Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-128
CXXVIII. OBSZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1867.) 205 30 napi határidő fentartása mellett a föltéteíesen igazolt képviselők sorába soroztatik. HOSSZÚ JÓZSef előadó (olvassa az állandó igazoló bizottság véleményét a Hunyadmegye hátszegvidéki választó kerületében megválasztott Lázár Kálmán gr. megválasztása tárgyában, kit a törvény szabta 30 napi határidő fentartása mellett a feltételesen igazolt képviselők sorába soroztatni véleményez.) Elnök: Nincs a t. háznak észrevétele? (Nincs!) Ennélfogva Lázár Kálmán gr. a törvény szabta 30 napi határidő fentartása mellett igazolt képviselőnek nyilváníttatik. A beosztás az osztályokba az V-dik osztályig ment, most következik a Vl-dik osztály. A Vl-dik osztályba soroztatik Fest Imre, a VH-dikbe Stoll Károly, a VlII-dikba Eszterházy Kálmán gr., a IX-dikbe Fabritius Károly, az I-sőbe Kvassay László, a II-dikba Paizs Andor, a 111-dikba Lázár Kálmán gr., a IV-dikbe Hollán Ernő, az V-dikbe Szelestey László. Napi renden van a máj. 20-án a minisztérium által beadott törvényjavaslatoknak s egy határozati javaslatnak tárgyalása, és pedig elsőben is az l84 7 / 8 III. czikkre vonatkozó törvényjavaslat. Horváth LajOS jegyző {olvassa a miniszterium által előterjesztett törvényjavaslatot az 184 7 / s . III t. ez. azon intézkedéseinek, melyek a nádor mint királyi helytartó jogkörére vonatkoznak, módosításáról.) Zichy Antal előadó (a szószékről): T. ház ! E kérdésben két fölfogás van; mind kettő egyiránt fontos, komoly megfontolást igénylő okokra támaszkodik. Egyik a eonservativabb, mely a nádori méltóságnak a törvény kivánata szerint, bár az újabb kor igényeihez alkalmaz ottan, mielőbb leendő betöltését sürgeti; a másik a radicalisabb, mely a nádori méltóságot, mint az újabb kor igényeinek többé meg nem felelőt, s különösen mint a parlamentalis felelős rendszerrel alig összeegyeztethetó't, megszűntetni kívánja. (Ellenmondás a bal oldalon.) Az osztályok többsége e két egymással ellentétben levő nézetnek elvi fejtegetésébe nem bocsátkozott , a kérdést magát nyílt kérdésnek hagyta. Egyben azonban mindnyájan egyetértünk, s ez az, hogy fenálló törvényt vagy végrehajtani kell, vagy felfüggesztését törvényes úton kimondani. Régibb törvényeink, tudjuk — azokat pedig mindaddig, mig törvényes úton megváltoztatva, vagy érvényen kivül helyezve nincsenek, teljes érvényűeknek kell tekintenünk — régibb törvényeink a nádori méltóságnak betöltetlenül hagyását nem engedik meg. Az 1608-diki, u. n. antecoronationalis 3-dik t. czikkely 6-dik szakasza e tekintetben oly szigorúan intézkedik, hogy azon esetben, ha a király nem akarna nádort választatni : az országbírót s illetőleg a tárnokot kötelezte becsület- és hivatalvesztés büntetése alatt, hogy, csupán csak a nádornak leendő megválasztása végett, egy év lefolyása alatt külön országgyűlést hívjon össze. Az iránt nincs köztünk nézetkülönbség, hogy a nádor azon hatáskörrel, melylyel régibb és ujabb törvényeink értelmében a legújabb időkig birt, többé a mai viszonyok közt föl nem ruháztathatnék, s ennélfogva a nádorválasztáshoz, bár legjobb akarattal is, rögtön hozzá nem foghatnánk. Hogy többet ne említsek, milyen ellenmondás volna például az, hogy a nádor, mint a legfőbb itélő törvényszék elnöke, vagy mint Pest, Pilis és Solt megyék főispánja, s mint a Jász-Kunok főkapitánya stb. az illető igazság- és belügyi miniszterek hatósága alá tartoznék, mely minisztereknek kinevezése viszont esetleg tőle függne, stb. Az osztályok többsége tehát ezen oknál fogva és ezen nézetből indulva ki, a jelen törvényjavaslatot, mint ideiglenes átmeneti rendszabályt, elvileg elfogadta; a szerkezetre nézve azonban lényeges módosításokat hoz indítványba, melyeket, ha parancsolja a t. ház, mindjárt előadhatok, vagy ha talán az átalános tárgyalást méltóztatnék elrendelni, később fognék előterjeszteni. (Lehet mindjárt!) Tehát a törvényjavaslat fölzetére nézve: „az 184 7 S III. t. ez. azon intézkedéseinek, melyek a nádor, mint királyi helytartó jogaira vonatkoznak, módosításáról. u minthogy a törvényjavaslat két pontot tartalmaz, t. i. bizonyos t. ez. módosi! tását és a nádor-választás elhalasztását, szükségesI nek látja hozzátenni: „és a nádorválasztás elhaI lasztását." A mi a szöveg 1-ső pontját illeti, itt | egy szerkezeti áttételt vél fölötte szükségesnek. Ugyanis, a miniszteri beadvány oiyformán volna I értelmezhető, mintha az idézett törvényezikkek egyedül csak a nádorra, külösen pedig boldog emlékezetű István nádorra vonatkoznának, holott azok egyéb tárgyakról is szólanak; mi pedig csak is azon rendelkezéseket akarjuk módosítani, illetőleg érvényen kivül helyezni, melyek a nádornak mint kir. helytartónak jogaira és hatáskörére j vonatkoztak. E pontot, hogy minden lehető balI magyarázat elkerültessék, szabatosabban és minden kétséget kizáró módon óhajtja a központi bizottság a szerkezet ily áttételével módosítani: a 6-dik sortól kezdve: „á végrehajtó hatalmat a nádormint kir. helytartóra ruházta: az 184 7 / s III. ra, t.cz.2. 3. 9. 11. 17. 19. 24. és 38-dik szakaszainak a nádor, mint kir. helytartó jogkörére vonatkozó intézkedései érvényen kivül helyeztetnek." Különösen föl kell említeni például az idézett 3-dik szakaszt, mely arról rendelkezik, hogy ő fölsége, illetőleg a nádor a végrehajtó hatalmat csak a jfe lelős minisztérium útján gyakoroltassa, és ren-
