Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-101
CL OESZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 8. 1867.) 297 gyűlése hová hamarabb összehivassék. Ez által Erdély aggodalmai megszűnnének, és minden nyelvű nemzetei egész őszinteséggel, erővel és odaadással arra működnének, hogy az unió nagy és életkérdése mindannyiunk megnyugtatásával egyszer valahára megoldassék, és a kapocs, mely e két' országot összeköti, állandóan és tartósan megállapittassék. Mindezeknél fogva én a szőnyegen lévő miniszteri előterjesztés vég pontját kihagyandónak vélem ; de miután Zimermann részéről egy módositvány nyújtatott be, mely az én nézetemmel is némileg megegyez, ezen módositványt pártolom. (Zaj.) Egyszersmind kérem ezen nyilatkozatomat elmondottnak tekinteni minden oly kérdésekre nézve, melyekben Erdélyről szó tétetnék. {Zaj.) HOSSZÚ JÓZSef: T. ház! Mindenekelőtt az Ujfalussy képviselő társam által indítványozott, és a minisztérium részéről el is fogadott módositványt pártolom: pártolom pedig azért, mert meg vagyok győződve, hogy csak is igy lehet Erdélyben az alkotmányt minél előbb életbe léptetni. Ez alkalommal engedjék meg. uraim, a Zimermann és Hodosiu urak által fölhozott érvekrené zeteimet elmondani. Hodosiu képviselőtársam azt mondotta, hogy az unió talán nem bevégzett tény. A ki az 1791diki 7-dik t. czikket olvasta, meg kell hogy győződve legyen arról, hogy az 1848-diki országgyűlés jogában volt az uniót kimondani; megkell győződve lennie arról, hogy mindazon tények, melyek az unió törvénye kikerülésével történtek, törvényellenesek : következőleg az unió törvényessége többé kérdés tárgya nem lehet. Érteném én, ha azt mondanák, hogy az unió keresztülvitele körüli szabványok ezen gyűlésen állapitandók meg, következőleg hogy Erdély e czélra van ide híva; de nem értem azt, hogy mi csak a koronázás véghez vitele végett jöttünk volna ide ; nem értem azt, hogy nekünk az idejövetel csak meglett volna engedve, mert épen 1865-dik évi decz. 25-én a király ő felsége az erdélyi királyi guberniumnak a következőket parancsolja meg: „Ennélfogva nektek kegyelmesen meghagyjuk, hogy a megyékben és vidékekben, Naszód vidékét is ide értve, a székely és szász vidékekben, a királyi városokban czélszerüen rendelkezzetek, hogy a követek megválasztása, az 1848-diki II-dik törvényczikk értelmében, mielőbb végrehajtassék, és hogy a -megválasztott követek a már folyamatban levő magyar országgyűlésre azonnal elküldessenek." Azt kérdem én, hol van itt kimondva, hogy nekünk e gyűlésben részt venni csak meg van engedve ? hol van az mondva, hogy nekünk csak a koronázás keresztülvitele végett van a részvétel megengedve? — A fölhozott kir. leirat azon szavai, hogy a választások rögtön vitessenek keresztül, és hogy a megválasztott képKÉPV. n- NAPLÓ. i86 5 / r ni. j viselők a már folyamatban levő magyar országgyü! lésre azonnal elküldessenek, parancsot, nem pedig I megengedést foglalnak magokban. Az igaz, hogy az erdélyi országgyűlés csak I el van napolva. De sajnos, ez más okból történt: ez azért történt, hogy ezen országgyűlésre nyomás gyakoroltassák, hogy az országgyűlés engedékenyebb legyen a közös ügyek tárgyalásánál. Azért 1 ez elnapolást érvnek fölhozni igen is hibás eljárásnak tartom. Zimermann és Hodosiu urak magokat alkotmányosaknak mondják: azért nagyon sajnálom, hogy ők mint ilyenek Erdélyben a most létező rendszert továbbra is fen akarják tartani, miután az nem egyéb, mint a Bach-féle absolutismus folytatása, sőt ha jól megtekintjük az erdélyi politikai administratiót, az igazságszolgáltatást, azt kell mondanunk, hogy az sokkal roszabb, mint Bach alatt volt. Mert a jelenlegi tisztviselők két harmada nem érti kötelességeit, azért" hivatalos teendőiket vagy nem tejesitik vagy roszul teljesitik, az adót és katonákat fölhajtják, de azzal, hogy a birtok szentsége megőriztessék, nem sokat gondolnak. Az igazságszolgáltatás pedig roszabb a rosznál, mert a, legkisebb perek, melyek elintézésére alig szükséges 48 órai idő, három-négy esztendőt hevernek, a miért is mikorra a per elintéztetett, a fölperes elvesztette a per substratumát. Nem hiszem tehát, hogy akár Zimermann, akár Hodosiu képviselőtársam ezen állapotot komolyan továbbra is fen kívánja tartani. A mi a 63-diki törvényeket illeti, ezek között jók is vannak: azért meg vagyok győződve, hogy | a minisztérium, melyet mi most fölhatalmazunk, mind azt megteszi, a mit jónak és igazságosnak lát, és a mi azon törvényekben jó és igazságos van,bizonyosan keresztül is fogja vinni. Ezekből kiindulva azon kéréssel zárom be beszédemet.hogy a minisztérium,valamint mindenben, úgy az erdélyi ügyben minél hamarabb intézkedjék, és biztosítom a minisztériumot, hogy az igazságos rendeletek Erdélyben örömmel lesznek fogadva, és az erdélyiek legbiztosabb támaszai lesznek a minisztériumnak. (Helyeslés?) I Borlea Zsigmond: T. ház! Véleményem szerint se ezen évben, se tavaly nem tétetett le e ház asztalára ártatlanabb és jobbakaratú indítvány, mint Zimmermann kéjaviselő társamé. (Derwfoé^f.)Zimmermannképviselő társam azt monda, ] hogy ezen inditványt azért teszi, mert — a mint ő informálva van, és hiszem, hogy jól van informálva — Erdélyben jelenleg aggodalmak vámsak, hogy ne mondjam, izgalmak, és én e tekintetben vele tökéletesen egyetértek. 0 azt hiszi, és én is, hogy mindaddig; mig e tekintetben a t. miniszte' rium törvényjavaslatot fog előterjeszteni, addig opportunitási szempontból nagyon kívánatos lenne > 38
