Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-145

CXLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 25-dikén 1867.) 303 tiszaszabályozási költséget könnyebben fizethetni. Vélemény: Elintézés végett az országos pénzügyminisztériumnak adatik át. (Helyeslés.) Szatmármegyebeli Cseke községnek úrbéres, majorsági és kisbirtokos lakosai előadják, hogy volt földesuraik már 1835-ben szándékoztak a határt urbérileg szabályozni és tagosítani, de keresetöktó'l elmozdíttattak; későbben azonban uj kisér* letet tevén, az úrbéri elkülönítés és tagosítási eljárás végrehajtásba is vétetett, de azon pör. melynek ítéletei 1855-ben föloldattak, s melyben jogaik legfelső helyen is elismertettek, elrejtetett, ugy hogy nyomára akadni sem bírnak, holott azon perből és a hozzá csatolt okmányokból kiderül, hogy 80, most mindenéből kivetkőztetett család folytonosan úrbéri bánás alatt állott, és az 1848. IX. t. ez. alá tartozván, törvénytelenül, és telkeik természetének kellő megvizsgálása nélkül vétettek el tőlök külsőségeik, és nyilváníttattak egyedül csak belső telkeik megválthatóknak ; panaszkodnak továbbá, hogy a közlegelő, ámbár a tagosító pert a kir. tábla kétszer küldötte vissza, és az osztályozók meg voltak választva, a hely szinén osztályozva nincs, a tagosító perben hozott ítéletek velök csak akkor közöltettek, mikor a bíróságot kir. tábla utasította, kihirdetésüknek alkalmával pedig éles töltésekkel ellátott pandúrok állíttattak föl elíenök, békés polgárok ellen, hogy a Tisza, Szamos és Túr árjainak kitett határukban a tagosítás csaknem lehetetlen, könyörögnek: intézkedjék a t. ház, hogy az ellenök hozott Ítéletek végrehajtása felfüggesztessék ; ha pedig a végrehajtás az e végre hozandó törvények alkotásáig mégis megtörténnék, az visszarendeltessék. Vélemény : Megvizsgálás és intézkedés végett az igazságügy minisztériumhoz utasítandó. (Helyeslés). Arvamegyébe kebelezett Turdossin mezőváros elöljárói és volt úrbéri jobbágyai előadják, hogy mezővárosuk határában az árvái uradalom, egy vendégfogadót és rétecskét kivéve, semmivel sem bír, ellenben a város az oraviczai pusztában, egyTököliféle, 1659. évben kelt adománylevélnél, fogva, évenkint fizetendő 246 forint adó fejében örök időkre bírja azon területet rétekkel, erdőkkel és havasokkal együtt, mely azelőtt Bisztra elpusztult helység határát képezte. A város az árvái uradalommal 1763-ban örök szerződést kötött, mely szerint neki mindennemű regálék, sőt még a vadászati jog is átengedtetvén, évi tartozása, az oraviczai adó betudásával. 820 ft. 25 krban állapíttatott meg. Később az uradalom, urbérileg kívánván a várost szabályozni, attól a helytartó tanács 1771diki intézménye által eltiltatott. Az 1832/6. törvények értelmében a város 1838-ban szántóföldeit és rétjeit, a megye és uradalom közbejöttével, fölméretvén, összesítette, tagosította és a megtörtént kiosztás után a hitelesített telekkönyvet és térképet át is vette. Megszűnvén 1848-ban az úrbéri viszonyok, az uradalom a megszűnt úrbéri tartozások fejében 21900 ft. kármentesítést kapott, de ezzel meg nem elégedve, 1857-ben határszabályozási i pörbe fogta a várost, mitől azonban az első folya: modásu bíróság által annál fogva utasíttatott el, hogy a határszabályozásnak már 1771-ben hely nem engedtetett, 1838-ban a határszabályozás töri vény szabta módon már megtörtént, az uradalom a határban se erdőt, se pedig legelőt nem bírt, és nem bír, se pedig- azoknak közös használatában nem volt. és jelenleg sincs. Ezen törvényes | indokok ellenére azonban a felső törvényszékek ! a szabályozást azon indokoknál fogva elrendelték, j hogy azt az 1763-diki úrbéri örök szerződés nem gátolja, minek következtében a mérnök nem csak bevezettetett, de a város, ellenszegülésének daczára, a kézi és szekeres munkák kiadására is szoríttatott. Mindezeknél fogva könyörögnek : méltóztassék a t. ház városuk és más hasonló törvényellenes állapotban levő mezővárosok sorsát országos ótalom alá fogadva, eszközölni, hogy a volt jobbágyokra nagyobb terhek ne háramoljanak, mint a milyenekkel 1848 előtt nyomattak, és erre tekintve az úrbéri törvények némely homályos czikkeinek világosabb magyarázatot adni. Véle| meny: A folyamodók nem jelölik ugyan szabaj tosabban ki az 1832/6. törvények azon czikkeit, I melyeket magyaráztatni kívánnak; miután azon! ban az általok előadott esetre csak az 1832/6 : X. ; t. ez. 6. §. a) pontja és a 8. §. vonatkozhatik, ezek ' elsejében pedig világosan ki van mondva, hogy azon határok, melyek a telkek összesítése, ugy a telki állománynak és legelőnek elkülönzése mellett, már ezelőtt rendbeszedettek, vagy a jelen törvény sza| bálya és elvei szerint ennekutána rendbeszedetni ! fognak, ily rendbeszedés alá nem eshetnek; az I utóbbi pedig, a kézi és szekeres munkák kiszolgáltatásának terhét azon esetre szorítja, ha a rendbe! szedést a jobbágyok kívánták: a bizottság törvénymagyarázásnak helyét nem látja; a mennyiben azonban a folyamodók az ellenök követett eljárás által kárt vagy rövidséget szenvedtek volna, annyiban a jelen kérvény vizsgálat és netalán szükséges orvoslásnak eszközlése végett az igazságügyi minisztériumhoz utasítandó. [Helyeslés) Heves-szolnokmegyei Tisza-Földvár községe, aíáirással el nem látott folyamodásában, előadván, hogy az 1846-ban örök váltságra kölcsön vett összegből még 18,365 fr 13 kr, takarékmagtárba 10,956 fr 37 kr, tisza-szabályozási költséggel 28,679 fr 46 kr, 1863-iki ínséges kölcsönnel 27,148 fr 02 kr,hátra levő adó fejében 67,040 ft. 19 kr, összesen 152,189 fr 18 krig van tartozásban, következőleg oly teher által nyomva, melyet