Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-127
CXXVII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Május 27. 1807.) 196 osztály véleménye kisebbségben maradand, átmehet a tanácskozás a miniszteri előterjesztés fölötti akár átalános, akár részletes vitatkozására. Ez volna a tanácskozás folyamáról véleményem. (Helyeslés.) Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! Én, a mi a tárgyalási formát illeti, magam részéről esak csatlakozhatom azokhoz, a miket | Pest belváros érdemes képviselője Deák Eerencz j t. barátom mondott, t. i. hogy a ház mostani tanácskozásának tárgya legkülönösebben, és mondhatnám, kizárólag az, vajon a közösügyi munkálat most igtattassék-e törvénybe, vagy későbbre halasztassék ? továbbá azon változtatások fölötti tanácskozás, melyek a miniszteri előterjesztvényben foglaltatnak. De azon kérdés, hogy e munkálat törvnynyé ne alkottassák, jelenleg tanácskozásunk tárgya nem lehet; és ugy látom, hogy ezt az előttem szólott t. képviselő úron kívül más nem is állította. (Ellenmondás a hal oldalon.) En, t. ház, igen meg vagyok győződve arról, hogy legelső föltétele a törvényhozás tanácskozásainak a véleményeknek teljesen szabadon nyilvánítása, és azért se a kormány részéről, se mint képviselőnek nincs ellenvetésem az előttem szólott képviselő ur által használt kitételek ellen; hanem \ egyre tartom magamat följogosítva, és ez annak kijelentése, hogy igen szomorú volna, ha t. képviselő úron kívül még más volna e házban, ki azt gondolná, hogy e törvényhozás már oda került, hogy elégséges, ha az alkotmányosságnak csupán csak színét tartja meg. (Helyeslés.) Meg vagyok győződve, hogy senki sincs e házban, sőt az or- j szagban, ki e véleményt osztaná. Keglevich Béla gr.: De igenis vannak! Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: Ha van valaki, ki e véleményt osztja, mondja ki, és bátran elébe állunk. Valamint azoknak, kik e munkálatot a hazára vagy a haza polgáraira nézve károsnak vélik, jogukban áll e meggyőződésöknek kifejezést adni, ugy természetesen mi is fentartjuk a jogot, ha szükséges volna, azt védeni, mit a hazára nézve igen is hasznosnak tartunk; de oly fegyverekkel, a milyenek az előttem szólott t. képviselő ur által tett kijelentésben, mintegy insinuatioképen, foglaltatnak, bizonyára senki közülünk élni nem fog. (Helyeslés jobbról.) A mi azt illeti, mit a t. képviselő ur arra nézve mondott, mit tart ő természetesnek a minisztérium részéről és mit nem: hogy egyforma fegyve- I rekkel éljek, megmondom, mit tartok én ter- • mészetesnek a t. képviselő ur állása pontjából, és j mit nem. En igen természetesnek tartanám a t. képviselő* ur fölezólalását, ha azt mondaná, hogy | igen nagy súlyt fektet a föltételekre, mert óhajtja, hogy e munkálat törvénynyé váljék ; megérteném azt, ha eddigi eljárásában azon szempontból indult . volna ki, hogy mintán itt két fél közötti egyezkedésről van szó, módosíttatni kívánná az előterjesztvény azon részét, melyben nézete szerint nincs eléggé fentartva a másik fél hozzájárulási joga. De egyet nem foghatok meg: és ez az, hogy a t. képviselő ur és Ráday László gr. úr, kik e munkálatot soha, se most, se más időben nem kívánják törvénybe igtattatni. nagy súlyt fektetnek azon föltevésre, hogy az, mit törvénybe igtattatni nem óhajtanak, a másik rész által szabad hozzájárulás utján elfogadtassék. Ezen két szempontot nem tudom egyesiteni. (Helyeslés jobbról.) Szükségesnek tartom még azt is röviden érinteni, hogy én megértem azt, ha valaki azon szempontból indulván ki, a melyből t. képviselő Böszörményi jelenleg kiindulni látszik, nagy súlyt fektet a kölcsönös egyetértésre , és igy mindazt, mi a másik részre nézve nehezen látszik elfogadhatónak, akként kívánja módosíttatni, hogy annak jogaink föntartása mellett és az ország kára nélkül a másik rész által lehető elfogadása könyittessék. Azt azonban nem foghatom meg, hogy lehet nagy súlyt fektetni az elfogadás föltételére, ós a kormányt és a többséget mindannyiszor megtámadni, valahányszor a nemzet jogainak fentartása mellett csak távolról oly érvek hozatnak föl részünkről, melyek a birodalom másik felének érdekeit tartották szem előtt. Ez eljárás logikáját, megvallom, nem tudom megérteni. (Helyeslés jobbról.) A mi egyébiránt a tárgyalás eljárását illeti, mint mondottam, helyesnek tartom t. barátom Deák Ferencz és Ghyczy Kálmán képviselő úr által ajánlott azon módot, mely szerint előbb azon kérdés bocsáttatnék szavazás alá, vajon e munkálat már jelenleg törvény formájába öltessék-é? és azután át mennénk az átalános, illetőleg a részletes tárgyalásra. (Helyeslés.) BoníS Sámuel: Mielőtt a szőnyegen forgó tárgy érdeméhez szólanék, vagy azon kérdés iránt, kivánja-e a ház most mindjárt törvényczikké alkotni ezen miniszteri propositiót: felhíva érzem magamat kinyilatkoztatni, hogy én is azon véleményben voltam, hogy ezen munkálatnak átalában, igy a hogy van. törvényczikkbe menetele nem lesz hasznos a hazára nézve. A miniszterelnök urnák azon észrevételére, hogy nem tudja felfogni, hogy a kik ezt igy nem akarták törvényczikkbe foglaltatni, hogyan szólhatnak ahhoz, miként foglaltassák hát törvényczikkbe: azt felelem, hogy ámbár én nem vagyok azon vélekedésben, hogy ezen törvény üdvös lesz hazámra, és nem is voltam azon vélekedésben, mit ki is jelentettem; de miután a ház elhatározta, hogy ez törvénybe menjen, kötelességemnek tartom, és mindig is annak fogom tartani, hogy ha rajta módosítás törté25*
