Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-102
314 CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 9. 1867.) azoknak óhajtaniok kell Manojlovies képviselő társunk indítványának elfogadását is. Azon két indítványnak elfogadása valóban szükséges még akkor is, ha a „végleges" szó benne marad a szerkezetben. Én sem akarom, hogy itt különös figyelem fordíttassák akár egy, akár más különleges érdekre; hanem az átalános igazság szempontjából óhajtom, hogy a minisztérium fölhatalmaztassék , hogy a hatóságoknak és törvényszékeknek legközelebbi helyreállítása után, a szükséghez képest, a kijelölt öt helyen kívül még más helyeken is rendeztessenek esküdtszékek. Elnök: Senki sem lévén fölírva, a kik a minisztérium előterjesztésének 4-ik pontját pártolják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Fölkiáltások: Ellenpróbát! Ez is megtörténik.) Ugylátom, a többség a miniszteri előterjesztést fogadja el. OCSVay FerenCZ jegyző (olvassa a miniszteri előtérj esztvény ő-ik pontját.) Kubicza Pál: T. ház! Bátor leszek igen rö vid rnódositványt inditváryozni a miniszteri elő terjesztés ezen szakához. Meggyőződésem, hogy, a fönforgó viszonyok közt és az adott körülmények- '-, nél fogva, a miniszteri előterjesztésnek ezen pont- ! jában, különösen három első sorában fölállított i intézkedése tökéletesen helyes. Azonban más rész- : ről az is meggyőződésem, hogy sokkal megnyugtatóbb volna, ha a kijelölt birói testületek nem magok fognák a törvény alkalmazására alakult bíróság elnökét megválasztandó két tagját kiküldeni; hanem ez egyenesen az ország felelős kormányára bízatnék. Eszerint módosítványom abból áll, hogy a 4-ik szakasznak három első sora megmarad, a 4-ikből e szó után: „olyképen" a következő szók kimaradnak, s helyűkbe e szavak tétetnek: „olykóp, hogy az említett ítélőszékek tagjai közül egy elnököt és két más birói tagot e czélra a minisztérium fog, a törvényhozás további intézkedéséig, állandóan kiküldeni." Van szerencsém ezen módositványomat a t. ház figyelmébe ajánlani. Ghyczy Kálmán: Kézetem szerint a bíróságok részrehajlatlan igazságos eljárásának egyik fó kelléke a bíróságok függetlensége; ez az, mi a feleknek bizalmát a bíróságok irányában leginkább fentartja és biztosítja. Én ezért részemről a miniszteri előterjesztvénynek ezen pontját, úgy a mint az beadatott, igen helyesnek és czélszerünek tartom, s azt hiszem, hogy megegyezik a bírósági szervezettel is. Azon módositvány, melyet Kubicza képviselőtársam terjesztett elő, ennél tovább megy, nézetem szerint a birói függetlenséget támadja meg, és bizalmatlanságot támaszt a bíróság iránt az illető feleknél és közönségnél. Én azért e tekintetben a miniszteri eló'terjesztvényt pártolom. (Helyes! Maradjon !) Elnök: Kérem azokat, kik a miniszteri előterjesztést, úgy a mint beadatott, pártolják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatik. OCSVay FerenCZ jegyző (olvassa a miniszteri élöterjesztvény 6-dik pontját.) ManOJloviCS Emil: Ezen pontra javasolt styláris változtatásnak szüksége önként elesik. Elnök: Ennélfogva marad a 6-dik pont is. Ocsvay FerenCZ jegyző (olvassa a miniszteri előtérj esztvény 7-dik pontját.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Ocsvay FerenCZ jegyző (olvassa a miniszteri előtérj esztvény 8-dik pontját.) MikÓ Mihály: T. képviselőház! A tanácskozás alatti miniszteri előterjesztvény utolsó szakaszában az mondatik, hogy; „Erdélyországra nézve a sajtóvétségek megfenyitését s az esküdtszékek fölállítását illetőleg, az ottani viszonyok jelen állapotjának tekintetéből, addig is, mig mindezekre nézve végelhatározás történhetnék, a minisztérium rövid idő múlva külön javaslatot fog előterjeszteni. " Önként következik e szerkezetből, hogy addig, mig ezen előterjesztendő törvényjavaslat koronás királyi szentesítés nyomán törvény erejére emelkedhetik, Erdélyben a sajtóügy a most gyakorlatban levő előző vizsgálat megtartása mellett jelen helyzetében fogna hagyatni. Már pedig vélekedésem szerint, habár az esküdtszékek rögtön fölállitása Erdélyben némely nehézségekkel van is egybekötve, a jelen sajtóállapot fentartása a t. háznak szándékában a Királyhágón túl épen az okból nem lehet, mint Királyhágón innen. Ez okok itt terjedelmesen elmondattak; azokat nem ismétlem. Úgy hiszem, mihelyt Erdély kormányzatát is a minisztérium átveszi, minden a miniszteri kormányzat elveivel meg nem férhető intézkedéseknek megkell szünniök. (Helyeslés.) Ugyanazért úgy vélekedem, hogy miként a köztörvényhatósági rendszer visszaállítása tárgyában a t. ház a múlt ülésben a minisztériumot fölhatalmazta : a minisztérium e tárgyban is fölhatalmazandó lenne , hogy a viszonyokhoz képest, belátása szerint, tehessen oly intézkedéseket, melyek nyomán Erdélyben is a gondolatközlésnek szabadsága átalánossá tétessék s átalában a sajtóügy ott is a Bachrendszerből fönmaradt bilincseiből föloldassék. Bátor vagyok tehát az utolsó szakaszt illetőleg rnódositványt ajánlani, melyet a tisztelt ház engedelmével leszek szerencsés fölolvasni. Az előterjesztett utolsó szakasz, mely így kezdődik: „Erdélyországra nézve," stb. egészen kihagyandó lenne, s helyébe jönne: „Erdélyországra nézve a sajtóügyekben az ottani viszonyok jelen állapotjának tekintetéből ideiglen a minisztérium saját belátása szerint és felelősség alatt fog intézkedni." (Helyeslés. Elfogadjuk!)
