Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-116
CXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 2. 1GG< 143 CXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS 1867. aj)ril 2-dikán íSzentiváuyi Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Bemutatottnak : Ragályi Ferdinánd lemondása ; Kozma Mihály kérvénye alkalmazásért; Skorut-irszky Alajosé évpénzért; Marsó Pál védirata a Pelegrin testvérek panasza ellenében; Pausz József kérvénye 184%-beIi szállitumiiyai ma"téritéseért. Az ujonczozás föltételeit tárgyazó kormányjavaslat élfogadtatik. A kormány részéről jelen vannak : Andrássy Gyula gr., Festetics György gr., Gorove István, Horvát Boldizsár, Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 10 V órakor. Elnök: Az ülés megnyílt. A mai ülés jegyzőkönyvét Ráday László gr. fogja vezetni. A szólani kívánók neveit Ocsvay Ferencz jegyző úr fogja jegyezni. Az utolsó ülés jegyzőkönyve lesz hitelesítendő. Ocsvay Ferencz jegyző {olvassa az april l-jén tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök : Hitelesíttetik. Ragályi Ferdinánd képviselő' úr nyilvánítani kívánja a t. ház előtt, hogy miután véleménye szerintjelenleg hasznos szolgálatokat nem tehet, képviselői állásáról lemond. Eáday László gr. jegyző (fölolvassa a lemondást.) Elnök: Gömörmegye középponti választmánya áj képviselőválasztás eszközlése végett föl fog szólittatni. Kozma Mihály szatmárnémeti lakos, volt magyar honvéd zászlótartó, az országos építészeti vagy más hivatalnál, képességéhez mért alkalmazást kér eszközöltetni. Skorutovszky Alajos borsodmegyei szemerei lakos, volt honvédőrnagy, roncsolt egészsége tekintetéből, bizonyos évpénzben részeltetését kéri. Marsó Pál hites ügyvéd, jelenleg tornamegyei törvényszéki ülnök, a f. é. marcz. 23-dikai képviselőházi ülésben a Pelegrin testvérek által beadott panaszok ellenében saját igazolását figyelembe vétetni kéri. Pausz József, pesti polgár, az l8* 8 / 49 évi időszakban a magyar kormány részére teljesített szállitmányai alkalmával szenvedett kiadásaiért 52366 pengő forintokat kér utalványoztatni. Mindezen iratok a kérvénvi bizottsághoz jfeététnek át. Napirenden vau a f. é. marcz. 5határozat által már megajánlott 48,000 ujoncz kiállítása föltételeit és módját tárgyazó kormányjavaslat tárgyalása. Jegyző ár föl fogja olvasni a miniszteri előterjesztést. Ráday László gr. jegyző (fölolvassa a miniszteri etöterjesztést az ujonczozás föltételeiről. Papp Zsigmond: T. ház! Minden adó o nemek közül, melyeket a haza tőlünk követel, tagadhatlan és kétségbe nem vonható, a véradó a legterhesebb. Terhes volt ezen adó szervezete és neme különösen 48 előtt, midőn ezt, valamint a többi adózásokat és tartozásokat is, egyedül a jobbágyok teljesítették, a nélkül, hogy voltaképen lett volna nekik akkor mit védelmezni, a nélkül, hog'v üarvszólva lett volna azoknak akkor még tulajdon hazájuk. Kötéllel fogták akkor az emberiség legnagyobb gyalázatára a szegény jobbágyok fiait; kizaklatták, úgyszólván kizavarták és kiragadták szeretett szülőik, testvéreik és kedveseik köréből, azért, hogy mészárszékre vigyék azon érdekek védelmére, melyeket 6'k akkor magokéinak el nem ismerhettek és melyek úgyszólván homlokegyenest az ő érdekeik ellen voltak. Ebből származhatott és származik azon idegenkedés, inelylyel a köznép a katonáskodás iráut viseltetik, mely idegenkedés mindaddig fen fog maradni, meg sem fog szűnni, inig a katona, ki besoroztatik, azon öntudatra nem fog vergődni, miszerint ő, mint ilyen, mint katona, saját hazáját, nemzetét, nemzetiségéi, ennek érdekeit, jóllétét és fölvirágzását védi, nem pedig ideg-en érdekeket. Ez és nem más lehet n, honvédelem dicső és négyszerit eszméje ; csak igy és nem máskép képzelhető azon lelkesedés, mely képes is, akar is minden akadályokkal megküzdeni, vagy ha kell és kelleni fog, szeretett hónáért a legnagyobb adóval, vérével s illetőleg életével is adózni. A rómaiak, uraim! szívesen meghaltak hazájukért, meghaltak azért, mert jelszavok volt: „Dulce et decorum est pro patria móri." Tudjuk és emlékezünk mindnyájan a spártai, görög és római anyákról, hogy akkor, amidőn öldöklő lánd-
