Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-102

CII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Marez. 9. 1867.) 315 Horvát Boldizsár igazságügyi minisz­ter : Mi nem mertünk volna ennyi fölhatalmazást kérni a t. háztól; azonban ha többet ruháznak ránk, több jogot, mint a mennyit magunk kíván­tunk — noha ez igen terhes felelősséggel jár — mindamellett a közjó tekintetéből ezen felelősséget is elvállalni nem idegenkedünk. (Tetszés.) Elnök: Miután a minisztérium a Mikó Mi­hály képviselő úr által tett módosítványt magáévá tette, azt úgy lehet tekinteni, mint a minisztérium­nak magának a 8-dik pontra tett módosítványát. Ennélfogva fölteszem a kérdést, hogy azok, kik Mikó Mihály módosítványát pártolják, méltóztassa­nak fölállani. (Megtörténik.) A miniszteri előtérjeszt­vény 8-dik pontját Mikó Mihály képviselő módosit­ványa szerint a t. ház elfogadta. Miután így a részletes tárgyaláson keresztülmentünk, az egész még egyszer föl lesz olvasandó, hogy annak má­sodszori elfogadása iránt határozzon a ház. Ocsvay Ferencz jegyző (olvassa az egész miniszteri előtérj esztvényt az elfogadott módosításokkal.) Elnök: Fölszólítom azokat, kik a szerkeze­tet úgy, a mint fölolvastatott, pártolják, méltóz­tassanak fölállani. (Megtörténik.) A szerkezet úgy, a mint fölolvastatott, el van fogadva. BÓniS Sámuel: Engedje meg a t. ház, hogy, mint a tegnapi napon bejelentettem, a pénzügy­miniszter úrhoz kérdést intézzek az iránt, van-e tu­domása a pénzügyi minisztériumnak azon kölcsön­ről, mely kölcsönre most történnek az aláírások? és ha van tudomása, szándékoltatik-e, hogy ezen kölcsönnek biztositékául a magyar állambirtokok is leköttessenek? Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! Azon kölcsön, mely iránt Szabolcsmegye tiszalöki választókerületének érdemes képviselője hozzám kérdést intézett, még a múlt 1866-dik évi április 24-dikén kelt legfelsőbb elhatározás által volt elrendelve ; ugyan múlt évi április 26-dikán a cs. kir. szabadalmazott osztrák földhitelintézettel a zá­loglevelek kiadása iránt egyezmény köttetett s a kölcsönszerződés a birodalom mindkét felében fek­vő államjavakra még a múlt évben be is kebelez­tetett. E bekebelezés alól azonban a magyar koro­nái uradalmak határozottan ki lettek véve. A há­ború folytán a porosz államnak fizetendő hadikölt­ségek fedezésére ezen záloglevelekre tetemes elő­legezés vétetett föl s a már régebben folytatott eláru­sitási alkudozások következtében jelenben a nyil­vános aláírás folyamatban van. Ezen állapotban találta a dolgot a magyar minisztérium, midőn hiva­talba lépett, s azt, mint már érdemleg bevégzett tényt, a magyar minisztérium többé meg nem vál­toztathatta. Biztosítást szerzett azonban a magyar minisztérium arra. nézve, hogy a mennyiben a fo­lyamatban lévő hiteloperatiokból a folyó 1867­dik évre már előre megállapított s tettleg folyamat­ban is levő költségvetés szükségletein tul fölösle­gek maradnak, azoknak hová fordítása iránt ő fel­sége magyar minisztériumának beleegyezésével fognak az előterjesztvények tétetni. A magyar minisztérium kötelessége szerint gondosan fog ezen előterjesztvényeknél ügyelni arra, hogy Magyar­országnak jogos és méltányos érdekei ne mellőz­tessenek. Bónis Sámuel: T. ház! r entartom magam­nak, hogy, ha szükségét látom, a tárgy fontosságá­hoz képest bővebb megfontolás után ezen tárgy­ban indítványt tegyek a ház asztalára. Szentkirályi Mór: T. képviselőház! Az előbbi tárgy az interpelláló képviselő úr által füg­gőben tartatván, én ahhoz nem szólok, hanem ré­szemről egy egészen más kérdést kívánok a t. ház­hoz intézni. (Halljuk!) Föliratainkban kimondottuk, hogy ismerjük az átmenet nehézségeit; kifejezést adtunk azon készségünknek is, hogy, az átmenet nehézségeinek legyőzése végett, a minisztérium irányában, mely­nek kineveztetését kértük, elnézéssel kívánunk lenni, és hogy bár nehéz legyen is az átmenet, mi azon nehézségek legyőzésére mindenben segédke­zet fogunk nyújtani. Szavunkat beváltottuk: meg­hoztuk azon határozatokat, t. ház, melyek ezen nehézségek legnagyobb részének legyőzésére szük­ségesek voltak. Ezen határozatok által fölhatalma­zásokat adtunk a minisztériumnak, melyeket csak a rendkivüli helyzet igazol és egyéb semmi. Ha a minisztérium nem kívánta volna e fölhatalmazáso­kat és maga szállott volna szembe, csupán azon parlamentális helyzetre támaszkodva, melyben van, minden nehézségekkel, akkor, ha azon eset állana be, hogy egy másik minisztérium váltaná föl a je­lenlegit, ez ott foghatná föl teendői fonalát, hol a mostani elhagyta. De miután a jelenlegi miniszté­rium ily fölhatalmazást kivánt, és a ház ezt meg­szavazta, azt hiszem, ezen fölhatalmazásokat az ujabb minisztérium csak azon esetben használ­hatná, ha azok részére újra megszavaztatnának. [Elénk helyeslés.) Ezen értelemben a következő ha­tározati javaslatot vagyok bátor a t. háznak aján­lani : {Halljuk ! Halljuk!) „Azon kivételes ideigle­nes fölhatalmazásokra nézve, melyek az ujonczok állítása, az adóknak folyó évi deezember utolsó napjáig leendő szedetése, a törvényhatóságoknak helyreállítása és a sajtó ügyében a magyar mi- • niszteriunmak adattak, ezennel kijelenti a képvi­selőház, hogy e fölhatalmazásokkal csupán és ki­rekesztőleg a mostani felelős magyar minisztériu­mot ruházta föl." (Atalános élénk éljenzés.) Elnök: A javaslat még egyszer föl fog ol­vastatni. • Tóth Vilmos jegyző (fölolvassa a javaslatot.) 40*

Next

/
Thumbnails
Contents