Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-119

162 CXIX. OESZÁGOS ÜLÉS. (April 9. 1867.) Nekem is volnának aggodalmaim, t. ház; de elhallgatom azokat, mert meg vagyok győződve, hogy azoknak részletes eló'sorolása által több ro­szat okoznék, mint a mennyi jót átalában ezen kér­désből reményleni lehet. (Helyeslés.) Szavazatom ekképeni indokolására okot Mi­letics Szvetozár képviselő úr indítványa szolgálta­tott, melynek tárgyalását a t. ház a mostani alka­lomra tűzte ki. El akartam mondani azt, hogy mi­dőn én az emiitett javaslatot elfogadom, aztkorán­sem teszem azon félelemből, mintha tartanék tőle, hogy Horvátország ellenkező esetben az 1848-diki eseményeket ismételni fogná, mint a t. indítvá­nyozó indítványának két utolsó sorában bennün­ket szokott modora szerint fenyegetett; sőt meg vagyok győződve, hogy horvát atyánkfiai, mielőtt hasonlót határoznának, komolyan megfontolnák azt, mit cselekesznek, mert igen jól tudják, hogy — Istennek hála — oly fejedelem ül a királyi székben, ki a reactiónak, ha ismert mestei-kedései által a birodalom újból alakulásának művét meg akarná zavarni, e törekvésében gátot vetni és saját müvét megvédeni képes is, akarja is. (Elénk helyeslés.) Ez utóbbiaknak, úgy látszik, korlátolt fölfo­gásai közé nem fér annak meggondolása soha, mit koczkáztatnak, és mit koezkáztatnak különösen napjainkban, midőn az események mozdonyszerü gyorsasággal következnek egymás után. Ha czél­jokat elérik, bizony mondom nekik, nem Magyar­ország lesz az áldozat: mert Magyarország, ha nem is úgy mint magyar, mint ország mindig fen fog maradni. Legyünk ébren a reactió ellenében, azon re­actió ellenében, mely Magyarországnak becsületes szövetkezését Ausztriával minden módon meggá­tolni iparkodik: meggátolni azért,mert régi elavult absolutisticus traditiói közül kibontakozni nem ké­pes és nem akar. Legyünk ébren itt Pesten, és le­gyenek ébren oda fen Bécsben. Es épen azért, mivel meg vagyok győ­ződve, hogy minisztériumunk ébren van, mivel elhiszem , hogy a mostani körülmények kö­zött azon határozat, melyet emiitettem, egyedül mely gyakorlatilag nem lehetetlen : ez ; 17. az ok, és egyedül ez az, mely által szavazatomat indokoltnak tekintetni akarom és melynél fogva Pest belvárosa t. képviselőjének előterjesztett indít­ványát pártolom. (Helyeslés a jobb oldalon.) MiletiCS Szvetozár: Tisztelt ház! Napiren­den van egy kérdés, melyet én egy sarkkérdésnek s a fenforgó kiegyenlítési kérdések főpontjának tekintek, és pedig azért, mert az a közös ügyek éjszaki sarka és a szorosabb értelemben vett nem­zetiségi ügyek délsarka közt a kiegyenlítési egyen­lítőt képezi, melynek kedvező megoldásától függ, hogy az alkotmányos szabadság napja ezen egyen­lítőtől az összes nemzetek szabadságtavaszi föld­öve felé forduljon, és a magyar korona országai­nak alkotmányos önállósága tetőpontjához kö­zeledni ügj^ekezzék, a helyett, hogy a központosí­tás, legyen az akár unisticus, akár dualisticus, föld­övének őszi felhó'ibe tévedjen el, és a reaetió által óhajtott absorptió tetőpontjához, ha mindjárt más mint az eddigi alakban, törekedjék. Ezen kérdés sarkkérdés azért is, mert a sors úgy hozta magával, hogy annak kedvező vagy nem kedvező megoldása a ház szabad választásá­tól függ-. Ezen szabad választás folytán Magyar­ország s a tisztelt ház Hercules válaszútján áll. Az egyik ut a jelen, a pillanatnyi érdek, az erősza­koskodás útja; a másik ellenben a jövő, az igazság s a kiengesztelhető szabadság- útja. Az első utón áll a német Mephistopheles, ki önöknek — én azt jól tudom — javasolja, hogy ezt az utat kövessék, nem csak azért, hogy Ma­gyarország testén egy nyilt sebet fentartson, nem csak azért, hogy a példát akadályozza, hogy a többi úgynevezett nyugati országok országos ön­állóságukat megnyerjék, hanem azért is, hogy idő­vel ugyanazon joggal a területre, számra és más egyéb tényezőkre nézve kisebb részt a nagyobb­hoz, sőt maga Németországhoz kösse. Ez a kisértet útja, mely a nap gyönyörűsé­geit nyújtja, hogy a jövő áldásaitól megfoszszon. A másik utón az örök igazság és szabadság védangyala áll, ki azt mondja, hogy a keleti or­szágok s Európa keleti nemzetei csupán testvéri egyetértés s egyenjogositás által küzdhetik ki és tarthatják meg Európa nagy államai és nemzetei közt nemzeti oszlótokét, külső függetlenségöket és belső önállóságukat, nem különben alkotmányi szabadságukat. ház! Választása Magyarország határozni, még pedig nagyobb mérvben határozni, mint a közös ügyek fölötti ha­tározványa, mert a háznak ebben, hódolva a szük­ségnek, az önállóság köre korlátoltatott, és mert a jelenlegi, szabadságában álló határozván y ezen korlátoltság körét idővel áttörendi, és mert végre eljárása által egy vele nyolczszáz éves szövetség­ben álló nemzetnek meg fogja mutatni, vajon más nemzetek szövetsége vele kívánatos lesz-e, mint azon időben volt, mikor még egy német Veleneze nem létezett, és mikor több szláv ország koronája volt szövetségben Magyarország koronájával. A jelen tárgyalás nem ugyan végleges, mind az által az ügy további menetének irányt szab, s ennél fogva irányadó. Áttérek a tárgyra. Előttünk fekszik a regnicolaris küldöttség je­entése a magyar ós horvát küldöttség tárgyalásá­Válaszszon a jövője fölött fog

Next

/
Thumbnails
Contents