Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-75
42 LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 3. 1866.) értik, miben Magyarország részéről soha senki által háborgattatni nem kívántattak, hogy t. i. saját ügyeiket alkotmányos úton magok intézzék el, hanem értik azt, hogy határozólag intézkedjenek a mi ügyeinkben is. (Zajos helyeslés a bal oldalon.) Nem hiszem, t. ház, hogy a t. ház, tanácskozásainak tovább folytatásával, az örökös tartományok népeit ezen kívánalmaik teljesitésére nézve megnyugtathassa ; s azért igen tartok attól, hogy országgyűlési tanácskozásaink folytatásával nem megnyugtatást, melyet t. barátom elérni óhajt, hanem még nagyobb idegenséget idézünk elő köztünk és szomszédaink között, (Helyeslés a bal oldalon) mint ez mindig megtörténik akkor, midőn az egyezkedés és értekezés nem az arra jogosan hivatottak közt, és nem az illetékes helyen és körben, és így az elhatározás lehetőségének kizárásával történik. T. barátom, Budaváros érdemes képviselője, Európa rokonszenvét akarja tárgyalásaink folytatása által ügyünknek megnyerni. Ki ne ismerné el, mily hatalmas támasza lehet esetleg ügyünknek Európa rokonszenve ? De sokszor kisérte már e rokonszenv ügyünket, és mindig bevalósodott azon régi közmondás igazsága: Ha nemsegítesz magadon , az Isten sem segit!" (Helyeslés) s mindig nyilvánult, legalább ránk nézve és ez ideig, hogy, Európa folyvást és kiválólag a fait accomplik barátja. Nem akarom t. barátomtól kérdezni, hogy, az európai politika jelen ziláltsága mellett, Európa rokonszenve mely iránynak követésével nyerhető meg hazánknak ? Mert e részben magam is csak azon irányt értem, mely a monarchiának íentartását kívánja. Európa ez irányú politikája, t. ház, nem törődik velünk, jogainkkal, alkotmányunkkal ; csak az által van érdekelve, hogy a világ e részében, az európai polgárisodás küszöbén, egy erős hatalom létezzék: minthogy pedig Európa e részében a felséges uralkodó ház alatt erős hatalom csak akkor létezhetik, ha a magyar korona országai alkotmányuknak teljes élvezetében biztosítva lesznek, a monarchia fenállásának és hatalmának ezen életföltételét kell megértetni Európa politikájával. (Igaz!) Ha ezt megértetjük, rokonszenve jogaink és alkotmányunk iránt is biztosítva lesz: ezt pedig nem azzal érjük el, ha t. barátom, Buda városa képviselőjének javaslata szerint hosszabb időre terjedő, barátainkat és szándékainkra nézve tévedésbe ejthető, bizonytalan kimenetelű dietalis tractatusokat folytatunk jogaink érvénye fölött; hanem az által érjük el, ha alkotmányunkhoz való hü ragaszkodásunkat határozottan nyilvánítjuk : és ez az, mit Tisza Kálmán índitványa kifejez. (Helyeslés a bal oldalon.) { T. ház! Csekély vélekedésem szerint országgyűlési eljárásunknak alapjául se 0 Felsége többi országai népeinek megnyugtatását, se Európa rokonszenvének megnyerését — bármely értékesek s becsesek legyenek is ezek — nem vehetjük föl; hanem viszza kell azt állítanunk a maga természetes alapjára. Nem akarum taglalni, vajon már a magyar kérdés nemzetközi európai kérdés-e jelenleg? De azt bizton merem állítani, hogy az nem kérdés köztünk és O Felsége többi országai közt, hanem, mint e helyen már említve volt, kérdés Magyarország, s Magyarország királya közt. (Igaz! Igaz!) Csak ők ketten vannak hívatva ezen kérdés jogos megoldására, e jogos megoldásnak egyedül illetékes helye s köre pedig a magyar törvényhozás. Ha a magyar törvényhozás e kérdést elintézi, ez elintézést a felséges uralkodó ház barátjai helyeslendik, ellenségei figyelembe veendik, és azt O Felsége többi országainak népei mindazokban, mik a magyar alkotmány kérdésköréhez tartozók, elismerni tartoznak. Mondom ezt pedig azért, mert ha ezt nem teszik , hatalmokat önkényesen és erőszakosan oly térre kívánják kiterjeszteni, melyen azt soha^se gyakorolták, melyen az őket meg nemilleti : (Úgy van!) és ha ez esetben megtámadásról, jogsérelemről, ellenséges indulatról lehet szó , e szemrehányás nem Magyarországot fogná illetni,, mely csak jogát és tulajdonát védi; hanem fogná illetni, ha a jogot tisztelni, a köztünk és az ő és mi fejedelmünk közt létesült örök érvényű állami alapszerződést megtartani nem akarják, O Felsége többi országainak népeit. Ez esetben ők lennének a megtámadok; és ez esetben nem védhetnék magokat se a februári pátenssel, se az októberi diplomával : mert ezek adhattak nekik s adtak is jogokat ; de Magyarország ünnepélyesen biztosított régibb jogai sérelmével nem adhattak. (Helyeslés.) A magyar törvényhozás azonban, t. ház, e kérdést csak ugy fogja sikeresen elintézni, ha megszűnik valahára a legfelsőbb körökben, a nemzet jogait, meggyőződéseit, s azokhoz való hű ragaszkodását nem ismerő, s fájdalom, talán magyar tanácsosok által is, ha nem támasztott, de legalább megerősített azon téves vélemény, hogy Magyarország alkotmányának romjaival is kielégíthető, & e helyett nem foglal helyet azon őszinte meggyőződés, hogy Magyarországnak alkotmányához joga van, s az ahhoz szilárdul ragaszkodik. (Helyeslés.), És épen azért, mivel e meggyőződés—mint a kegy. kir. leiratból is látszik — a legfelsőbb körökben még helyet nem foglalt, részemről nem csak nem veszélytelennek, hanem veszélyesnek is tartom azon eljárást, melyet. Budaváros érdemteljes képviselője javasolt. O azt mondja: haladjunk, tanácskozzék a közös viszonyokról a 67-es bizottság, nyilatkozzék felölök a törvényhozás is; de törvényt nem fog