Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-106
338 CVL ORSZÁGOS ÜLÉS.(Marcz. 20. 1867.) tisztelt képviselő úr az 1861-diki első föliratot indokoló beszédében azt monda, hogy „az^ óvatosság akkor sem hiba, ha túlságos volna." Én e valóságos igaz elv nevében kérem föl a t. házat az óvatosságra. Mert meggyőződésem szerint nem is túlságos óvatosság az, hogy a ház jelen javaslat tárgyalását a koronázás utáni időre halaszsza el. Denem is tudom én, mi akadályozná e javaslatnak azon időben és ép oly elfogadását, mint az most történhetik: mert mellőzve azon javaslatnak üdvös, vagy káros voltát, a visszaállítandó törvényhatóságok ha helyeselnék a t. ház működését, dicsőítéssel fogadnák azt; ha kétkednének annak helyességében, akkor sem bírnának hatással a t. ház működésére. Hanem legalább el lenne érve az, mit a 66-ki első fölirat a köztörvényhatóságok visszaállitása végett kifejtett, megszereztetnék azon megnyugvás, mely nélkül nem czélszerü a törvényekben fontos változást tenni. Különösen figyelmébe ajánlom a t. háznak, hogy ha igy készíti el ezen törvényjavaslatot, ezzel jövőre valóban oly előző esetet állit föl, mely csak is az uralkodó jóakaratától tenné függővé az alkotmányt. Márpedig- az emiitett márczius 19-kei második fölirat is kifejtette azt. hogy ha megnyughatnék is az országgyűlés az uralkodónak ismert jóakaratában, de azt nem fogadhatja el az alkotmány jövőre való biztositékául. Én tehát, midőn ismételve fölkérem a t. házat a jelen tárgyalás elhalasztására: bátor vagyok az e részbeli határozati javaslatot fölolvasni. „Határozati javaslat a képviselőház 67-es bizottsága által tett közös ügyi javaslat mai napra tűzött tárgyalását illető napirend iránt. „A bizottsági javaslat alkotmányunk alaptörvényei megváltoztatását és uj fontos törvények alkotását czélozza; mivel pedig törvényeink most is csak egy részben vannak visszaállítva, a köztörvényhatóságok működése, a törvényalkotás másik tényezője, a koronás király az 1790. 10. t. ez. ellenére most is hiányzik, és mivel az idézett törvények szerint az országgyűlés, mikép fölirataiban és különösen az 1861-ki márczius 19-keiben kifej'té, az alkotmány teljes visszaállitása és az örökös király megkoronázása előtt törvényalkotási képességgel nem bir, és ily működésbe az alkotmány főbiztositékát tevő jogfolytonossági elv megsértése nélkül nem bocsátkozhatik: ezért a képviselőház, a házszabályok 32. és 35. czikkében foglalt jogához képest, a javaslat tárgyalását a koronázás utáni időre elhalasztja." Tóth Vilmos: T. ház! Nem kivánok mindazokra felelni, a miket előttem szóló Böszörményi László t. képviselő úr előadott; hanem miután indítványát a ház szabályaival támogatta, bátor vagyok a ház figyelmét egynémely szabályokra fölhívni. A 27-dik szakasz ezt mondja: „Ha a háznak ugy tetszik, az osztályülési tárgyalás elkerülésével egyenesen bizhat meg külön bizottmányt valamely tárgy előkészítésére." Nem áll tehát, hogy ezen bizottsági jelentést először az osztályoknak kellene megvitatás alá adni. Továbbá igaz ugyan, hogy a 35-dik azt mondja: „Elérkezvén a fölvételi idő, az indítványozó kifejti indítványát, s a ház szavazás utján elhatározza, ha vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék avagy ne -" de élesen megkülönböztetik a házszabályok az egyes indítványt és bizottsági jelentéseket, mert a 39-dik szakasz azt mondja: „A bizottmányi jelentések, rendkívüli eseteket kivéve, felolvastatás előtt legalább három nappal előbb kinyomatva szétosztatnak a ház tagjai között." Ez nézetem szerint s a ház köztudomására megtörtént. A 40-dik szakasz pedig ezt mondja: „A bizottmányi jelentés fölolvasása után a ház vagy azonnal tanácskozás alá veszi azt, vagy pedig időt határoz e végre." Az én nézetem szerint, tisztelt ház , a házszabályok oly világosan szólnak, hogy tulajdonkép nincs is helye azon vitának, vajon fölvétessék-e a bizottsági jelentés tárgyalása, vagy ne. Ennélfogva mellőzve mindazt, a mit Böszörményi mondott, egyenesen kérem a t. házat, hogy az illető bizottsági jelentés fölolvastassák s azonnal tárgyalás alá vétessék. (Elénk helyeslés.) Ráday László gr. jegyző: Besze János! Besze János: Elállók. Elnök: Méltóztassanak kijelenteni, vajon a bizottsági jelentés és a hozzámellékelt irományok fölolvastassanak-e vagy pedig fölolvasottaknak tekintessenek? (Tekintessenek fölolvasottaknak!) Méltóztassanak azok, a kik fölolvasottaknak kivánják tekintetni a bemutatott irományokat, fölkelni. (Megtörténik.) A többség fölolvasottaknak tekinti. A tárgyalás tehát meg van nyitva: méltóztassanak a napirenden levő tárgyhoz szólni. BÓnis Sámuel: Én, t. ház, ha belenyugszom is abba, hogy a ház ez alkalommal fölolvasottaknak tekintse az irományokat; de abba, megvallom, bele nem nyughatom, hogy az, vajon az irományok fölolvasottaknak tekintessenek-e vagy ne? szavazás által döntessék el: mert véleményem szerint, ha a házban csak egy tag is van, ki az irományokat föl kívánja olvastatni, azokat föl kell olvastatni. (Helyeslés. Zaj.) - Dimitrievics Milos jegyző: Keglevich Béla gróf! Keglevich Béla gr.: Napi renden van a közös ügyekben kiküldött bizottság többsége által elfogadott jelentés fölött való átalános tárgyalás. Nem helyeselhetvén a bizottság jelentésének tartalmát átalánosságban, részleteire is fentartom
