Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-74

LXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 1. 1866.) 17 első föliratunkban kimondottuk, hogy készek vagyunk megtenni mindent, mit tennünk szabad, hogy az összehalmozott roppant terhek alatt az osztrák örökös tartományok és a magunk jólléte össze ne roskadjon. Azóta, hogy e szavak kimondattak, hosszú szomorú évek vonultak el fölöttünk. A mindenható csapásai és a mostoha kormány intézkedései által elszegényedve állunk ma itt. Ily roppant terhek még virágzó országok vagyonán is rágódnának nemzedékeken át. Fontolják meg ezt jól, kik ezen ígéretet meg akarják újítani, mert azt jelen helyzetünkben alig leendünk képesek beváltani. (Helyeslés.) Befejezésül a kegy. kir. leirat megígéri nekünk a miniszterek kinevezését és a helyhatóságok helyreállítását azon esetre, ha tanácskozásaink eredménve a birodalmi kapcsolatot elvileg biztosítja. Ily elvi megoldásnál nem nagyobb biztositék-e a kölcsönös bizalom ? De lehet-e ez addig, míg törvényeink teljes épségökben helyreállítva nincsenek? Én azt hiszem, hogy addig se tanácskozmányainkat, se előmunkálatainkat nem folytathatjuk: én tehát azokat mindaddig fölfüggesztetni óhajtom. Az ezen leiratban tett nyilatkozat azonban hosszas alkudozásoknak tárt kaput nyitva, ezeket a végtelenségig elhúzhatja, holott befejezésökre mindenki e hazában epedve vár. Ez se hazánknak, se a monarchiának érdekében nincs, csak alkalmul szolgálhat a kormánynak, hogy most, midőn minden hatalmasság a jövő eshetőségekre a legnagyobb erélylyel készül, általa itt minden a régiben hagyassák. Azért nem akarok erre ürügyet szolgáltatni, oly alkudozást folytatva, melyben az utolsó szót már rég kimondottuk, mely szerint minden nemzetiségű és vallású honfitársainkat az egyenlőség alapján kielégítve, törvényes önállásunk és jogaink helyreállítását követeljük. Megbocsássák tisztelt képviselők, hogy Buda városának nem ugyan közvetlenül előttem szólt igen tisztelt képviselője több nyilatkozatára némely észrevételeket tegyek. (Halljuk!) Különösen kimondá a tisztelt képviselő ur, hogy soha fontosabb dolgokról nem tanácskozott országgyűlés, mint jelenleg; ezen nyilatkozatára nézve tökéletesen egyet értek vele, mert oly téren állunk, hogy csak egy sikamlás: és örökre elveszitendjük a tért, melyet őseink oly bölcsen, vitézül megtartottak. A tisztelt képviselő ur különösen kiemelé a közvéleményt. Én is hódolok ennek, én is ismerem annak roppanthatalmát: ésépen azért óhajtom, hogy minden módot elkövessünk, hogy minél előbb előidéztessék azon időszak,midőn ezen közvélemény egy szersmind nyilatkozhassak; azért óhajtom a felelős kormánynak mentől előbbi helyreállittatását, mert azt hiszem, hogy ezen közvélemény nem fejlődhetik KÉPV. H. NAPLÓ. 186% III. i oly czélszerüen és kedvezően a mostani viszonyok között, midőn a legmerevebb absolutismus uralkodik az egész hazában. Megemlítette a tisztelt képviselő, hogy az utolsó csaták után megváltozott az arány, melyben hazánk a birodalomhoz állott. Ez ránk nézve tökéletesen közönyös: mert ha az ujabb csaták által a közös monarchia egy pár nagy országgal nagyobbodik vala, vagy most, midőn egyik legszebb tartománya elveszett: a mi -helyzetünk ugyanaz. Bennünket az arány legkevésbbé sem érdekel, mert kötelességünk csak egy: az t. i. hogy szorosan raj gaszkodjunk hazánk épségéhez és önállóságához. ! (A hal oldalon: Ügy van!) \ A t. képviselő megemlíti azon időt, midőn e i hazában még csak néhány szabadelvű férfiú küz! dött azon elvekért, melyeknek megnyerésére nem I volt a legközelebbi jövőben reménye. Csakhogy ! na

gy a különbség az akkori és a mostani viszonyok között: akkor törvényes kormány uralkodott és törvényes viszonyok voltak a hazában, i míg jelenleg mindezt nélkülöznünk kell. (Balfelöl : i Igaz!) Továbbá megemlítette a t. képviselő ur a j pragmatica sanctioban kijelölt kötelességeket is. Igenis, a pragmatica sanctio szerint vannak nekünk kötelességeink, csak azon különbséggel, hogy azok minket a fejedelem , nem pedig Ausztria iránt köteleznek. (Balfelöl: Nagyonhelyes!) Tökéletesen egyet értek abban, hogy az osztrák örökös tartományoknak van irányunkban kötelességök, egy nagy kötelesség, melyet eddig ugyan még nem teljesítettek: ez pedig, a mi ügyünkbe nem avatkozás. Megemlít'é a t. képviselő a syracusai bölcset is, és egyszersmind azt monda , hogy a kormány i e szerint jár el. Én őszintén megvallom, épen ' azért nem akarom folytatni tanácskozásainkat, hogy ezen kétes állapot továbbra is föntartható ne legyen, mert ekkor könnyen megtörténhetnék velünk , hogy e közben a bekövetkezhető események által meglepetve, csak ezen nem igen praktikus, de bölcs syracusi szavait mondhatnók : „Noli turbare circulos meos!" Tóth Vilmos jegyző: Ónossy Mátyás! ÓnOSSy Mátyás: T. képviselőház! Mindenek előtt kijelentem , hogy én Deák Ferencz mélyen tisztelt képviselő társunk indítványát pártolom ; (Zaj) és midőn ezt teszem, akkor az előttünk fekvő kir. leiratot nem specialitásaiban kívánom figyelembe venni. Szerintem nem a benne foglalt ígéretek, vagy tagadások szolgáltathatják számunkra azon mértéket , melylyel értékét meghatározhassuk; én e leiratnak fő fontosságát abban látom , hogy, noha a leirat oraculumszerü fogalmazással van szerkeszt3