Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-112

108 CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 28. 1867.) egy pénzrendszerrel, és a mi a vámokat illeti, egy budgettel birni: más-e ez, mint előkészíteni azt, hogy az illető népek, egy többé vagy kevésbbé távolabb időben, de bizonyosan egy nemzetté váljanak ?* E két idézetből következtetést vonni a tisztelt képviselőház bölcseségére bízván, bezárom rövid beszédemet, annak egyszerű kijelentésével, hogy a részletes tárgyalás alapjául a kisebbség javaslatát fogadom el. [Helyeslés balról.) Tóth Vilmos jegyző: Deák Ferencz! (Halljuk ! Halljuk !) Deák Eerencz: Tisztelt ház! {Halljuk! Halljuk!) Azon fontos kérdések, melyek fölött jelenleg tanácskozunk, valószínűleg elhatározó befolyással lesznek hazánk jövőjére. Vitatkozásaink tehát rövidek nem lehetnek. Nem új előttünk e kérdések lény ege. Közel két éve már, hogy az alapeszmék szóba hozattak, hónapök óta közkézen forog a 15-ös bizottság javaslata^ hat hete már, hogy a 67-es bizottság bevégezte nyilvános tanácskozásait. Időnk is volt tehát, de valóban okunk is volt arra, hogy a munkálatot egészben s minden részeiben higgadtan megfontoljuk. Megfontoltam én is e kérdéseket minden oldalról ; számot vetettem magammal mindazon aggodalmakra nézve, melyek egyik vagy másik részről, fölmerültek, s azon következésekre nézve, melyek e kérdéseknek egyik, vagy másik módon leendő eldöntéséből származhatnak. E megfontolásnak eredménye lett azon meggyőződésem, hogy a 67-es bizottság többségének javaslata a f enforgó nehéz kérdések békés kiegyenlítésének oly módját foglalja magában, mely helyzetünkben s a jelen viszonyok között leginkább czélszerü, s valószínűleg kivihető is. (Elénk helyeslés a középen.) Nem azért szólalok föl , mintha számítanék arra, hogy előadásom e ház tagjainak nézetét más irányba vezetendi, mert tudom, hogy kiki komoly megfontolás után már elhatározta véleményét, s követni fogja saját meggyőződését s lelkének belső sugallatát. Fölszólalok mégis, hogy elmondjam a t. ház előtt, s elmondjam az ország előtt azon okokat, melyek véleményemet elhatározták. (Halljuk! Halljuk íj Nagy részben olyanokat fogok talán mondani, miket én is, más is e házban már fölhoztunk. De mégis elmondom azokat, mert okaim lánczolatához tartoznak és meggyőződésem alapjául szolgálnak. Magyarország közjogának történelmében legfontosabb korszakot képez azon átalakulás, mely 1847—48-ban tétetett, mert e nélkül a kornak igényei s a fejlődő eszmék hatalma rég elsöprőitek volna alkotmányunkat. (Középen" Ugyvan!) Ha akkor az országgyűlés, ragaszkodva ősi aristokratikus intézményeinkhez, szabaddá nem teszi a népet s a földet, nem osztozik a néppel jogokban és terhekben. ha szélesebb alapra nem fekteti az alkotmányt : a ránk következett nehéz évek súlyát el nem bírtuk volna, s összeroskadtunk volna a szenvedések alatt a nélkül, hogy a művelt világ szánalma és részvéte kisérné végsülyedésünket. (Helyeslés a középen.) Ezen átalakulást össze fogja kötni a történelem azon férfiúnak nevével, ki azt 48-ban megindította és ernyedetlen erélylyel keresztülvitte. (Éljenzés.) Daczára a bekövetkezett szerencsétlen eseményeknek müvének ezen része fönmarad és fen fog maradni, mig nemzetünk él és országunk áll, s ahhoz a ^nemzet emléke és hálája lesz mindig csatolva. (Éljenzés.) De az 1847 és 48-ki törvények ezen átalakulást be nem végezhették. Csak az alap volt letéve, s a további fejlődés a legközelebbi országgyűlés föladata lett volna. Magok azon országgyűlésnek rendéi tudták és érezték ezt, midőn első föliratuk után néhány nappal, márczius 18-án egy ünnepélyes nyilatkozatban azt jelentették ki, hogy : „A jelen országgyűlést nem tartják hivatva lenni arra, hogy mind azon törvényeknek részletes kidolgozásába és megállapításába ereszkedjék,melyek a nemzet boldogságának fölvirágozására ata Iában szükségesek, sőt ugy vannak meggyőződve, hogy törvény által meghatározván az alapokat, melyeken a képviseleti rendszer szerint néhány hónap alatt Pesten tartandó országgyűlés alakíttassák, mindazon törvényeknek alkotása, melyek az ország belbékéjének s a nemzet szabadságának biztosítása végett rögtön intézkedést nem kivannak, az ezen Pesten tartandó nemzeti gyűlésre halasztassék." Mutatja említett törvényeink szövege is, hogy azok egy része részletesebb kifejtésre vár, és hogy sok viszonyok, melyek azokban csak emíitte tnek, szabatosan nincsenek meghatározva. Ezek közé tartozik kétségtelenül azon viszony is, melyben ő felsége többi országai irányában állunk. A 4&-ki pesti országgyűlés szívesen folytatta volna az elkezdett munkát és tovább fejlesztette volna a megkezdett átalakulást. De elleneink fegyverrel támadták meg ezen kezdetet és nekünk a szükséges fejlesztés helyett védenünk kellett a meglevőt. A munka fenakadt, és épen azok vetették szemünkre, hogy ama törvényeink hiányosak, kik ezen hiányoknak czélba vett pótlásában fegyverrel gátoltak bennünket. (Élénk tetszés.) A küzdelem szerencsétlen véget ért; alkotmányunk fölfüggesztetett, és mi számos évekig az absolut hatalom súlya alatt szenvedtünk, mely-