Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-119

CXIX. OEöZÁGOS ÜLÉS. (April 9. 1867 ) 161 által, a mely vele mind érdekeire, mind törekvéseire, mind rokon- és ellenszenveire nézve ellenkezik ; s ez valamint az alkotmányosság elvével, s a képviseleti rendszer természetével meg nem egyeztethető: figy nem méltányolása azon rokonszenvnek, melylyel Fiume Magyarországhoz mindig állandóan ragaszkodott. [Helyeslés.) Ha ez megtörténhetnék, ha Magyarország kezdeményezésével s megegyezésével megtörténhetnék, hogy Fiume a magyar országgyűlésen Horvátország által legyen képviselve: ez, hibásan bár, de úgy tekintethetnék, mint megtagadása Magyarország jogának Fiúméhoz, Magyarország részéről történő elismerésére magyar áztathatnék el azon törvénytelen tényleges állapot jogosultságának, mely szerint Fiume Horvátországban még most is bekeblezve tartatik; Magyarország jjedig ahhoz képest, a mint annak közvéleményét — se tekintetben bátran el merem mondani, a csalódás veszélye nélkül — ismerem, ahhoz képest, a mint Fiúménak hu ragaszkodása megérdemli, kötelességünkké teszi azon jogaitól, melyekkel Fiúméhoz bir — mindamellett, hogy Horvátországnak nem csak jogait tisztelni, hanem érdekeit is mindig kész lesz kímélni s a lehetőségig kielégíteni — soha elállni nem fog. {Helyeslés) Nem mondom én azt, t. ház, hogy Magyarország, ha a törvényhozásban részvételre jogositottak meghivatván, az országgyűlésen megjelenni nem akarnak. e miatt közügyeit ne rendezhesse, ne koronázhasson, sőt az ellenkezőt állítom, mert képtelenségnek tartanám saját közügyeink rendezését azoknak megjelenésétől fölfüggeszteni, kik megjelenni nem akarnak ; (Helyeslés) de arról erősen meg vagyok győződve, hogy a magyar országgyűlés mindaddig, inig' azok. kik a törvén vhozásban részesítve vannak, meg nem hivatnak, s meghivatván, s megjelenni akarván, tényleg meg nem jelenhetnek, törvényesen legalább nem koronázhat, s igy törvényt sem alkothat. (Helyeslés.) Állítom pedig ezt különösen Fiúméra nézve, nem csak azért, mert az 1848-dik évi V. t. ez. s az ennél sokkal régibb, a 60 évvel ezelőtt alkotott 1807-dik esztendei, szakadatlan folytonos gyakorlattal megerősített törvény Fiúménak a magyar országgyűlésen képviseleti jogot ad, melytől törvénysértés nélkül meg nem fosztathatik ; hanem állitom különösen azért, mert a közös ügyek meghatározása s kezelése iránt, ezen országgyűlés alatt a királyi koronázás után szentesitett törvény a pragmatica sanetiónak ha nem módosítását, bizonyosan értelmezését foglalván magában, ezen törvénynek megalkotásánál* azon Fiúménak közvetlen képviselete nem hiányozhatik, mely a pragmatica sanctiót, úgy mint a monarchia bármely országa, maga önállóan közvetlenül fogadta el: s azért Fiúménak, és ezzel együtt a többi még meg nem hívott országrészeknek ezen országgyüSÉPV. H. NAPLÓ. 186%. ív. lésre mielőbb leendő meghívását annak idején, most mindjárt szorgalmazni

5 az országgyűlés további teendői rendes, törvényes folyamának biztosítása végett is, nélkülözhetlennek tartom. Ezek azon indokok, t. ház, melyek engem határozati javaslatomnak beadására inditottak. Szükségesnek véltein azokat kifejteni, hogy alapos voltuknak kimutatásával földeríthessem, miszerint indítványomnak ezélja legtávolabbról sem az. hogy gátul szolgáljon azon úgy saját magam, mint elvbarátaim őszinte óhajtása teljesítésének, hogy Magyar- és Horvátországok között a kiegyezkedés kölcsönös megnyugvással mielőbb megtörténjék. Ha Horvátország tekinteteibe veszi , hogy történelmünk tanúsága szerint voltak köztünk már hajdan is tartós viszályok , melyek mindig Magyarország közös országgyűlésén intéztettek el, és máshol jogérvényesen el sem intéztethetnek; ha tekintetbe veszi, hogy azon viszályok mindig történelmünknek legszomorúbb korszakait jelölők; ha tekintetbe veszi, hogy azon néhány eset is, melyben Horvátországnak saját belügyeire vonatkozó jogai a magyar országgyűlésen megszorittattak, mindig saját megegyezésével, sőt ismételve határozott kívánságára történt; ha Horvátország bizalmat merítvén a magyar országgyűlésnek azon nyilatkozatából, hogy követei országgyűlésünkre leendő küldésének tényéből ellene következéseket vonni nem akar; s mindezek figyelembe vételével követeit országgyülésünkhez elküldi: én részemről meg vagyok győződve, hogy a két szabadságszerető, férfias jellemű, alkotmányos érzelmű nemzet képviselőinek személyes érintkezése, a létező aggodalmak nagy részét félreértésnek bizonyítván be, minden fenforgó viszonyoknak jog és igazság szerint, mind a két fél belenyugvásával eszközlendő rendezését a legbiztosabban fogja eredményezni. Mindezek folytán bátor vagyok a t. házat megkérni, hogy határozati javaslatomat elfogadni méltóztassék. (Éljenzés a bal oldalon.) Szentkirályi Mór: T. ház ! Midőn én az előttünk fekvő két javaslatból azt fogadom el, melyet Pest belvárosa köztisztelettí képviselője tett le a ház asztalára: szavazatomat tisztán mint bizalmi szavazatot kívánom tekintetni, mint bizalmi szavazatot a felség irányában, a ki az alkotmányt helyreállította, és az ország területi épsége mellett, csak alig néhány nappal ezelőtt, oly erélyesen nyilatkozott; mint bizalmi szavazatot a minisztérium irányában, melyről hiszem, hogy azon ezernyi ezer nehézségeket, melyek e kérdést környezik, e határozattal ellátva, óvatos és tapintatos, de egyszersmind erélyes eljárás mellett, el fogja hárítani, akként, hogy az ország közjava, az ország területi épsége csorbát ne szenvedjen, és Horvátországnak jogos és méltányos követelései is kielégíttessenek. 21