Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-127

194 CXXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májas 27. 1867.) lőzhetőknek vélik, midőn a körülmények nem változtak. Még azt jegyzem meg, t. ház! hogy ha ezen czikkek vissza nem helyeztetnek, ha azon záradék meghagyatik, mely ellen, a mint értesülve vagyok, több osztályban ajánltattak módosítások, de a melyek a központi bizottság által figyelembe nem vétettek: valóban az fog bekövetkezni, hogy Magyarország a maga részéről mint törvényes kötelezettséget vállalta magára a formulázott közös ügyeket, még pedig nem csak a pragmatica sanctióból, meggyőződésem szerint nem helyesen magyarázott védelmi kötelezettség alapján, meghatározottakat, hanem azokat is, melyeket czélszerüség szempontjából akarnak közös kezelés alá adni, ha ezt még egészen nem decretálták is, s mind ezek súlyát viselni tartozik, még pedig az emlegetett előnyök, garantiák nélkül. Mert: Az uralkodó maga fogja ezen ügyeket kezelni, még pedig nem absolut hatalommal, mint előbb, hanem fogja, az alkotandó törvénynek nyomán, a magyar országgyűlés befolyása és tudta nélkül, és fogja kezelni a nélkül, hogy a magyar kormány abba többé beleavatkozhatnék. Mert e törvény kizárja a magyar országgyűlést a közös ügyek költségeinek megajánlásába, kezelésébe, a hadügy ellenőrzésébe való avatkozástól; a közös ügyek rendkívüli terheit minden ellenőrködés nélkül fogja viselni az ország.az uralkodó önkényes rendelkezése szerint, sem kormánya, sem országgyűlése által nem levén joga orvoslást keresni. Ily állapotban én valóban nem tudom, hogy lehet-e még parlamentről beszélni? Országgyűlésről lehet, de talán parlamentről nem; parlamenti kormányról pedig még kevésbbé. Az oly országgyűlés, mely az ország terheinek legnagyobb részére nézve nem interpellálhatja a minisztériumot, nem parlament ; és a mely kormány az országgyűlés előtt a költségek legnagyobb részéről nem számol, mert ezekről nem is rendelkezhetik, az sem parlamenti kormány. És akkor, midőn az országgyűlés a hadsereg hovaforditásában a béke, hadüzenet jogának gyakorlását, legalább az adómegszavazás általi korlátozási jogát is elveszti, ez sokkal roszszabb annál, mint a mi az eredeti határozattal czéloztatott, mely szerint legalább deíegatiója által gyakorolta volna azon jogokat, melyek a parlamentet illetnék; de ha delegatió sem lesz, akkor valóban az országgyűlés a törvény alkotásával csakis az uralkodónak tetszés szerinti eljárását szentesíti. Ha ez volt a határozat óhajtott czélja, a mit nem hiszek, akkor teljesítheti a ház ma is az ily beczikkelyezést; de ha nem az volt czélja, akkor alázatos véleményem szerint ily törvényalkotáshoz nem járulhat; nem járulhat, mondom, az ily törvény tartalmához az előbbi töbség sem. A mi jogfolytonosság szempontjából illeti a miniszteri előterjesztvényt, én mindig kifejeztem, hogy a 61-ki első fölirat szerint egyezkedés, tanácskozás nem lehet az alkotmány életbe léptetése és koronázás előtt, minthogy én magát az első bizottsági eljárást is nem szabatos tanácskozásnak tekintem, mivel a bizottság az országgyűlésnek egy része, s minthogy később az országgyűlésnek a bizottsági jelentés fölötti eljárását még kevésbbé tartam a jogfolytonossággal megférőnek; de a többség ellenkezőleg járt el. De már, ugy hiszem, e törvényalkotást a többség is oly eljárásnak fogja tán tekinteni, mint a mely a jogfolytonosságot megtűri. Mert itt már a ház bevégezte munkáját, s a másik fél részéről ugy szólván csak az elfogadás és aláírás hiányzik. En tehát saját szempontjából arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy a minisztérium kívánatéhoz a jogfolytonosság ellenére nem járulhat, hanem halaszsza el annak teljesítését akkorra, ha már a koronázás megtörtént, és aztán a másik egyező fél a határozatban foglalt ajánlatot elfogadta. Az ily eljárással méltóztassanak megkimélni legalább szinét az alkotmányosságnak. (Helyeslés a bal oldalon; derültség, zaj, ellenmondás a jobb oldalon.) Mondom, méltóztassanak legalább az alkotmányosság szinét megmenteni, mert azt nem is kívánhatom. hogy az alkotmányosságot, alkotmányszerü jogfolytonosságot mentsék meg, mert ezen már rég tul van a ház ; (Zaj, ellenmondás a középen) és arra hívom fel a t. ház figyelmét, hogy az ily föltételes törvényalkotás sokkal nagyobb veszélybe fogja sodorni a hazát, mint magának a határozatnak egyszszerü beczikkelyezése. (Elénk helyeslés a bal, zaj, ellenmondás a jobb oldalon.) Ghyczy Kálmán:Azok után, t. ház, mik ez oldalról az előttem szólottak által előadattak, én részemről csak tanácskozásunk folyamához kívánok szólam. Igen helyesen mondta nézetem szerint Pest belvárosának nagyérdemű képviselője, hogy azon két kérdés között, mely jelenleg eldöntendő , az első az, vajon a ház most, ez alkalommal a közösérdekű viszonyokról akar-e törvényjavaslatot alkotni ? E részben két ellenkező nézet áll előttünk. A központi bizottság a törvényjavaslatot meg kivánja most alkottatni; a IX-dik osztály ellenkező véleményben van. Azt hiszem ennélfogva, legczélszerübb lenne mindenek előtt azon előleges kérdést szavazás utján eldönteni, hogy t. i. akar-e a ház a közösérdekü viszonyokról ez alkalommal törvényjavaslatot alkotni, vagy nem? (Helyeslés.) El levén ezen kérdés döntve, a mennyiben a IX-ik