Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-101

298 CL OESZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 8. 1867.) hogy az ottani törvényhatóságok hagyassanak úgy, a mint jelenleg vannak. Azt mondják némelyek, hogy ott nagy rendetlenség van, azt mondják, hogy ott nincs törvény, Ezt könnyű mondani, de nehéz bebizonyítani: mert, hogyne volna íörvény ? Hiszen nem is képzelhető állam, a hol törvény ne volna, mert a hol törvény nincs, ott anarchia s forradalomnak kell lenni; már pedig tudjuk, hogy Erdélyben jelenleg se anarchia, se forradalom nincs. Azt mondják némelyek, hogy az 1863-ban a szebeni országgyűlésen hozott törvények semmisek. Azt nagyon nehéz volna megmutatni, hogy törvényesek-e vagy nem ezen törvények ? (Derültség.) Miért nehéz ? Mert a magyarok azt mondják, hogy törvénytelenek; a románok és szászok egy része azt mondja, s az elsőkkel magam is azt mondom, hogy törvényesek, és úgy hiszem. Teleki Domokos képviselő azt mondja, hogy a jelenlegi állapot felsőbb "rendeletek alapján létezik, tehát meg kell változnia. De kérdeni én, ha ez ideig fön lehetett tartani ezen állapotot minden káros befolyás nélkül, mért ne lehetne azt még 3—4 hónapig fentartani? Tegyük föl, hogy a most Erdélyben fenálló rendszer felsőbb rendeletek s nem törvények szerint áll fen: kérdem én, hogy az egyenes és nem egyenes adók — csak egy jó öreg finanez tudná szép rendben elmondani —azon adónemek, melyeket a ház megszavazott, a magyar s erdélyhoni érvényes törvényekben föltalálhatók-e ? Úgy hiszem, hogy sehol; mind a mellett megszavaztuk: megszavaztuk azért, mert azt mondtuk, hogy pénz nélkül nem lehet kormányozni. {Igaz!) Kérem, ha ezt megszavaztuk szükségből, miért ne lehetne az erdélyi fönálló rendeleteket 3 — 4 hónapra opportunitási szempontból megtartani, nem látom át: mert ha pénz nélkül nem lehet kormányozni, szintúgy — nem mondom épen, hogy nem lehet, de igen nehéz megelégedetlen népeket és országokat, habár ideiglen is, kormányozni; sokáig azonban, mondhatom, hogy elégedetlen országot kormányozni nem lehet. Ha tehát ezen inditvány el nem fogadtatik, attól tartok, hogy ez által megint súrlódások és kellemetlenségek fognak előidéztetni; holott ha egy pár hónapig, mig az unió kérdésével tisztába jövünk, várakozunk, azon aggodalmak el fognak oszlani. Zeyk képviselő úr azon argumentumot hozta elő, hogy Erdélyben ideiglenes szervezés kell azért, mert ott sok ideiglenes és változó rendszer volt, s ekkor vagy egy tuczat ideiglenes szervezetet sorolt elő, melyeket én elsorolni nem tudok: én tehát épen t. Zeyk képviselő úr ezen argumentuma által erősítem, hogy mindaddig, mig az unió kérdése, mely nem bevégzett tény, törvény által végleg elintéztetik, az erdélyi helyhatóságok, törvénykezéI sek s dicasteriumok maradjanak in statu quo, mert I ugyanis a miniszteri fölterjesztés szerint ezen ideiglenes szervezés csakis a törvényhozásnak e tekintetben" végleges elhatározásáig maradván, világos, hogy ezen uj szervezés által a provisorium s változó rendszerek hosszú sora megszaporittatnék. Azérttehát, opportunitási szempontból, a népek | s erdélyi nézetek kellő megnyugtatására s a közös j haza nyugalma- és boldogságára, mit szivemből kívánok, jelenleg Erdélynek jobbat nem tehetek, mint azt, hogy Zimmermann képviselő társam módositványát pártolom. Székely Gergely: T. képviselőház! A Zimmermann képviselő úr által fölhozott alkotmányos szép elvekből és specialiter fölhozott törvényeinkből kiindulva, ha szigorúan következetesek akarnánk maradni , nem lenne egyéb teendő, mint: Augias istállóját egészen kitakarítani, és eltörölni azon főtörvényszéket, mely az erdélyi udvari kanczelláriából kiszakittatott és a szebeni gyűlés által Bécsbe s innen önkényüleg Kolozsvárra helyeztetett ; megváltoztatni az összes hivataloknak személyzetét, a fölséges kormányszéktől elkezdve az utolsó szolgabiróig, mert alig van öt-hat azok között, ki alkotmányosan nyerte volna hivatalos állását, meg akirályitáblát,amely„Landesgericht

í£-télett,ésa megyéket, a melyek az alkotmányos neveket épen csak bérmálás által vették mag-okra, mert még- ma is a megyék főtisztjei hatásköre az, a mi Bach alatt volt a „Kreisvorstehereknek", ésafőbirák, király birák, alispánok, dullók vagy szolgabirák merőben a volt „bezirksamti" rendszer- és szellemben folytatják hivatalukat. Azonban belátva, hogy ily nagy mérvű átalakítás rögtönzése rázkódásokat okozhatna, én is, mint előttem szóló elvbarátaim, megnyugszom a t. minisztérium előterjesztésén azon módositványnyal, melyet Ujfalussy t. képviselőtársam benyújtott. A mi illeti Hodosiu képviselő úr állítását, hogy mi csak is a koronázásra és az erdélyi viszonyok rendezésére lennénk ide híva , és azért incompetensek volnánk a megyei rendszerbe avatkozni: e részben hivatkozom Zimmermann képviselő úr által fölhozott törvényeinkre; hivatkozom azokra, mik általa is elmondattak, hogy törvény csak az, mit a koronás király s törvényes országgyűlés alkotott ; hogy törvényen kivül nem lehet kormányozni, s maga az uralkodó is absolut joggal nem kormányozhat, a miből világos az, hogy szentesitett törvényekkel szemben trónbeszédek, vagy bármi egyoldalú rendelkezések hatáskörünket jogosan nem korlátozhatják. S már törvényesség szempontjából tekintve municipalis állásunkat, miután azt, hogy Erdély 1848-ig saját törvényekkel dicsekedett, nem vonhatja kétségbe senki; miután 1848ban a mind Pozsonyban, mind Kolozsvártt hozott