Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-109

36 CIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 23. 1867.) testület nem foghat nemzetellenes irányban mű­ködni. Méltánylom, bár nem osztom azon aggodal­makat , melyek e kérdés körül fölmerültek: ál­lami önállóságunk megóvása iránti féltékenység azon tiszteletreméltó és általam is hőn ápolt érze­lem, melyből ezen aggodalmak esiráznak. A leg­szebb elveken nyugvó elmélet valódi értelmét, gyakorlati horderejét az élet határozza meg, s ez vajmi könnyen meghazudtolja a legtökéletesebb elméletet is: azért az alkotásnál kiválóan a politi­kai élet terén soha sem káros az óvatosság, a félté­kenység bizonyos foka. De valamint az óvatosság minden haladás szükséges előkészítője, ugy a túl­ságos féltékenység minden szabadabb, gyorsabb fejlődés, rideg, áthághatlan akadálya. Nekem,a múltból merített tanulságaim követ­keztében, a jövőre nézve ezen többségi munkálat elfogadása tekintetében nincsenek aggodalmaim. Ha a történelem tanúsága szerint Magyarország népeinek alkotmányos érzülete és SZÍVÓS kitartása — gyakran ellenséges kormányféríiai, mindig el­lenséges politikai irányzat ellenében — képes volt századokon át megtartani, megvédeni alkotmányát, önállóságát: nem kétlem, hogy most, midőn a viszonyok hatalma a birodalom súlypontját szük­ségkép Magyarországra ruházza, közjogi fontossá­gát fokozza, midőn azon elvi ellentét, mely az alkotmányos Magyarország és absolut irányú bécsi kormány közt fenállott és minden nemzeti fejlődést megakadályozott, midőn ezen elvi ellen­tét végleg megszűnt, nem kétlem, hogy Magyar­ország, kiterjesztett alkotmánya teljes élvezetében, felelős kormányával élén, könnyebben, biztosab­ban meg fogja tudni védeni önállóságát minden csapás ellen. (Helyeslés a jobb oldalról.) Fő alapelve a közös ügyi bizottság többsége javaslatának, itt is, a Lajtán tul IS. R valódi alkot­mányosság, s ez fokozni fogja a birodalom népei­nek érdekegységét. Közös erővel fogunk a jövő­ben visszautasítani minden alkotmányellenes táma­dást ; minmagunkban bízva. törvényeinkre hi­vatkozva, ugy mint eddig, ezentúl is el fogunk hárítani minden, önállóságunk ellen intézett csa­pást. Veszély csak úgy érhetné nemzetünket is, a lajtántúli népeket is, ha egyenetlenkedve, nem oldanók meg megnyugtatókig az annyi bajt oko­zott, életműködésünkön rágódó közjogi viszálya­inkat. Föladatunk és felelősségünk teljes tudata, hazánk és a birodalom mellőzhetlen érdeke, a kor intő szava egyaránt ösztönöz arra, hogy a múlt keserű emlékeit feledve, és azokon mindkét rész­ről okulva, sürgetöleg járuljunk azon alkotmányos épület fölállitásához, mely a korunkban oly köny­nyen keletkezhető viharokkal bátran daczolva, úgy nekünk, mint a lajtántúíi népeknek is, biz­tos menhelyül szolgáljon. Mindezek meggyőződésemnél fogva így állván ; minthogy a közös ügyeket, mint az alaptör­vényeink által megállapított állami kapocsnak jogi és természetes folyományait elismerem ; minthogy ezen közös ügyek, és az érdeke­inkből folyó közös ügyek alkotmányos kezelését, és elintézésökre nézve az érdekelt és jogilag hivat­kozott tényezők egyenjogú befolyását az alkot­mányosság vezérelveinél fogva szükségesnek elis­merem • • minthogy a paritás elvének alkalmazása ál­tal befolyásunk megóvását, a delegatió eszméje által állami önállásunkat biztosítva látom ; minthogy az alkotmányos élet fejlődését, anyagi és szellemi ereje gyarapodását, a birodalom mindkét felében egyiránt óhajtom; minthogy mindezt a közös ügyi bizottság többsége javaslatának elfogadása által elérhetőnek vélem: azt a részletes tárgyalás alapjául elfoga­dom. (Helyeslés a jobb oldalon.) Dimitrievics Milos jegyző: Bónis Sámuel! (Halljuk !j BÓniS Sámuel: Bírnék bár a szónoklatnak szivet és értelmet megragadó hatalmával, a jelen, szőnyegen levő tárgy vitatásánál azzal nem élnék, mert azt tartom , hogy a jelen kérdést nem föllel­kesüléssel, hanem higgadt és elfogulatlan észlelés ut­ján lehet csak szerencsésen megoldani. (Helyeslés.) Alkotmányos életünknek egy olyan pontjához ju­tottunk, hol a követendő ösvény megválasztásánál, ha akár a föllelkesedés paroxismusának, akár a határozatlanság dermesztő hidegének adunk befo­lyást, egyaránt káros hatása lesz annak, (ügy van!) Előttünk ez ösvény követésére három útmu­tató tétetett a ház asztalára. Az egyik a 67-es bi­zottság többségének munkálata, a másik a kisebb­ség véleménye, és a harmadik azon indítvány, melyet Madarász J. és több képviselőtársaink aláirtak. Igyekezni fogok az észlelés hideg szemüvegén ezen előttünk fekvő munkálatokat megvizsgálni, és vizsgálatom eredményét, midőn szóval fölfej­tem a t. ház előtt, igyekezni fogok előadásomban azon higgadt modort követni, a melyet a tárgy fontossága igényel, igyekezni fogok a várakozó haza irányában, kényes helyzetünkre figyelve, azon óvatossággal élni, mely a tárgy fontosságá­nál szükséges. Azt tartom, kötelessége a képviselőnek, ha véleménye valamelyik tervvel meg nem egyez, azt nyíltan előadni. Előadhatja véleményét a nél­kül, hogy a tervezőt ez által hazafiatlansággal vá­dolná; megmondhatja, hogy ez vagy ama terv hazánk függetlenségét veszélyezteti, és megmond-

Next

/
Thumbnails
Contents