Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-109

CIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 23. 1867.) 37 hatja ezt a nélkül, hogy mondataiból azon logikai következtetés folyna ki, melyet Bánó J. képviselő társunk fölállított. O ugyanis azt állította, hogy ha az fölállitta tik, hogy ez a haza függetlenségét veszélyezteti, azok, a kik e terv pártolói, a haza ellenségei. Megvallom, e következtetést én soha helyesnek nem tartom. Ezen logikai következtetésnek csak akkor volna helye, ha az emberek csalhatatlanok volnának. Ha fölteszünk egy csalhatatlan embert, és annak tervét veszszük szemüveg alá, elmondhatjuk, ha az ő terve rósz, hogy ő ellensége a hazának. mivel csalhatatlan lévén, akaratában rejlik a terv roszasága. Véges embereknél ily logikai következtetést vonni nem lehet, nem szabad. (Helyeslés.) Ilyen logikai következtetés, hogy legkevesebbet mondjak, nem fér össze a keresztyéni türelemmel. Ezt a logikát a bal oldal soha logikájának el nem fogadhatja. {Helyeslés) Az ily logika a többség irányában gyűlöletet, a kisebbség irányában üldözést, s ha a többséggel a hatalom is párosulna, máglyát vonna maga után. (Ügy van!) Fölszólalok tehát, fölszólalok azért, mert kötelességemnek tartom fölszólalni; fölszólalok azért, mivel szükségesnek tartom, hogy az ellenvéleménynek is fölszólaljanak. Maga t. barátom Bánó József azt monda: vagy lesz ebből a tervből törvény, vagy nem. Maga is coneedálja : lehet eset, hogy törvény belőle nem lesz. Én is azt mondom, úgy áll a dolog : vagy lesz belőle törvény, vagy nem. Ha lesz belőle törvény, tisztelni fogom azt azon tisztelettel, melylyel a fenálló törvények irányában kötelesek vagyunk. S ha hazám alkotmányos fáját lombositja, akkor áldani fogom azokat, a kik e törvényt létre hozták. Ha ezen törvény mellett hazám fája elsatnyul, igyekezni fogok ezen törvényt, ha még akkor birok a törvényhozásnál legkisebb befolyással, megváltoztatni. Ha ez létre nem jő, ha törvénynyé nem lesz, jelen fölszólásunknak legalább meglesz azon haszna, hogy miután akkor, mint ő maga is állította, ott leszünk, a hol voltunk, azaz egy uj kiegyezkedési kísérlet pontján, meglesz, mondom, az a haszna, hogy megmutatja a hazának azt a pontot, melyre állani kell. Ezek azok, mikkel körvonalozni akartam azon módot, melyet fölszólalásomban követni fogok. Most a tárgy érdemére térek. (Halljuk!) Egyetértek b. Eötvös képviselő és miniszter úrral abban, hogy szükséges legelsőben a kérdést tisztába hozni, ha vajon szükséges-e az 1848. III. t. ez. 13. §-ban értelmet nyert közérdekeket bővebben praecisirozni, szükséges-e azoknak kezelési módját megállapítani? Ez, vélekedésem szerint, többé nem kéi-dés; ebben határozott a ház, határozata folytán munkálkodott a 67-es bizottság. Ezen munkálat eredménye, és a kisebbség véleménye, s az ezzel kapcsolatban levő indítványa Madarász József képviselő társunknak tétetett a ház asztalára. Tulajdonképen tehát az a kérdés: vajon a részletes tanácskozás alapjául a ház előtt tárgyalás alá kitűzött három munkálat közül melyiket fogadjuk el ? Hogy választásunknál szerencsések lehessünk és szerencsésen határozhassunk, szükséges, vélekedésem szerint, legelsőben praecisiroznunk azt, mire volt tulajdonképen az a 67-es bizottság kiküldve? Azon 67-es bizottság, vélekedésem szerint arra volt kiküldve, hogy a 48-ki törvények III. t. ez. 13-ik szakaszában kifejezést nyert közös érdekeket bővebben praecisirozza, és azoknak kezelési módjára nézve részletes véleményt adjon. Ezen kérdések praecisirozása szükséges volt azért, mivel az ország szükségét látta annak, hogy a pragmatica sanctió értelmében fenálló, haza és trón közötti frigy tovább is fenálIhasson, hogy a pragmatica sanctióban kifejtett együttbirtoklásra és az ebből folyó kölcsönös védelemre mód és eszköz nyújtassák. Ez volt, és nem egyéb, a bizottság kiküldésének czélja. Hogy a választásnál szerencsések lehessünk, szükséges meo-vizsgálnunk, vajon a három munkálat közül melyik közelíti meg legszerencsésebben a czélt? Szükséges megvizsgálnunk azt is , vajon ezen munkálatok egyike vagv másika nem ment-e tul az elébe szabott határon? Es ha a határon tulment, szükséges megvizsgálnunk azt is, vajon minő elkerülhetlcn szükségesség birta a bizottságot arra, hogy e határon tulmenjen ? Ezt kisértendern meg rövid beszédemben előadni. (Halljuk!) A 67-es bizottság munkálatával egy kapcsolatban beadott indítványra Madarász képviselőtársamnak löviden csak annyit mondok, hogy arra nézve véleményemet tökéletesen kifejezte Tisza Kálmán képviselőtársam, s annak bővebb részletezésébe nem bocsátkozom. A mi a 67-es bizottság többségének véleményét illeti. én felőle azon véleményben vagyok, hogy a kérdés megoldásánál a bizottság többsége a határon tulment, mely elébe szabatott: mert a helyett, hogy megkísértette volna a 48-ki törvények III. t. czikkének 13. §-a részletezését és a kezelési mód meghatározását a pragmatica sanctió nyomán, projectéi egy ujabb frigyet, mely többé nem a personál unión alapszik, egy ujabb frigyet, mely frigy ő felsége örökös tartományai ós Magyarország között szándékoltatik köttetni. Midőn ezen projectumot tette, azt hiszem, hogy a szükségesség vitte rá, hogy azt tegye; de lássuk azon szükségességet, mely egy uj frigy létrehozatalát parancsolja, egy oly frigy létrehozatalát, mely körül, megvallom, igen aggódva kell eljárnunk: mert minden