Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-102
3 ] 2 CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 9. 1867.) kéletesen a czélnak, de igazságtalan is. Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy azon régi, véleményem szerint, elavult fölosztás szerint KrassómegyébŐl. mely az ország szélén fekszik. aDuna mellől a vádlottak kénytelenek volnának Debreezenbe menni. Igazságtalan volna a vádlottakat, valamint a tanukat az ily hosszú utazás által okozott költségekkel terhelni. Miért kényszeritsük a bepörölteket és tanúikat arra, hogy óriási költségeket tegyenek oly esetekben, midőn talán föl fognának mentetni, midőn mindez saját törvényhatóságuk keblében is megtörténhetnék ? A törvényszékek legközelebb úgy is tisztújítás alá fognak kerülni, és senki sem mondhatja majd, hogy azok nem bírják a közbizalmat, mert hisz választás által alakittatnak. Semmi ok sincs tehát arra, hogy addig, mig a minisztériumnak sikerül minden törvényhatóságokban az esküdtszékeket fölállítani, addig más szükségtelen provisoriumok hozassanak be : hanem véleményem szerint az illető törvényhatóságok törvényszékei a bűnesetek elitélésével tökéletes biztonsággal megbízathatnának. Én. habár jelenleg nincs szőnyegen, fölhasználom ezen ügyet annakis kijelentésére,hogy azon véghetlen nagy harcz, mely az esküdtszékek és a rendes bíróságok védői közt foly, még eldöntve nincs; kitűnő képességek vannak az egyik, kitűnők a másik mellett, s én nem akarnék e kérdésnek addig praeocupálni , vagy kísérletkép használni ezen nagyszerű eszmét: azért erről akkor lesz idő szólni, midőn e kérdés tüzetesen fog tárgyaltatni. Addig tehát, még ezen eszme, ezen elv diadalát ülné miközöttünk is, addig pártolom a törvényszékek általi bíráskodást. Elnök: A t. képviselő úr méltóztassék módosítványát írásban beadni, mint ezt a házszabály kívánja. Senki sincs a szólásra följegyezve: ennélfogva fölszólítom azon képviselő urakat, kik a miniszteri előterjesztvény szerint fogadják el ezen harmadik pontot, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség a miniszteri előterjesztvény harmadik pontját a szerint fogadja el, mint a miniszteri előterjesztvényben foglaltatik. Ocsvay FerenCZ jegyző (olvassa a miniszteri előtérj esztvény 4-dik pontját, s utána Manojlovics Emil képviselő kővetkező mődosítványát: „Addig is azonban ö felsége kormánya eleget kíván tenni a tőrvény azon világos rendeletének, hogy sajtóvétségek fölött ezentúl esküdtszékek ítéljenek, és most előre Pesten, Debreczenben, Eperjesen, N.-Szombatban, Kőszegen, és figyelemmel az országnak némely részeinek ezen helyektől távol fekvésére, a szükséghez képest az ország többi városaiban, az esküdtszékek megalakítását azonnal végre fogja hajtani. u ) Manajlovics Emil: T. ház! A minisztérium által Pesten. Debreczenben, Eperjesen, N.-Szombatban és Kőszegen fölállittatni ajánlott esküdtszékek számát kielégíthetőnek nem találom : mert mellőzve azt, hogy az esküdtszékeknek ezen csekély száma mellett a vádlott reeusationális joga az által, hogy a szerfölött nagy távolságban lévő esküdtbirákat nem ismervén, folytonos bizonytalanságban lesz az iránt, kit fogadjon el közülök birájának, kit utasítson vissza, szerfölött megszorittatnék; de az igazsággal sem találhatom összeférhetőnek, hogy a pörbe fogott 40 vagy 50 mföldnyire, mint például Oraviczárol vagy Újvidékről Pestre vitázni és pénzét és idejét elegendő ok nélkül költeni kényszeríttessék. Méltóztassék elhinni, hogy egy pár ily utaztatás által a provinciális kis lapokat, melyeknek szerkesztői rendesen expeditorai is, végkép tönkre lehet tenni: ez pedig a mi humánus törvényhozásunknak sem czélja, sem föladata. Ezen nézetből indultam ki, t. ház, midőn az esküdtszékek szaporítását indítványoztam; itt pedig csak például megérintem Pécs, Arad és Újvidék városokat, a hol tudtommal újságok jelennek meg, és hol a nép qualificatiójánál fogva is az esküdtszékek azonnali behozatalának semmi sem áll útjában. (Helyeslés.) Wass Sámuel gr.: T. képviselőház ! Bátor vagyok egyúttal figyelmeztetni, hogy az eddigi esküdtszékek ugy szoktak alakíttatni, hogy a vádlottnak joga van az esküdtszékek fele ellen kifogást tenni: ha tehát oly nagy távolságra kell, hogy menjen a vádlott, micsoda emberek ellen fog kifogást tenni, midőn azokat egyátalában nem ismeri? Részemről azok véleményét pártolom, a kik azt mondják, hogy több helyen állíttassanak fel esküdtszékek, melyek a vádlottakhoz közelebbek legyenek. MiletiCS SzvetOZár : T. képviselőház ! Az 1848-diki sajtótörvény, kölünösen büntetés tekintetében, fölötte szigorú, úgy szólván drákói, különösen pedig a nem-magyar nemzetiségek sajtójára nézve veszélyes, és nevezetesen ez időben, midőn a nemzetiségi tárgy kérdésben van s hol minden élénkebb discussió valami kihágásnak vehető. De ezen szigort még eljárással is nagyobbitani, azt tartom, hogy sem igazságos, sem helyes. A minisztérium csak öt itélőszéket indítványoz a sajtókihágásokra nézve. A szerb sajtó most Újvidéken van öszpontosulva. Újvidék a nagyszombatig esküdtszék alá esik. S ha most a vádlottnak Újvidékről Nagy-Szombatba kellene mennie, úgy az úti költségek és az idővesztés rá nézve mérték nélküli büntetés volna, ha mindjárt igazolva lenne is; az ő távolléte ez idő alatt lapjára nézve is igen káros volna. Ezenkívül idegen s ellenkező elvű esküdtszék által ítéltetni, sok esetben annyit tesz, mint előre elitélve lenni. Végre a büntető jog első fogalmával és 'alapjával is ellenkezik, hogy valaki saját tettének és saját helyének bi-
