Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-100

274 C. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 7. 1867.) megyékben, hogy a telekkönyvi ügy folytonosságot és különös szakképzettségét igényel. Ebben egy elv van foglalva, vagy némileg az ellenkező véleményrekönnyen gyanút adhatna, mintha a többi szabad választásokra kitűzött hivatalokra szintén a folytonosság és különös szakképzettség nem értetnék ; szerintem pedig a birói hivatalok, de magok az administrativ és a mellékes birói hivatalok szintén folytonosságot és különös szakképzettséget igényelnek. Én tehát ebben nem látom okát annak, haegyátalában mondatik az, hogy ez alkalommal választassanak a megyékben levő hivatalnokok; s bennem némi scrupulust támaszt, mintha itt ismét egy jövőre való elv fektettetnék le, mely a hivatalnokoknak a megyében választhatóságára vagy nemválaszthatóságára vonatkozik. Visszatérve arra, a mi a folytonosság elvét illeti — a mi előttem fő fontosságot s különös figyelmet érdemel —: nem zavartatott meg a telekkönyvek működése 1861-ben, holott azon hivatalok számos megyében, igy péld. Nógrádban választás utján töltettek be; nem zavartíitott meg a folytonosság akkor se, midőn az elbocsátott Bachkormány által kinevezett hivatalok uj kinevezés által töltettek be. (Zaj.) Hiszen a folytonosság nem olyan elv, melyet a választás megsemmisíthetne : mert abban mindig van mód és alkalom, hogy az általa pótoltassák. A szerkezet pedig egyedül a választási elvre látszik súlyt fektetni. Lehet azonban, hogy megszakittathatik a folytonosság a lemondás által; lehet, hogy a mint Bónis Sámuel képviselő társam megjegyezte, ha épen haszontalan és rósz az illető egyén; lehet, hogy megszakittatik a folytonosság halálozás által is: mind ezekre nem alkalmazható azon érv, mintha a folytonosság és különös szakképzettség ellenkeznék a szabad választás elvével. Lehetnek bizonyos hivatalszakokra nézve eltérő nézetek a szabad választás vagy kinevezés elvét illetőleg, mely kérdés egy vagy más részben kifejtését szintén föntartom magamnak akkorra, midőn erről tüzetesen lesz sző. Az itt eddig kifejezetteket részemről ellenzem. Olyan folytonosságot a telekkönyvi hivataloknál nem érthetek, mint a Dalai-Láma folytonossága, a ki se nem választható, se ki nem nevezhető, mégis mindenki tudja, ha meghal, hogy ki a következő Dalai-Láma. fDerültség.) Én a minisztérium által előhozott szerkezetet tökéletesen helyesen látom kifejezve, ugy a mint Bónis Sámuel képviselő társam indítványozta: ugyanazért az általa módosított szerkezetet pártolom. Perczel Béla: Én TóthLőrinczindítványát pártolom. A telekkönyvek a hitel előállítása, a tulajdon megszerzése s a birtok megőrzése tekintetéből hozattak be: kezelésök tehát ily vitális érdekeket érintvén, kell, hogy mind az eltávolíttassák, a mi ezen kezelésnek esak pillanatnyi megzavarását vagy fönakadását előidézhetné. Már pedig azon tapasztalásnál fogva, melyet magunknak a tisztújítási választások körül szereztünk, igen jól tudjuk, hogy a választásokat megelőző s követő hetekben az administratió, ha teljesen nem is szünetel, de bizonyára igen fölületesen vitetik; sőt ha a telekkönyvi hivatalok is választás utján töltetnének be, lehetővé tétetnék azon eshetőség is, hogy az egész telekkönyvi személyzet uj egyének által pótoltatnék. Már most kérdem, t. ház, nem fogna-e ez által a telekkönyvi kezelés, melynél a becsületesség mellett a technikai jártasság érdemel fő tekintetet, nem hetekre, hanem hónapokra és pedig nem csak megzavartatni, hanem terjes fönakadást szenvedni? és pedig épen úgy a gazdag, mint a legszegényebb kunyhóval biró osztálynak hátramaradására és kárára, sőt igen gyakran megtörténnék, vég romlására is? (Zaj.) De, t. ház, a telekkönyv nálunk uj institutió levén, e tekintetben a 48 előtti gyakorlatra sem lehet hivatkozni, és pedig annál kevésbbé, minthogy azon időben is voltak hivatalok, melyek például a megyékben egyenesen főispáni kinevezéstől függtek: igy a legtöbb megyében az egész, minden esetre fontos jegyzői hivatalt, némely megyében a levéltárnokot, s még más tisztviselőket is, a főispán nevezte ki; az úgy nevezett manipulans tisztviselők pedig, kik közé a telekkönyv kezelői méltán sorolhatók, egyátalán főispáni kinevezéstől függtek. (Folytonos zaj.) Én tehát, a választási jog minden respeetálása mellett, azt a telekkönyvi hivatalokra is kiterjeszteni, a legkárosabb következésünek tartom; s úgy vagyok meggyőződve, hogy ha valahol, úgy a telekkönyvi eljárás körül a suprema lex, a haza jólléte kell, hogy figyelemben tartassák: következőleg a hazai lakosok legfontontosabb, mondhatni, életbevágó érdekei megóvása tekintetéből a miniszteri előterjesztésnek Tóth Lőrincz módositványa szerinti elfogadására szavazok. Tárady Gábor: T. ház! Nekem különösen Tóth Lőrincz és Perczel Béla képviselőtársaim indokolására volna némi észrevételem. Nagyon is kiemelték a t. képviselő urak a hitel- és birtokviszonyok fölötti őrködés szükségét. Elismerem én is annak szükségét; elismerem az a fölötti intézkedések nagy horderejét; hanem kérdem, hogy midőn az élet és halál fölötti biráskodók választás alá esnek, miért tétessék kivétel azokra nézve, kik báVatva vannak a birtokhitel fölött őrködni? (Zaj.) Igaz ugyan, hogy Tóth Lőrincz képviselő úr módositványában ezen kivételt már nem teszi, mely a szerkezetben van, és kívánja, hogy a telekkönyvi előadók ép úgy, mint a többi birák,