Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-107

368 CVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 21. 1867.) a birodalom azon eszközöktől megfosztatnék, melyekre a közös védelem eszközlésére szüksége van. S én részemről nagy csalódásnak tartom, ha valaki azt gondolná, hogy e második érdek, azaz a birodalom hatalmi állása... . Nyáry Pál: Micsoda birodalom? Eötvös József b. vallási miniszter: A közös birodalom, azon birodalomé, mely Magyarország és ő felsége többi tartományainak a pragmatica sanctió által biztosított szövetségéből alakult. Ismétlem, én nagy tévedésnek tartom, ha valaki ezen utóbbi érdeket, azaz azt, hogy a közös birodalom a védelemre szükséges eszközöktől ne fosztassék meg, kevésbbé fontosnak tekinti. Miután egy hajóban evezünk, meggyőződésem szerint, mi, kikre a nemzet legfőbb kincseit bízta, igen roszul teljesitenők kötelességeinket, ha azokat csak azok ellen ótalmaznók, kik velünk együtt eveznek, azon kérdést pedig, hogy milyen a hajó és miként kormányoztatik az. mint minket nem illetőt tekintenők, (Helyeslés) miután fejedelmünknek egysége által ő felségének többi tartományaival szövetségben állunk, és a meddig szövetségben állani fogunk, addig a közös birodalom hatalmi állásának érdeke ránk nézve közönyös soha nem lehet, legkevésbbé most, miután az utolsó események által azon nagy veszélyekre tétettünk figyelmessé, melyek hazánkat s a birodalmat közösen fenyegetik. Ezek azon szempontok, melyek a közös ügyek elintézésénél nézetem szerint irányadók. És a bizottság javaslata, mely előttünk fekszik, megfelel mindezeknek. Megfelel az elsőnek, mert midőn föltételül köti ki, hogy mindaz, a mi a közös ügyek mikénti elintézésére nézve a javaslatban inditványoztatik, csak akkor léphet életbe, ha Magyarországban az alkotmányosság tökéletesen helyreállittatott, ez által biztosítja alkotmányos önállásunkat. A javaslat gondoskodik az eszközökről is, melyek arra, hogy a birodalom közös czéljának, közös védelmének tökéletesen megfelelhessen, szükségesek. Végre a javaslat a delegatiók és az azokban fölállított paritás elve által biztositja hazánkat arról, hogy mindazon ügyekre, a melyekhez áldozataival és tetteivel járul, nem csak befolyást, hanem nagy és elhatározó befolyást fog gyakorolni. Ennélfogva én ezen javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Dimitrievics Milos jegyző: Jókai Mór! Jókai Mór : Tisztelt ház ! Elismerem, hogy fölötte nehéz álláspontot választottam, midőn oly alapelveket kell megtámadnom, melyeket a bizottság többsége ajánl, a kormány magáévá tesz, s az uralkodó sanctiója előre készen várni látszik, és a midőn a bizottság többségétől a hazafiúi tiszteletet, e kormánytól a parlamentáris támogatást, s az uralkodótól az alattvalói hódolatot meg nem tagadhatom, s midőn e három az alkotmányos kiegyezkedés egész szerkezetét ezen alapelvekre épité föl. Aggódva nyúlnék ez alap megingatásának kísérletéhez, ha helyette más szilárd alapot nem tudnék ajánlani, melyre ugyanazon kiegyezkedés müvét nagyobb tartósság reményével hiszem fölépithetó'nek. Hogy a kiegyezés műve létrejöjjön, ez nem csupán Magyarország kérdése többé, ez európai szükség. Oly helyzetek álltak elő, a mikben minden életrevaló népnek határozott álláspontokat kell foglalni, s Magyarország sem maradhat Európa előtt az örökös kitalálhatlan sphinx, a mi volt tizennyolcz éven át, mert könnyen Oedipusára találhat, a ki megöli. Szint kell vallania, s ha e szin az uralkodóval és annak népeivel leendő őszinte szövetkezés liliomszine, én azt magaménak vallom, és minden árny, vagy gyanús colorit nélkül. Az uralkodóvali kiegy ezésnek formulája csak egyféle lehet: a király megvédi Magyarország alkotmányát és területét, s Magyarország alkotmányának és területének népei megvédik az uralkodót. Az uralkodó egyéb országaivali kiegyezésnek alapelve szintén csak egyféle lehet: a szabad beleegyezés; mert a közös elnyomás nem közös kiegyezés. Hanem a kiegyezésnek formulázásában eddigelé háromféle alkotmányos kísérletet láttunk. Az egyik a kölcsönös szövetkezés, a másik az egyenjogú egyesülés, a harmadik az együvé olvadás. Az együvé olvadás kísérlete meghiúsult, mert nélkülözte az alapelvet, a szabad beleegyezést; most a többség munkálata az egyenjogú egyesülést ajánlja, a kisebbségé a kölcsönös szövetkezést hagyja fön. En a kisebbség tervezetét irtam alá, s megkísértem annak elvi védelmezését. Már a bizottsági tárgyalások alkalmával bátorkodtam a többséghez azon szerény kérdést intézni, hogy miután a többség munkálatának alapföltétele az, hogy két egymással egyenjogú rész parlamentje bizonyos jogait egy közös nem parlamentális testületre ruházza át, bizonyosak vagyunk-e a felől, hogy ha mi e jogainkat átruháztuk azon orgánumra, a másik correspondens fél is azt fogja tenni a maga részéről? Akkor azon választ nyertem e kérdésre, hogy a jövendő az Isten dolga, azt senki sem tudhatja előre. Most már a felelet a múlté, s a tapasztalás emberek dolga: a cseh és morva országgyűlések még azon közös parlament létesítéséhez sem akarnak hozzáfogni, mely a közös delegátiót kiküldené; a centralisták és ultramontánok tartományai, bár más