Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-127

CXXVIL OüSZÁGOS ÜLÉS, (Május 27. 1867.) 189 -Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk!) Ennélfogva a törvényjavaslatok tárgyalása után fog a határozati javaslat tárgyaltatni. Horváth LajOS jegyző (ohasm a miniszté­rium által előterjesztett törvényjavaslatot a magyar korona országai és az ö felsége uralkodása alatt áUó többi ország között fönforgó közös érdekű viszonyokról és ezek elintézésének módjáról.) Csengery Antal előadó (a szószékről) •. T. ház! Már a szombati ülésben volt szerencsém je­lenteni, hogy az előadó központi bizottságnak a közösügyi törvényjavaslatra nézve, mely épen föl­olvastatott, átalános, érdemleges észrevételei nin­csenek. Egyetlen egy osztály előadója azonban volt, a ki e törvényjavaslat ellen egyátalában szót emelt, ki nem látta szükségét annak, hogy ez idő szerint e tárgyban törvény alkottassák. A központi bizottságnak előadói egyértelműleg ugy véleked­tek, hogy midőn a IX-dik osztály előadója azon kérdést veti föl, vajon az előttünk fekvő törvény­javaslat átalában üdvös-e vagy nem"? vajon e tárgy­ban ez idő szerint törvény alkottassék-e vagy ne? oly térre lépett, melyen se a központi bizott­ság, se a ház a jelen tárgyalás alkalmával öt nem­követheti. A munkálat ugyanis, mely előttünk fek- , szik, nem uj törvényjavaslat, mely a minisztérium által kezdeményeztetvén, most terjesztetik először a ház elé. Országos határozat az, melyet a tör­vényhozásnak mindkét háza alkotott; országos ha­tározat, melyhez, midőn a felelős ministerium most azt előterjeszti, már a fejedelemnek hozzájárulása is előre biztosítva van; országos határozat, melyre nézve most már a tárgyalások annyira haladtak, hogy alig van egyéb hátra, mint a mit régi ma­gyar dietális nyelven concertationak neveztek. A tárgyalások ezen stádiumában vizsgálhatjuk, vajon a miniszteri szerkezet megegyez-e az országgyűlési határozattal; vizsgálhatjuk, vajon azon módosítá­sokkal, melyeket az uj forma igényel, nem válto­zott-e ama lényeg ? tehetünk szerkezeti módosítá­sokat ; de érdemleges változás alá az egész törvény­javaslat többé nem vehető. Ezen szempontból vette vizsgálat alá a központi bizottság az előttünk fek­vő törvényjavaslatot; megtette rá egyes észrevé­teleit; egyes módosításokat ajánl, melyeket a részletes tárgyalás alkalmával az egyes pontok előkerülésénél lesz szerencsém előadni. Egyéb­iránt fentartom magamnak , hogy ha az egyes pontokra nézve észrevételek lennének, azokra néz­ve szintén megtegyem a magam észrevételeit. (Helyeslés.) Ráday László gr : Tisztelt ház! Hivatkoz­va a házszabályoknak 26-dik szaka-zára, mint a múlt ülés alkalmával kijelenteni szerencsém volt, én, mintalX-ik osztálynak kisebbségben maradott előadója, jogommal élni kívánok, és a IX-dik osz­tály véleményét, a mint azt előadtam a központi bízottságban, itt ismét és ujabban előadni szándé­kozom. És midőn ezt teszem, bár előre meg vagyok győződve, hogy valamint a központi bizottságban —nem mondhatom szerencsém volt — hanem le­szavaztattam, úgy meg vagyok győződve, hogy itt is le fogok szavaztatni. (Zaj.) De kötelességem­nek tartom mindig és minden időben ott, a midőn az országgyűlésben oly határozat hozataláról van szó, mely meggyőződésem szerint a hazának és polgártársaim jövendőjének nem elősegélésére szol­gál, mindenkor kötelességemnek tartom, igénytelen nézetemet kimondani; {Fölkiáltások : Mindnyájan!) és, igen t. ház, őszintén kinyilatkoztatom, hogy én az imént fölolvasott törvényjavaslatot se most, se semmi időben nem pártolhatom. (Helyeslés a bal oldalon). Hogy e javaslat mennyire ellenkezik azon elvekkel és nézetekkel, melyeket én és több elv­társaim itt az országházában osztunk, kitűnik azon tárgyalások jegyzőkönyvéből, illetőleg naplójából, melyek az úgynevezett közösügyi munkálat elfo­gadása alkalmával ezen házban előadattak; és noha azon tárgyalások alkalmával, a mint méltóz­tatnak emlékezni, az utolsó szó nem a bal oldalon történt, mindamellett kénytelen vagyok itt kinyi­latkoztatni, hogy azon érvek, melyek azon mun­kálat elfogadása mellett fölhozattak, se az én, se többi elvtársaim eddigi nézetét és meggyőződését meg nem ingatták, (Ugy van! a bal oldalon) és va­lamint akkor azon munkálatnak ellene szóltunk, most hasonlókép, következést vonva abból jelen­leg , midőn azon munkálat törvényeinkbe beczik­kelyezteini szándékoltatik, ismét fölszólalunk. De midőn ezt teszem, ismétlésekbe bocsátkoz­ni nem akarok (Helyeslés a középen. Halljuk! balról) és csak egyszerűen megjegyzem a múltra nézve, (Halljuk!) hogy mindazok, a mik akkor elmondat­tak, fölfogásunk szerint még most is úgy állanak, és valamint akkor ellene szóltunk a munkálatnak, ellene szólunk jelenleg is. (Zaj.) Jelen fölszólalá­somban tehát, épen követve a központi bizottság előadói által előadottakat, csupán azon különbsé­gekre kívánok kiterjeszkedni, melyek a jelenlegi törvényjavaslat és az úgynevezett 67-es bizottsági munkálat közt vannak. És midőn ezeket körvonalozom, kénytelen vagyok megállapodni mindjárt a bevezetésnél, a mely a törvényczikkelynek elébe állíttatik. Ezen bevezetésre nézve, nem tekintve azt, hogy az szo­katlan hosszú, oly hosszú, mint a minőt törvény­könyveinkben eddig alig találunk, (Ellentmondás a középen) ezen bevezetésre nézve még azt is kény­telen vagyok megjegyezni, hogy oly elveket látok benne megállapítva, a mely elvek Magyarország eddigi alkotmányával, eddigi alkotmányos hely-

Next

/
Thumbnails
Contents