Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-75
LXXV. OESZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 3. 1866.) 51 tagadom, hogy minden állami szervezetnek leg- , biztosabb és conditio sinequa non-féle alapja, egy í az észbeli joggal semmiben sem ütköző magán po- j BÍtiv jog, melyben minden polgár vagy legalább ; a polgárok többsége, méltányos érdekeinek bizto- I sitékát föltalálhatja; de azt sem tagadhatja senki, hogy ezen jog gyakorlati érvényre juthasson, hogy j ne legyenholtbetű,hogy erősödhessék,fejlődhessék, arra egy czélszerü és ügyes politika okvetlen kívántatik. (A szélső bal oldalon egy hang: Delegatiók !) Nem j tudom, a t. képviselő úr mit akar a delegatiókkal ? Én a tárgyhoz szólok, és azért kérem a képviselő J urat, tiszteljen meg engem feleletével, és én csendesen meg fogom őt hallgatni; de ne szakítsa meg beszédemet: ez a házszabályok értelmével ellenkezik. (Helyeslés.) Azt mondám . szükséges egy helyes politika, mely a jognak képes megszerezni azon anyagi erőt is, melylyel az párosulva törvényes hatalommá lesz, és mint ilyen,szembeszállhat bárhonnan jövő veszélyekkel és támadásokkal. (Helyeslés.) Ilyen állapotot óhajtok én hazámnak, ily politikát javaslok hazámfiainak, ezt pedig annál inkább,, mert Magyarországban a jogi alap épen ilyen politikára utal. Szászszor inkább van okunk erre ma, mint volt talán bármikor, midőn, mert szemeink vannak, látjuk a felénk tornyosuló veszélyeket; mert füleink vannak, halljuk, hogy rólunk, nélkülünk, idegenek tervezgetnek. (Helyeslés.) A jog valódi értelmét nálam senki inkább nem becsüli. Megmondani, hogy ez a fő alap, amely nélkül biztos államszerkezet nem létezik; de hogy ez holt betű ne legyen, még egyszer ismétlem, anyagi erőre is van szükség. Ezen erőt a nemzet czélszerü politika által vagy önmagából meriti, vagy helyes, czélszerü, közös érdekeken alapuló szerződésekben és szövetségekben találja föl. Nagyobb, erősebb, hatalmasabb és terjedelmesebb birodalmak, dúsabb, gazdagabb népek a múltban, úgy, mint a jelenben, soha nem mulasztották el önerejüknek öntudata mellett is létöket és fölvirágzásukat ily szövetség által biztositni; sőt kisebb nemzeteknek is sikerült ily politikával fentartani függetlenségüket és állami szerkezetöket. Magyarország nem nélkülözheti ezt, Magyarországnak is, ha létezni akar, szövetségre van szüksége, és, mint már előbb mondám, saját alaptörvényeiben találja az utasítást ilynemű politikára. (Helyeslés.)Nálunk a jognak úgy, mint a politikának alapjai a sanctio pragmaticának nevezett sarkalatos törvényeinkben vannak lefektetve. Ez biztosítja nemzeti függetlenségünket egy részről, míg más részről az ausztriai tartományokkal egy fejedelem alatti egységes és osztatlan kapcsolatban jelöli ki azon politikát, melyet Magyarországnak követni kell. Ennek gyakorlati alkalmazása a megoldandó kérdés, hogy ezen politikát mint kezeljük, s közös érdekeink alapján miként alakítsuk, és óvakodjunk ábrándok után kapkodni, melyek a história tanúsága szerint őseinket annyiszor megcsalták és meg fognak csalni bennünket is. (Zaj.) T. ház! Elmondottam volna röviden azokat, a miket az indítványozó ellenvetéseire fölhozni jónak láttam, kiterjeszkedtem még egy pár mások által tett ellenvetésekre is, és igy be is fejezhetném szavaimat, ha Komárom városának nagyérdemű képviselője mai előadásában nem mondott volna némelyeket, mikre, daczára a későre haladt időnek, felelni nem mulaszthatom el. » Mit értenek a lajtántúli tartományok alkotmányos monarchia alatt? azt itt meghatározni bajos volna. Annyit mégis mondhatok, hogy azt, mit rólok Komárom város tiszt, képviselője mondott, legfölebb egy elkapatott centralista párt tarthatja, de nem a lajtántúli^ népek, sem azok fölvilágosodott képviselői. (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) E tekintetben úgy nyilatkozott t. képviselő úr, hogy azokra, t. i. a lajtántúliakra, munkálódásunknak folytatása úgy sem fogna hatni. De kérdem tőle, vajon a negatio, a passivitas folytatása megnyugtatólag hatna-e ? (Derültség.) Én azt hiszem, ha becsületes törekvéseinket látják, ha a nehéz és bonyolódott kérdés megoldása körüli alkotmányos szándékainkat szemlélhetik, ez mégis csak inkább megnyugtató , sőt talán vonzó hatást is fogna gyakorolni. (Helyeslés.) Komárom városa t. képviselője előtt Európa rokonszenve sem nyom a latban semmit; azt mondja, csak a fait accompliknak hódol. Megvallom, nem szeretem, hogy mi, kik mindig a jog terén állunk, kik minden érveinket, mind en erőnket a jog érvényesítésében találjuk, ily fait accomplikra hivatkozzunk; de nem is tökéletesen áll az, mit a t. képviselő mondott: mert bár kénytelen Európa sokszor tényleg elfogadni a megtörténteket, mégis nem egy esetben tanúsította részvétét az európai közvélemény ilyféle fait accomplik által sújtott népek irányában. (Helyeslés jobb felöl'.) Azt monda Komárom városa érdemes képviselője: „Egyébiránt Európa rokonszenvét nem is az által nyerjük meg, ha hosszas discussiókat és alkudozásokat fogunk folytatni, hanem, ha ragaszkodva jogainkhoz . azok iránt egyszerű határozottsággal nyilatkozunk." Meglehet; de én azt hiszem, a mennyiben Európa politikai kérdéseink és állami szervezetünk fölött fölvilágosítva nincs, semmiesetre károsan nem hathat az , ha előtte, jogaink érvényessége, alkotmányunk jogosultsága mellett, annak gyakorlati czélszerüségét is kimutatjuk ; ez pedig ismét nem a passivitas és ellenzés, nem a negatio, hanem csakis a eselekvés terén eszközölhető. (Helyeslés jobbról.)