Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-145
304 CXLV. OESZAGOS ÜLÉS. (Juaius 25-dikén 1867.) a mostani élő nemzedék letisztázni képes nem levén, még gyermekei számára sem hagyhat koldusbotnál egyebet, a tavalyi májusi fagyok által is nagy mértékben sújtva, könyörög: méltóztassék a tisztelt ház örökváltsági tartozását az 1848. 9 t. ez. értelmében a nemzeti közbeesület védpaizsa alá rendelni, az 1863. évi megbirhatlan inségi országoskölcsönt pedig elengedni. Vélemény : Az 1848. 12. 9. §. szerint az addig kötött úrbéri örökváltsági szerződésekre nézve a törvény alapján, a körülményekhez képest, a minisztérium levén hivatva az igazság és méltányosság szerint intézkedni, a mennyiben a jelen kérvény az örökváltsági összeg megtérítésére vonatkoznék, az igazságügyi, az adóelengedést illetőleg pedig a pénzügyiminiszteriumhoz lenne utasitandó. (Helyeslés.) Baranyamegyébe kebelezett Csarnota község előadja, hogy úrbéri tartozásainak és adózásainak örökösen leendő megváltása végett 1844. január l-jén akkori földesurával, gr. Batthyány Gusztávval szerződést kötött ugy, hogy a váltságösszeget, 16,100 frtot, 20 év folyta alatt tartozzék a szerint lefizetni, mint körülményei engedik ; a folyamodók azonban, hogy váltsági ügyökkel mielőbb tisztába jöhessenek, 15,800 ftot kölcsön vévén fel, a többit pedig magok erejéből állítván ki, volt földesurukat kielégítették ugyan, de a kölcsön felvett összeggel csekély terjedelmű határuk terméketlensége miatt annak kamatait is alig birván fizetni, mai napig is tartoznak, hitelezőik által azonban végrehajtásokkal folyvást zaklattatván, igavonó barmaiktól, ingóságaiktól, sőt ingatlan javaik egy részétől is megfosztva, már-már koldusbotra jutottak. Énnek következtésében, mivel az 1848 : 1 2. 9. §. rendeli, hogy az addig kötött úrbéri szerződésekre nézve a körülményekhez képest a minisztérium intézkedjék, azl853-évimarcz. 2-án 39 • SE* cl kelt földtehermentesitési nyilt parancs 16. és 17. §§-aiszerint is a magokatkiváltott községeknek, ha a kikötött szerződési feltételek, kihirdetése napjáig egészen teljesítve nem voltak, a kötelezettségeik alól való felmentésre, vagy a közjövedelmekből leendő megtérítésre igényök volna; folyamodók pedig azt hiszik, hogy habár volt földesurok kielégítve lenne is, mivel az öszszeg, melylyel e kielégités történt, kifizetve még mai napig sincs, és így a szerződési föltételek sem volnának teljesítve, azért az idézett törvényezikk és nyilt parancs jótékonyságát jogosan igénybe vehetnék: könyörögnek, méltóztassék a képviselőház ügyöket vizsgálat alá vétetni, és az 1853. évi marcz. 2-ig ki nem fizethetett 15,100 pfrtnyi úrbérj örökváltsági öszegnek az állam pénztárából leendő megtérítését elrendelni. Vélemény : Az idézett 1848. 12. 9 §. értelmében teendő intézkedés végett az igazságügyi minisztériumhoz lenne átteendő.(iZelyedés.) Kovácsi Erzsébet Lator Bálintné, mármarosmegyei szigeti lakos és több vérrokona előadja, hogy ő és több érdektársai, mindnyáján Debreczen Erzsébetnek Kölcsey Lászlónénak örökösei, Brusztura és Mokra mármarosme gyei helységekben bizonyos zálogos részjószág iránt még 1803ban a királyi fiseus, mint a zálogos birtokosokkal tett csere következtében akkori tettleges birtokos ellen Mármarosmegye szbirói széke előtt zálog-váltó-pert kezdvén, ezen per 1839-ben mind az elöljáró bíróság, mind a megyei törvényszék által részökre kedvezőleg fejeztetett be, a zálog kibocsátása megítéltetvén és a végrehajtás elrendeltetvén, a kir. fiscusnak a fölebbvitel csak birtokon kivül engedtetvén meg; ezen Ítéletek alapján 1842-dik évben a végrehajtást foganatba vétetni meg is kezdették, és ennek egy közöttük és akir. fiseus között a végrehajtó biróság előtt kötött egyesség lett eredménye, minek következtében a fiseus folyamodóknak 17,500 pftot köteleztetett volna fizetni, ha az akir. kamara által jóváhagyatok ; ezen egyezség azonban a kir. udv. kamarának 1844 évi febr. 14-dikei rendelete által helyben nem hagyatván, e szerint a végrehajtás ismét folyamatba tétetett, befejezése azonban elhúzódott 1848-évig, ugy, hogy azt az ősiségét megszüntető törvény bevégzetlenül találta; a közbejött országos zavarok és egy ujabb egyesség megkísérlése által az ügy ismét elhúzódott 1854-dig, midőn tovább folytatása végett általok ismét újólag lépés tétetett, a mikor egyszersind akir. fiseus is szavatosai ellen azon bírósághoz folyamodott és mindkettejök részére a végrehajtás foganatosítása bíróilag megállapittatott, a nélkül, hogy a végrehajtás folytathatása ellen a kir. fiseus által észrevétel tétetett volna. Idő közben behozatott az osztrák polgári törvény és perrendtartás, és ezeket a kir.fiscus a biróság illetősége és a végrehajtás folytathatósága elleni kifogásra használta föl, minek következése az lett, hogy a végrehajtás foganatosítása előtt folytathatóságának eldöntése végett ezen ügy ismét a megj^ei törvényszék elé került, mely azt folytathatónak találta, a kerületi cs. k. fő és legfőbb törvényszékek ellenben azt az ősiségi pátens 27. és 30. §§-ai szerint megtagadták; mivelpedigaz ősiségételtörlő 1848.15. az olyan pereket, melyek végitélettel befejeztettek, bárha az ősiségi viszonyokból vették is eredetűket, folytatandóknak és igy végrehajthatóknak jelentette ki, keresetök az idézett törvény keletkezése előtt már itéletileg eldöntetett, a birtokon belüli fölebbvitel a fiscustól megtagadtatott, és a végrehajtás elrendeltetett, a kir. fiseus ezen ítélet ellen semmi jogorvoslattal nem élt. amegkezdett végrehajtásnak folytathatóságát a pátens szerint is elismerve, maga is szavatosait végrehajtásra idéztetve, többször
