Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-127

CXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Maj. 27. 18G7.) 191 A másik kérdés pedig az lehet, hogy ezen törvényjavaslat ugy, mint a minisztérium azt előterjesztette, mennyiben tér el a már megállapított határozattól, és ezen eltérések elfogadtassanak-e ? Többre a mi tanácskozási körünk nem terjedhet. [Helyeslés a középen) A miket Ráday képviselő ur mint saját nézetét magára az országos határozat érdemére nézve mondott, azokra nézve felelni sem tartom most szükségesnek, mert a ház szabályaiban világosan ben van, hogy a ház a maga határozata ellen semminemű ellenmondást el nem fogad. Mig a határozat meg nincs hozva, szabad ellene szólani; a meghozott határozat után azonban ezen határozat ellen tárgyalásba a ház nem bocsátkozhatik. Ismétlem tehát, hogy belebocsátkozhatunk abba, hogy most e pillanatban szükséges-e azon törvényt elkészíteni. vagy jövőre más körülmények közt, tán koronázás után, vagy Isten tudja mikor vegyük elő: ebben discussiónak és határozatnak is van helye. Másodszor a fölött is vitatkozhatunk igen természetesen, hogy ugy, a mint a törvényjavaslat itt elő van adva, a háznak eddig megállapitotott határozatával megegyez-e, vagy a mennyiben eltér, ezen eltérés elfogadható-e vagy nem. Azt hiszem, jelen tanácskozásainknak egyéb tárgya nem lehet, mert, mint már megjegyzem, a mit és mely részben a ház már határozott, azt és a részben tanácskoznia és újra határoznia nem lehet. Méltóztassanak tehát a tanácskozásokat ugy intézni, hogy mindenekelőtt arról szólhassunk, hogy most készitsük-e el a törvényt vagy ne? A mi az egyes szakaszokra vonatkozó észrevételeket illeti: kinek-kinek joga van azokat akár egyszerre, akár külön előadni; hanem én czélszerübbnek tartanám az egyes észrevételeket az egyes pontoknál előadni, föltéve, ha a ház elhatározza, hogy most készitsük el a törvényt: az élőbeszédre az előbeszéd, az egyes pontokra az egyes pontok fölolvasásakor. Ezt gondolnám én a tanácskozás rendjének, a dolog természeténél és a szabályok értelménél fogva. (Helyeslés.) BÓniS Sámuel*. T. ház! Én csak tanácskozás tárgyául kivánom fölolvastatni a IX-dik osztály határozatát. Mert tulajdonképen, mint kisebbségbe jött osztály, ezen határozatnak kinyomatását is követelhette volna az osztály és azt együtt kellett volna kiosztani az eló'terjesztvénynyel. Miután azonban az nem kívántatott, most óhajtom, hogy olvastassák föl. (Helyeslés.) Ráday László gr. jegyző {felolvassa a IX-dik osztály véleményét) : „Jóllehet, hogy a 67-es bizottság munkálatának az országgyűlés mindkét háza á Ital lett elfogadása csakis az ezen munkálatban előforduló 24, 25. és 26-dik szakaszokban kijelölt bizonyos feltételek beállta esetére lehet kötelező, s miután azon okból, mert azon alapföltételek egyike sem ment mindekkoráig teljesedésbe, magát a képviselőház ez alkalommal kötelezettnek nem is tekintheti: mindamellett a tárgyalás alá vett miniszteri törvényjavaslat azon pontjait, melyek már a fentebb emiitett országgyűlési határozat alakjában, noha feltételesen elfogadott munkálatban foglaltatnak, a IX. osztály többsége, ragaszkodva jelenleg is az érintett tárgyalások alkalmával kifejtett nézeteihez, azokat ez alkalommal újból czáfolás alá vonni nem szándékozik és jelen véleményes nyilatkozatát csak is azon pontokra állapította, melyek a fent körülirt munkálat és tárgyalás alá vett jelen törvényjavaslat között a különbséget képezik. „Mindenekelőtt tehát ezen különbségek főbbjeit kívánja a következőkben kijelölni: „1. A jelen törvényjavaslat 25-dik szakaszából I ki van hagyva azon igen fontos kifejezés, mely az egész munkálat egyik bevallott alapföltétele, jelesen az, hogy az alkotmányosság ő felsége többi országaiban és tartományaiban is tettleg életbe lépjen. „2. A jelen törvényjavaslat 26-dik szakasza pedig teljesen mellőzi azon, az egész munkálat alapját tevő föltétel megemlítését, mely tisztán és világosan kiemeli, hogy mind Magyarország alkotmánya teljesen éí? tettleg helyre legyen állítva, mind ő felsége többi országai is tettleg valóságos alkotmánynyal bírjanak, s a törvényszerű felelős kormány itt is és ott is átvette legyen a kormányzatot. „3. De a legnagyobb aggodalmat a kérdéses törvényjavaslat két utolsó szakasza okozza, hol, mig az elősorolt igen fontos államügyek közössége az utolsó előtti szakaszban törvénybe igtattatni rendeltetik, addig az utolsó szakasz ezen közöseknek elismert ügyek kezelésének módját teljesen függőben kívánja tartani, s ez által azon némi garantiát, mely az önálló rendelkezési jogáról leszorított országot a kezelésnél kifejtett paritás elvével kívánta kárpótolni, teljesen a jövendő esélyei befolyásának áldozza fel. „H

a mindazon fontos államügyeknek közössége, melyek, valamint a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban, ugy a többség által elfogadott közösügyi munkálatban, mint közösen elintézendők, állapittatnak meg, a kiindulási pontul elfogadott 1723-dik évi I., II. és III. törv. czikkekből lenne következtethető; ha maga ezen jelenleg tárgyalt törvényjavaslat 52-dik szakasza világosan ki nem fejezné is, hogy azon fontos ügyek közül többek nem gyökereznek a pragmatica sactióban: még azon esetben sem tartja az osztály többsége a dolgok jelen állásában saját nézpontjából helyes-