Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-127
CXXVII ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május. 27. 1867.) 193 minőt még eddig nem élveztünk, hogy befolyást nyerünk a birodalom másik részének, vagyis az örökös tartományok ügyeibe, oly fontos befolyást nyerünk, minőt még soha nem bírtunk. (Folkiáltás jobbról: Ezt senki sem mondotta! Helyeslés a bal i oldalon.) Igen is, t. ház ! méltóztassanak meghallgatni; I nem fogok visszamenni idézetekre, de a mit mon- j dok, tüzetesen ki tudom mutatni. Valóban mondva j volt, hogy a közös ügyek ránk nézve üdvösek, hasznosak lesznek : igazolom magának b. Eötvös \ miniszter urnák beszédével. A nyerni vélt befő- ) lyását tehát a záradék szerint elveszti Magyarország, ha a delegatió életbe nem lép: mert a mi befolyást keresett a ház, azt csak és közvetve a delegátusok által nyerné, az országgyűlésnek nem levén más teendője, mint a delegátusok választása. Ha tehát delegatum nem lesz, nem nyerhet az ország befolyást a többi tartományok ügyeibe. De más részről még azon eset is, hogy épen azokkal, a kikkel előállhat, közös ügyet csinálunk, épen semmi közük nem lesz ez uj dologhoz, bár a közösségnek szükséges corollariuma, hogy valamint Magyarország befolyást keres a mások dolgaiba, annak is befolyása legyen Magyarország dolgaiba a delegatió által. Közösen kellene kormányt alkotni, ezzel szemben közösen gyakorolni az ellenőrködést; de ha ez nem történik, akkor nem csak hogy az örökös tartományok ügyei- | be nem lesz befolyása Magyarországnak, sőt — a j mi sokkal több — maga sem szólhat azon ügyek j kezelésébe, melyek közösségét megalapiták, és pe- | dig sem országgyűlése, sem delegatiója által. nem | kérhet számadást arról, a mit közös czimen fizet vérben és pénzben, már ha tudniillik a miniszteri kívánat szerint lesz a törvény megalkotva. T. ház! én állithatni vélem, hogy ezen határozatnak eltűrésére valósággal azon indok volt nagy hatással, hogy az ország mind saját ügyeiben eddig nem gyakorolt ellenőrködést nyer, mind más részről befolyást nyer a közös félnek elfogadott vagy tekintett másik rész dolgaira is. Ezt az j előnyt hangsúlyozták többen a többség tagjai közül, de ezt a házon kivül is fontosnak tárták, s e nélkül talán nagyon kevesen csinálnának közös ügyet. Fontosnak tárták e mellett még a határozatnak azon két pontját, helyesebben hármat, melyek közöl kettőt Ráday barátom fölemiitett, a 24, 25. és 26-dik §.-t. A 24-dik §. azt mondja, hogy Magyarország alkotmánya teljesen visszaállíttassák : a 26-dik ezt ismétli. A 25-dik az örökös tartományokban teljes alkotmányt kivan életbe léptetni; ezt is ismétli a 26-dik. Már én a magam álláspontjával kezdettől fogva lehetetlennek tartottam, hogy Magyarországon az alkotmánynak tettleg és teljesen visszaállítása és delegatió csinálása, hogy KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 /,. IV. e két ellenkező fogalom összeférjen. Hanem sokan lehetőnek tartják ezt, kiknek egyik fő érve volt a határozat elfogadásánál, vagy eltűrésénél, hogy hiszen az alkotmány vissza fog állíttatni. En azon véleményben voltam, hogy, ha visszaállíttatnék is, nagyon rövid ideig tartana az, mert e határozat életbe léptetése: a magyar alkotmánynak megszüntetése. Azonban a többség mégis az alkotmány viszszaállitását szükségelte — már legalább szóval — az uj egyesség alkotása előtt. Ily nagy hangzású föltételek voltak ezen munkálat súlyos részei közt kijelölve, melyek által a közvélemény, s ugy hiszem, a t. ház többsége is ennek elfogadására vagy helyeslésére vezettetett. Már most nem csak ezen előnyösöknek látszó pontok maradnak ki a határozatból, sőt egy veszélyes záradék is készül hozzá. A 24-dik §. helyett van ugyan egy más pont, de ez a magyar alkotmánynak csak fentartását említi, mi még tán átalánosságban jelenthetné a magyar alkotmánynak valódi fentartását, ha eredetileg ez mondatott volna; de miután az eredeti szöveg az alkotmány teljes és tettleges visszaállítását említi, ugy látszik, hogy a kormány nem ugyanazt akarja a fentartás szóval kifejezni, hanem csak azon állásában akarná az alkotmányt fentartani, melyben most van, vagy a melyben az uj alakulás után lesz. Ha a tisztelt ház is ezt akarja, ha az alkotmány további helyreállítását, több alkotmányos garantiák alkotását nem tartja szükségesnek : akkor az uj szöveget természetesen elfogadhatja. De ekkor részökről az eredeti szöveg behozásának nem volt komoly czélja, mert a kettő nem ugyanaz. Hogy teljesen és tettleg vissza lenne az alkotmány állítva, állítani nem lehet. Azért ha most akarják a jelenleginek fentartását, első alkalommal nem jól szabályozták a 26-dik §.-t. A 25. czikkben nem sok, de mégis fontos változás van: mondatik most is, hogy az örökös tartományok teljes alkotmányossága képezi az egyesség másik föltételét; de ki van hagyva, hogy tettleg lépjen, életbe az alkotmány. Ez igen fontos szó: mert sokszor említtetett ez országgyűlésen, hogy mily nagy különbség van az alkotmánynak elvileg papiroson, és tettleg való életbe léptetése közt. E szerint a 24, 25. czikk az uj szöveg szerint kevesebb biztosítékot nyújt; és mind e mellett még az eredeti 26-dik czikk is kihagyatik az uj szövegből, hol ismételtetett a 24, 25. czikk tartalI ma, s különösen ki volt fejezve, hogy a kormány! zást mindkét egyező országban a felelős kormány I tettleg vegye át. En nem látom okát, hogy a mely biztosité1 kokat előbb szükségesnek látták, azokat most mel25
