Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-101
Cl. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 8. 1867.) 299 törvények ő felsége által szentesittettek; és miután I a kolozsvári első törvényczikkben a pozsonyi or- i szággyülésen kimondott népegyenlőséget, népkép- j viseletet, úrbéri fölszabadulást Erdély is teljesen és | tökéletes terjedelmében magáévá tette, s még 1848- ! ban a törvényhatóságok a 16-dik törvényczikk ér- > telniében bizottságokat szerveztek, s több ily bi-' zottsági gyűlések is tartattak: a nélkül, hogy az j 1863-diki gyűlésről véleményt mondanék, kétségbevonhatlanul hiszem azt, hogy alkotmányos elvek szerint Zímmermann úr is logikailag csak azt constatálhatná, hogy törvényes szempontból erdélyi municipiumaink tekintetében még ma is ott állunk, a hol 1848- vagy 1849-ben alkotmányos állásunk félbeszakasztatott. Innen kiindulva, hogy Erdély is mielőbb alkotmányos szellemben szerveztethessék, ismételve kijelentem, hogy a nagyon t. minisztérium előtér- | jesztését Ujfalussy képviselő űr módositványával j elfogadom. Gál JánOS: Nem szólalnék föl, tisztelt kép- j viselőház! a tanácskozások ily hosszas folyama j után, ha föl nem hozatott volna ma is az ellenvé- j leményüek részéről az 1863-diki erdélyi úgynevezett országgyűlés, és az abban létre jött határozatok törvényeknek nem bélyegeztettek volna. Fölhozatott ez tegnap egyik az erdélyi részekből választott román képviselő úr által. Hallgattam akkor, mert azt hittem, hogy egyetlen egy lesz ezen nemben ; de miután a mai napon mind Zímmermann i képviselő úr, mind más két román képviselő úr ál- : tal ismét hivatkozás tétetett az 1863-diki szebeni gyűlésre és az azon keletkezett törvényekre; egyszer mindenkorra kötelességemnek tartom a tisztelt képviselőház előtt kimondani, hogy részemről azon fogalomnak, hogy a szebeni zug-gyűlés országgyűlésnek vétessék, ezennel ellene mondok. Ellent mondok azon fogalomnak, hogy az ott kelt szabályok törvényi erővel biroknak tekintessenek. Mert hiszen azon esetben, ha azokat mások is úgy, miként Zímmermann úr és azon más ket tisztelt képviselő úr, törvényeknek ismernék el, akkor nekik nem itt ezen képviselőházba, hanem Bécsbe a teljes reichsrathba kellene belépniök; ha azon határozatok törvények erejével bírnának, a kik e véleményben vannak, minden áron oda kellene működniök, hogy ezen teljes reichsrath létre hozassák, mert ők a szebeni 1863-diki zug-gyülésen a február 26-dikai pátenst és október 20-dikai diplomát inarticulálták és Erdély alaptörvényei gyanánt nyilatkoztatták ki. Nem következik ebből, t. ház! az, hogy a mi ezen zug-gyűlés lapjaira a nemzetiségek irányában íratott, azok közül a mi helyes, igazságos, az állam czéljaival összehangzó, és a méltányos igényeknek megfelel, ne helyeseljem, és maga idejében, mikor > e tárgyban törvény alkottatik, mint képvisleő, azoknak a törvénybe fölvételére ne szavazzak: mert hiszen az igazság igazságnak marad, akár írassék tiszta, akár mocskos lapra. (Helyes!) De egyszersmind kinyilatkoztatom, hogy ezt nem azért fogom tenni, mintha azt vélném,hogy azon töredékek, melyek ezen zug-gyüléstlétre hozták, közös magyar hazánk alkotmányos állásának föntartására valami segélyt fognak nyújtani. Rég kiábrándítottak az ő tetteik e reményből. A mit képviselői szavazatommal e tárgyban is tenni fogok, teszem csak azért, mert igazság, a nélkül, hogy e töredékeknek valami jelentékeny segélyére hazánk iránt számítanék ; és meg vagyok győződve, hogy Magyarország alkotmányos állása, mint a trón és birodalom nagy hatalmi állásának és fényének követelménye, fön fog maradni, akár nyújtsanak ők rokon segélyt ebben nekünk, akár nem. (Helyes!) Engedje meg a t. ház, hogy még némely észrevételeket tehessek. (Halljuk! Halljuk!) Hodosiu képviselő úrtól hallottam előhozatni oly állításokat, melyeket, mint Erdély egyik mezővárosából ezen közös országgyűlésre megválasztott képviselő, miután itteni törvényhozói állásomat nekem szintúgy, mint a többi az erdélyi részekből megválasztott képviselő társaimét is megingatni vagy legalább kétség alá hozni törekedett, lehetetlen, hogy hallgatással mellőzzek. O azt állitá, hogy az erdélyi képviselők ezen országgyűlésnek nem lényeges részét teszik, hanem csak a koronázásra hivattak ide, ugy szólva bizonyságképen, hogy a koronázás milyen szép pompával és fénynyel fog megtörténni. Engedjen meg, én ennek is kénytelen vagyok ellent mondani. Ha ezen országgyűlésnek az erdélyi képviselők nem lényeges, nem a törvényhozótest minden föladataiban közremunkáló tagjai: akkor ezen országgyűlés még nincs kiegészítve, akkor az csonka, és nem Magyarország törvényes országgyűlése ; következőleg se fölséges urunk koronázását, se pedig azon fontos föladatokat, melyeket a közös ügyek ós más a mostani körülmények közt oly lényeges kérdések körül halaszthatlanul tenni kell, meg nem oldhatja. Minket erdélyieket az 1848-ki magyarországi és erdélyi törvényes országgyűléseken hozott törvények érvényesen, állandón, és minden alkotmányos és jogi fogalmak szerint megtagadhatlanul egyesitettek Magyarországgal, és egy közös törvényhozást rendeltek: itt vagyunk mi, az erdélyi választó kerületekből és városokból megválasztott képviselők, épen azon joggal, a törvényhozásnak épen azon kiteijédesben részesei, mint bármelyik más, ki akárhonnan a magyarországi választók által választatott meg. (Helyes!) Nem jelenhettünk meg alkotmányos elvek szerint se Szebenbe, se bárhova mint egy külön erdélyi törvényho38*
