Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-146
312 CXLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 26-dikán 1867.) latio közöltessék a minisztériummal ? (Már közölve van !) Deák Ferencz: T.ház! Nem tudom, kivánja-e a minisztérium, hogy ez interpeliátió vele közöltessék és fog-e arra feleim ? Hanem mikor a minisztérium valamely interpellátióra felel, mely itt előterjesztetik és fölolvastatik, azért felel, és azért köteles felelni, mert az interpeliátió érdemét a ház is osztja: a jelen esetben pedig kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nem osztom az interpelláló úr nézetét, különösen arra nézve, hogy a kir. palotának legmagasabb pontján sárgafekete zászló ne lenghessen, mert a feketesárga zászló— a menynyire tudom — a császári háznak családi ezimere, az ily családi czimer pedig sehol sincs kizárva, hol a fejedelem tartózkodik. E tekintetben hivatkozhatom a históriára. Méltóztassanak megnézni, hogy egyebet ne emiitsek, a Nagy Lajos király korában készült codex pictust, melynek eredetije a bécsi császári könyvtárban őriztetik: ott több helyen fordul elő Magyarország ezimere Magyarország pajzsával, és ugyanazon czimeren láthatni az uralkodóháznak, az Anjou-háznak czimerét, a liliomot is, úgy hogy I több helyütt az egyik oldalon a négy folyó, a másik pajzson egyik helyen a kettős kereszt, a másik helyen a liliom van. Ezt akárkinek megmutathatom. Emlékezzenek vissza régi oklevelekre, régi festményekre és régi pénzekre, például Mátyás király idejéből, melyeken ott van a holló, mely nem Magyarország ezimere, hanem Mátyás családi ezimere volt. Abban tehát legkevesebb jogsértést sem látok, ha a házi gazda a maga családi czimerét is kitéteti a háza fölé ; az pedig kétséget nem szenved, hogy a budai palotában a király a házi gazda. (Élénk helyeslés a középen.) Madarász József: T. ház! Nincs szándékomban Pest belvárosa eló'ttem szólott képviselőjét követni a részben, hogy a tárgyra nézve mond- I jani ki magán véleményemet; tisztán csak az ál- I tála fölhozott indokra nézve akarom ellenészrevételemet megtenni, miszerint azt volt szives állítani, hogy ha a minisztérium interpelláltatik, már magának a minisztériumnak erre való felelete maga- ! val hozná azt, hogy a ház is osztja az interpellátióban foglalt elvet. Én e részben nem tarthatok előttem szóló úrral, és kérem at. házat, méltóztas- [ sék ez értelemban venni fölszólalásomat, hogy igen is, midőn az interpeliátió megtörténik, a ház- I nak joga és önmaga iránti kötelessége azt hozza magával, hogy arra ne a ház, és a házból bármelyik képviselő, de önmaga a minisztérium nyilatkozzék : akár azon perezben, akár, mikor neki tetszik, hogy az interpellátióra szükségesnek tartja-e a feleletet, vagy nem ? és midőn az, a minisztérium bármely tagja részéről, megtétetik, akkor következik a ház határozata és joga, kimondani, megelégszik-e a minisztérium feleletével, vagy nem? és ha a ház a minisztériumnak netalán elutasító feleletével nem elégszik meg, akkor igenis osztom Pest belvárosa előttem szólott érdemes képviselőjének abbeli nézetét, hogy ilyenkor már a ház kényszerítheti a minisztériumot érdemleges feleletre, s ekkor áll elő azon eset, hogy az interpellátiónak elvét osztja a ház. Tehát összevonom véleményemet, miszerint nem követem Pest belvárosa követiét abban, hogye részben érdemleges tárgyalás iránt mondjak véleményt; de részemről arra kérem önöket, uraim, mindnyájokat, hogy a miniszterek feleletre vagyis kérdőre vonásában legyenek szivesek a tudomásom szerint minden alkotmányos országban divó parlamentalis szokást megtartani, hogy igenis, bármikor interpeliátió adatik be, arra ne a képviselőház bármelyik •— legyen bár a legérdemesebb — tagja feleljen a minisztérium helyett, hanem önmaga a minisztérium bármely tagja, és akkor határozzon a ház. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán: Ént. ház, nem ezen kérdéshez akarok tüzetesebben szólni, csak röviden annyit jegyzek meg, hogy e tekintetben magam részéről én is azon nézetben vagyok, melyet eló'ttem szóló elmondott. Én most annak kapcsolatában, mit Pest belvárosa érdemes képviselője felhozott, még egy, ugyancsak általam régebben tett interpeliátió iránt akarom a minisztériumot megkérdezni. Pest belvárosa érdemes képviselője interpellálta a minisztériumot a zsidóügyben is, nem ugyan azon alakban, a mint én interpelláltam volt; de azt most nem folytatom, hanem azon kérdést bátorkodom intézni a minisztériumhoz, hogy az úrbériséggel rokon természetű birtokviszonyok és a hűbériség maradványainak a mindenkor mellé kötött föltételek melletti megszüntetése irányában van-e szándéka a minisztériumnak minél előbb törvényjavaslatot készíteni'? mert miután különben is már a codificatióba bele mentünk, az igazságügyminiszter úr pedig egy nagyszerű munkálatot készített: nem gondolom, hogy ezen fontos és lényeges kérdés hosszasan halasztható lenne. (Helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: T. ház! Ezen interpellátióra már múlt alkalommal volt szerencsém válaszolni, hogy a minisztérium mindenesetre kötelességének tartja ezen úrbéri tárgyakra vonatkozólag is annak idején törvényjavaslatot tenni le a ház asztalára. Azonban engedje meg a t. ház, hogy a minisztérium föntarthassa magának a kérdések megoldásának logikai egymásutánját meghatározni, mert a minisztérium annyi teendővel van elhalmozva, hogy