Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-127
CXXVIL OüSZÁGOS ÜLÉS, (Május 27. 1867.) 189 -Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a törvényjavaslatok tárgyalása után fog a határozati javaslat tárgyaltatni. Horváth LajOS jegyző (ohasm a minisztérium által előterjesztett törvényjavaslatot a magyar korona országai és az ö felsége uralkodása alatt áUó többi ország között fönforgó közös érdekű viszonyokról és ezek elintézésének módjáról.) Csengery Antal előadó (a szószékről) •. T. ház! Már a szombati ülésben volt szerencsém jelenteni, hogy az előadó központi bizottságnak a közösügyi törvényjavaslatra nézve, mely épen fölolvastatott, átalános, érdemleges észrevételei nincsenek. Egyetlen egy osztály előadója azonban volt, a ki e törvényjavaslat ellen egyátalában szót emelt, ki nem látta szükségét annak, hogy ez idő szerint e tárgyban törvény alkottassák. A központi bizottságnak előadói egyértelműleg ugy vélekedtek, hogy midőn a IX-dik osztály előadója azon kérdést veti föl, vajon az előttünk fekvő törvényjavaslat átalában üdvös-e vagy nem"? vajon e tárgyban ez idő szerint törvény alkottassék-e vagy ne? oly térre lépett, melyen se a központi bizottság, se a ház a jelen tárgyalás alkalmával öt nemkövetheti. A munkálat ugyanis, mely előttünk fek- , szik, nem uj törvényjavaslat, mely a minisztérium által kezdeményeztetvén, most terjesztetik először a ház elé. Országos határozat az, melyet a törvényhozásnak mindkét háza alkotott; országos határozat, melyhez, midőn a felelős ministerium most azt előterjeszti, már a fejedelemnek hozzájárulása is előre biztosítva van; országos határozat, melyre nézve most már a tárgyalások annyira haladtak, hogy alig van egyéb hátra, mint a mit régi magyar dietális nyelven concertationak neveztek. A tárgyalások ezen stádiumában vizsgálhatjuk, vajon a miniszteri szerkezet megegyez-e az országgyűlési határozattal; vizsgálhatjuk, vajon azon módosításokkal, melyeket az uj forma igényel, nem változott-e ama lényeg ? tehetünk szerkezeti módosításokat ; de érdemleges változás alá az egész törvényjavaslat többé nem vehető. Ezen szempontból vette vizsgálat alá a központi bizottság az előttünk fekvő törvényjavaslatot; megtette rá egyes észrevételeit; egyes módosításokat ajánl, melyeket a részletes tárgyalás alkalmával az egyes pontok előkerülésénél lesz szerencsém előadni. Egyébiránt fentartom magamnak , hogy ha az egyes pontokra nézve észrevételek lennének, azokra nézve szintén megtegyem a magam észrevételeit. (Helyeslés.) Ráday László gr : Tisztelt ház! Hivatkozva a házszabályoknak 26-dik szaka-zára, mint a múlt ülés alkalmával kijelenteni szerencsém volt, én, mintalX-ik osztálynak kisebbségben maradott előadója, jogommal élni kívánok, és a IX-dik osztály véleményét, a mint azt előadtam a központi bízottságban, itt ismét és ujabban előadni szándékozom. És midőn ezt teszem, bár előre meg vagyok győződve, hogy valamint a központi bizottságban —nem mondhatom szerencsém volt — hanem leszavaztattam, úgy meg vagyok győződve, hogy itt is le fogok szavaztatni. (Zaj.) De kötelességemnek tartom mindig és minden időben ott, a midőn az országgyűlésben oly határozat hozataláról van szó, mely meggyőződésem szerint a hazának és polgártársaim jövendőjének nem elősegélésére szolgál, mindenkor kötelességemnek tartom, igénytelen nézetemet kimondani; {Fölkiáltások : Mindnyájan!) és, igen t. ház, őszintén kinyilatkoztatom, hogy én az imént fölolvasott törvényjavaslatot se most, se semmi időben nem pártolhatom. (Helyeslés a bal oldalon). Hogy e javaslat mennyire ellenkezik azon elvekkel és nézetekkel, melyeket én és több elvtársaim itt az országházában osztunk, kitűnik azon tárgyalások jegyzőkönyvéből, illetőleg naplójából, melyek az úgynevezett közösügyi munkálat elfogadása alkalmával ezen házban előadattak; és noha azon tárgyalások alkalmával, a mint méltóztatnak emlékezni, az utolsó szó nem a bal oldalon történt, mindamellett kénytelen vagyok itt kinyilatkoztatni, hogy azon érvek, melyek azon munkálat elfogadása mellett fölhozattak, se az én, se többi elvtársaim eddigi nézetét és meggyőződését meg nem ingatták, (Ugy van! a bal oldalon) és valamint akkor azon munkálatnak ellene szóltunk, most hasonlókép, következést vonva abból jelenleg , midőn azon munkálat törvényeinkbe beczikkelyezteini szándékoltatik, ismét fölszólalunk. De midőn ezt teszem, ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok (Helyeslés a középen. Halljuk! balról) és csak egyszerűen megjegyzem a múltra nézve, (Halljuk!) hogy mindazok, a mik akkor elmondattak, fölfogásunk szerint még most is úgy állanak, és valamint akkor ellene szóltunk a munkálatnak, ellene szólunk jelenleg is. (Zaj.) Jelen fölszólalásomban tehát, épen követve a központi bizottság előadói által előadottakat, csupán azon különbségekre kívánok kiterjeszkedni, melyek a jelenlegi törvényjavaslat és az úgynevezett 67-es bizottsági munkálat közt vannak. És midőn ezeket körvonalozom, kénytelen vagyok megállapodni mindjárt a bevezetésnél, a mely a törvényczikkelynek elébe állíttatik. Ezen bevezetésre nézve, nem tekintve azt, hogy az szokatlan hosszú, oly hosszú, mint a minőt törvénykönyveinkben eddig alig találunk, (Ellentmondás a középen) ezen bevezetésre nézve még azt is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy oly elveket látok benne megállapítva, a mely elvek Magyarország eddigi alkotmányával, eddigi alkotmányos hely-