Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-145

304 CXLV. OESZAGOS ÜLÉS. (Juaius 25-dikén 1867.) a mostani élő nemzedék letisztázni képes nem levén, még gyermekei számára sem hagyhat koldusbotnál egyebet, a tavalyi májusi fagyok által is nagy mértékben sújtva, könyörög: méltóztassék a tisz­telt ház örökváltsági tartozását az 1848. 9 t. ez. ér­telmében a nemzeti közbeesület védpaizsa alá ren­delni, az 1863. évi megbirhatlan inségi országos­kölcsönt pedig elengedni. Vélemény : Az 1848. 12. 9. §. szerint az addig kötött úrbéri örökváltsági szerződésekre nézve a törvény alapján, a körülmé­nyekhez képest, a minisztérium levén hivatva az igazság és méltányosság szerint intézkedni, a mennyiben a jelen kérvény az örökváltsági összeg megtérítésére vonatkoznék, az igazságügyi, az adó­elengedést illetőleg pedig a pénzügyiminiszteri­umhoz lenne utasitandó. (Helyeslés.) Baranyamegyébe kebelezett Csarnota község előadja, hogy úrbéri tartozásainak és adózásainak örökösen leendő megváltása végett 1844. január l-jén akkori földesurával, gr. Batthyány Gusz­távval szerződést kötött ugy, hogy a váltságösszeget, 16,100 frtot, 20 év folyta alatt tartozzék a szerint lefizetni, mint körülményei engedik ; a folyamodók azonban, hogy váltsági ügyökkel mielőbb tisztába jöhessenek, 15,800 ftot kölcsön vévén fel, a többit pedig magok erejéből állítván ki, volt földesurukat kielégítették ugyan, de a kölcsön felvett összeggel csekély terjedelmű határuk terméketlensége miatt annak kamatait is alig birván fizetni, mai napig is tartoznak, hitelezőik által azonban végrehajtások­kal folyvást zaklattatván, igavonó barmaiktól, in­góságaiktól, sőt ingatlan javaik egy részétől is meg­fosztva, már-már koldusbotra jutottak. Énnek kö­vetkeztésében, mivel az 1848 : 1 2. 9. §. rendeli, hogy az addig kötött úrbéri szerződésekre nézve a körülményekhez képest a minisztérium intézkedjék, azl853-évimarcz. 2-án 39 • SE* cl kelt földtehermente­sitési nyilt parancs 16. és 17. §§-aiszerint is a mago­katkiváltott községeknek, ha a kikötött szerződési feltételek, kihirdetése napjáig egészen teljesítve nem voltak, a kötelezettségeik alól való felmentésre, vagy a közjövedelmekből leendő megtérítésre igényök volna; folyamodók pedig azt hiszik, hogy habár volt földesurok kielégítve lenne is, mivel az ösz­szeg, melylyel e kielégités történt, kifizetve még mai napig sincs, és így a szerződési föltételek sem volnának teljesítve, azért az idézett törvényezikk és nyilt parancs jótékonyságát jogosan igénybe vehetnék: könyörögnek, méltóztassék a képviselő­ház ügyöket vizsgálat alá vétetni, és az 1853. évi marcz. 2-ig ki nem fizethetett 15,100 pfrtnyi úrbérj örökváltsági öszegnek az állam pénztárából leen­dő megtérítését elrendelni. Vélemény : Az idézett 1848. 12. 9 §. értelmében teendő intézkedés végett az igazságügyi minisztériumhoz lenne átteendő.(iZe­lyedés.) Kovácsi Erzsébet Lator Bálintné, mármaros­megyei szigeti lakos és több vérrokona előadja, hogy ő és több érdektársai, mindnyáján Debre­czen Erzsébetnek Kölcsey Lászlónénak örökösei, Brusztura és Mokra mármarosme gyei helységek­ben bizonyos zálogos részjószág iránt még 1803ban a királyi fiseus, mint a zálogos birtokosokkal tett csere következtében akkori tettleges birtokos ellen Mármarosmegye szbirói széke előtt zálog-váltó-pert kezdvén, ezen per 1839-ben mind az elöljáró bí­róság, mind a megyei törvényszék által részökre kedvezőleg fejeztetett be, a zálog kibocsátása meg­ítéltetvén és a végrehajtás elrendeltetvén, a kir. fiscusnak a fölebbvitel csak birtokon kivül en­gedtetvén meg; ezen Ítéletek alapján 1842-dik évben a végrehajtást foganatba vétetni meg is kezdették, és ennek egy közöttük és akir. fiseus között a végrehajtó biróság előtt kötött egyesség lett eredménye, minek következ­tében a fiseus folyamodóknak 17,500 pftot kötelez­tetett volna fizetni, ha az akir. kamara által jóvá­hagyatok ; ezen egyezség azonban a kir. udv. ka­marának 1844 évi febr. 14-dikei rendelete által helyben nem hagyatván, e szerint a végrehajtás ismét folyamatba tétetett, befejezése azonban el­húzódott 1848-évig, ugy, hogy azt az ősiségét meg­szüntető törvény bevégzetlenül találta; a közbe­jött országos zavarok és egy ujabb egyesség meg­kísérlése által az ügy ismét elhúzódott 1854-dig, midőn tovább folytatása végett általok ismét újó­lag lépés tétetett, a mikor egyszersind akir. fiseus is szavatosai ellen azon bírósághoz folyamodott és mindkettejök részére a végrehajtás foganatosí­tása bíróilag megállapittatott, a nélkül, hogy a végrehajtás folytathatása ellen a kir. fiseus által észrevétel tétetett volna. Idő közben behozatott az osztrák polgári törvény és perrendtartás, és eze­ket a kir.fiscus a biróság illetősége és a végrehaj­tás folytathatósága elleni kifogásra használta föl, minek következése az lett, hogy a végrehajtás fo­ganatosítása előtt folytathatóságának eldöntése vé­gett ezen ügy ismét a megj^ei törvényszék elé ke­rült, mely azt folytathatónak találta, a kerületi cs. k. fő és legfőbb törvényszékek ellenben azt az ősiségi pátens 27. és 30. §§-ai szerint megtagad­ták; mivelpedigaz ősiségételtörlő 1848.15. az olyan pereket, melyek végitélettel befejeztettek, bárha az ősiségi viszonyokból vették is eredetűket, foly­tatandóknak és igy végrehajthatóknak jelentette ki, keresetök az idézett törvény keletkezése előtt már itéletileg eldöntetett, a birtokon belüli fölebb­vitel a fiscustól megtagadtatott, és a végrehajtás elrendeltetett, a kir. fiseus ezen ítélet ellen semmi jogorvoslattal nem élt. amegkezdett végrehajtásnak folytathatóságát a pátens szerint is elismerve, maga is szavatosait végrehajtásra idéztetve, többször

Next

/
Thumbnails
Contents