Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-108
CYIII. ORSZÁGOS ÜLÉS 1867. marczius 22-dikén Szentiványi Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Bemutattatnak : Fügersy Gyula kérvénye alkalmazásért; Badakovics Ferenczé díja utalványozásért; baranyai községeké remanentiális földjeik iránt. Sztratimirovics György interpellatiót jelent be. A 67-es munkálat átalanos tárgyalása tovább foly. A kormány részéről jelen vannak (az ülés megkezdése után): Andrássy Gyula gr., Eötvös József b., Festetics György gr., Gorove István, Lónyay Menyhért, későbben Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. u. 10 1 / i órakor. Elnök: Az ülés megnyilt. A tegnapi jegyző urak fogják rnűködésöket folytatni. A tegnapi ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Ocsvay FerenCZ jegyző (olvassa a marczius 21-dikén tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Az idő közben beérkezett irományokat foffom bemutatni. Fügersy Gryula bácsmegyei lakos bács- [ megyei Uj-Soové község jegyzője, előbbi államszolgálatból méltatlan elbocsáttatását panaszolván, Bácsmégyében leendő alkalmaztatását kéri. Radakovics Ferencz, volt képviselőházi teremőr, a ház személyzete részére meghatározott és elfogadott összegből három havi díjának utalványozását kéri. Mind a két folyamodvány a kérvényi bizottsághoz tétetik át. Jókai Mór képviselő úr akar előterjesztést tenni. (Halljuk!) Jókai Mór : T. ház ! Bátor leszek a t. háznak Baranyarnegyebeli több községnek alázatos folyamodványát azon kéréssel átnyújtani, méltóztassék több volt úrbéri községeknek ezen igen fontos és életbevágó ügyét figyelmére méltatni. Ez a mindnyájunk előtt ismeretes remanentiális földek tárgyát képezi, a melyek után váltságdíjért az 1862. helytartótanácsi rendelet következtében a kamatok megtérítése is követeltetik, a mi több községnek végromlását vonná maga után. Bátorkodom azért ezen a 48-diki törvényhozás által függőben tartott és azóta nagyon elmérgesedett ügyet a t. ház meleg részvétébe ajánlani. (Helyeslés) Elnök: Ez a kérvény is a kérvényi bizottsághoz tétetik át. Tóth Vilmos jegyző: Sztratimirovics György! Sztratimirovics György: A miniszterelnök úrhoz interpellatiót akarok intézni; minthogy azonban nincs jelen, későbbre halasztóm. Elnök: Foktatjuk a megkezdett tárgyalást. Dimitrievics Milos jegyző: G-hyczy Kálmán ! (Halljuk! Halljuk!) Ghyczy Kálmán: A jelen átalanos vitatkozásnak tárgyát nézetem szerint a 67-es bizottság többsége és kisebbsége javaslatai alapelveinek taglalása képezi. Kérdés tehát, hogy melyek azon alapelvek. E kérdésre leghatározottabban azon következmények válaszolnak, a melyek ezen alapelvekből mindegyik javaslatban kifejtettek. Szándékom volt e tekintetből az illető javaslatoknak sommás vázlatát előterjeszteni; de miután többen barátaim közöl ezen javaslatokat már kimeritőleg elemezték, csak összehasonlításuk eredményének előterjesztésére szorítkozom, ugy a mint azt fölfogni képes vagyok. Nézetem szerint a kisebbség szorosan a personal-unio terén áll, azt akarja tisztán fentartani Magyarország és ő felsége többi országai közt. A többség a personal-uniót reál-unióvá változtatja át, mert a reál-unió több országoknak azon czélból lett egyesüléséből áll, hogy bizonyos, vagy minden államügyeket közösen intézzenek el. A kisebbség teljes épségben akarja fentartani Magyarország közjogát, fen akarja tartani Magyarországnak állami önállását és függetlenségét úgy ő felsége többi országai, mint a külföld irányában, ó pakodik az ellen, hogy Magyarország az osztrák birodalom tartománya legyen. A többség lényegében megváltoztatja Magyarország közjogát , megszünteti törvényhozásának és kormányának némely fő fontosságú államügyekre nézve lévő kizárólagos intézkedési jogát, mert azt a delegatió nevezete alatt alakítandó birodalmi törvényhozásra és központi minisztériumra ruházza át; megszünteti az által Magyarországnak önállását és függetlenségét legalább ezen államügyekre nézve, és Magyarországot az osztrák birodalomnak némi autonómiával fölruházott tartomá1*
