Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-100

272 C. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 7. 1867.) ség sem lesz a választás és kinevezés közt; a tiszt­viselők ennek folytán a kormánytól fognak függ­ni ; ha pedig a tisztviselők a kormánytól függnek, a nép is attól függ, és igy az egész indítványnak eredménye az lesz, hogy nem csak politikai eent­ralisatióra, hanem administrativ bureaucratiára is fog vezetni. Böszörményi László: T. ház! Élőre kijelentem , hogy ezen kérdésben , mely úgy­is bizonyosan • mindnyájunk óhajtása szerint csak rövid időre rendelkezik a tisztválasztásnak oly kijelölés melletti végrehajtása , minőt Bó­nis Sámuel képviselő társunk indítványoz és Deák Ferencz úr értelmezése megállapít, mon­dom, az ily választás iránt én részemről nem ag­gódom, és ez ellen nincs semmi kifogásom. Más volna, ha itt állandó törvény hozásáról volna szó, mely a főispáni és bizottsági jogokat egymás irá­nyában hosszabb időre akarná körvonalozni.Ezen esetben, megvallom, az oly candidationalis jogot nem pártolnám, mely a választási jogot valósággal a személyek érzelmei folytán szélesebb vagy szű­kebb körre szorítaná — mindegy, akár visszaélés folytán, akár másképen — és az esetben én szigo­rú és szabatos törvény által kivánnám körvona­loztatni ezen főispáni jogot, és akkor az úgyneve­zett törvényben alapuló megyei consensust törvé­nyesen az által kivánnám kifejtetni, hogy a me­gyei bizottság válaszszon bizonyos számú küldöttsé­get , melynek beegyezése folytán fogja majd a főispán tényleg teljesíteni a candidatiót. De miután itt csak egy tényre van alkalmazva a miniszteri javaslat, én megvallom, belenyugszom az ily elin­tézésbe ; sőt azt is kijelentem, hogy véleményem szerint a t. minisztériumnak valóságg'ál teljes bi­zalommal lehetett volna az ily választást önfelelős­ségére, és ily fölhatalmazás nélkül is végrehajtani a törvényes gyakorlat értelmében. Hanem, meg­vallom, hogy azon kivételt, melyet t. belügymi­niszter úr tett és melyet Deák Ferencz ur nem tett, nem szeretném, ha azt tartanok törvénynek ; elég, ha azok a törvény törvényes gyakorlat szerint tel­jesíttetnek. (Helyes! Zaj. Szavazzunk!) Elnök: Kivan ja-e a t. ház, hogy miután a szerkezettel Bónis Sámuel képviselő úr indítványa nem ellenkezik, sőt vele épen összefér, azt külön szavazás alá ne bocsássam? (Nem kell!)Talán úgy lehetne tehát a kérdést fölten ni: kívánja-e a t. ház a szerkezetet Bónis Sámuel képviselő úr módosit­ványával elfogadni? (Helyeslés. Fölkiáltások: For­mulázni kell előbb a szerkezetet!') Tehát előbb föl fo­gom olvastatni a módosított szerkezetet. Báday László gr. jegyző (olvassa a Bónis Sámuel indítványa szerint módosított szerkezetet.) Elnök: A kik a szerkezetet Bónis Sámuel képviselő úr hozzáadásával — miként fölolvasta­tott — elfogadni kívánják, méltóztassanak fölál­lani. (A képviselők majdnem kivétel nélkül fölemel­kednek.) A második szakaszt a t. ház Bónis Sámuel képviselő úr hozzáadásával elfogadja. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 3-dik pontot.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk!) Tehát a harmadik pont marad. Ráday László gr. jegyző (olvassa a negye­dikpontot.) Ezen pontra nézve módositvány ada­tott be Bónis Sámuel képviselő által: t. i. hogy ezen pont vége ezen szavaktól kezdve: „kivéve azonban" hagyassák ki, és a kihagyott sorok he­lyébe tétessék: „hasonlólag ide értve a telekkönyvi tisztviselőket is azon kikötéssel, hogy a választás úgy eszközöltessék, miszerint csak szakértők al­kalmaztassanak és a telekkönyvi működés egy perczig is fön ne akadjon." Tóth LÖrinCZ: T. ház! Bátor vagyok ugyan­ezen pontra nézve egy módositványt ajánlani, mely­re főkép a mélyen tisztelt minisztérium figyelmét is fölkérem. (Zaj.) A minisztérium, kimondván ezen előterjesztésben, hogy a megyei törvényszék elnökei és tagjai tisztujitás alá vétessenek, szüksé­gesnek látta kivételt tenni a telekkönyvi előadókra és átalában a telekkönyvi hivatalok kezelő sze­mélyzetére nézve, ezeknek tisztujitás alá vetését tanácsosnak nem látván. A tisztelt minisztérium, előterjesztése indokolására, különösen két tekintetet emelt ki: egyiket, a hitel- és birtokviszonyokra va­ló tekintetet, mely a telekkönyvi hivatal kezelő sze­mélyzetének megújítása s megváltoztatása által megzavartathatnék; a másik tekintetet pedig azt, hogy a szolgálatnak ezen ága folytonosságot és különös szakképzettséget igényel. Véleményem szerint a t. minisztériumnak, ezen indokolásában, tökéletesen igaza van. A birtok- és hitelviszonyok kényes természete csakugyan szükségessé teszi, hogy ezek körül a legnagyobb kímélettel és óvatos­sággal járjunk el. A hitel, különösen a földbirtoki hitel, melyet nem nélkülözhetünk, és mely az ox'­szágra nézve életkérdés, nálunk csak egy nem ré­gen született, egy még elégg-é meg nem erősödött növény, melyet minden széltől és fagytól leggon­dosabban óvnunk kell. {Zaj.) Tudjuk, mily nagy tért foglaltak el, ezen hitel megerősödése ellenében, roszakaróink, különösen a bécsi journalistikának rágalmai. (Zaj. A dologra!) Tudjuk, hogy a mi fiatal hitelintézetünk, mely pedig, hitelpapírjainak födözetére nézve, a világ minden hasonnemü inté­zetei fölött a legnagyobb és legszilárdabb biztosí­tékot nyújt, mily nehezen és csak is a leggondo­sabb ápolás és a legovatosb fölügyelet mellett volt képes mostani, meglehetősen virágzó állapotára emelkedni. {Nagy zaj. A dologra!) A magyarorszá­gi földbirtok egy része külföldiek kezén van; a föld-

Next

/
Thumbnails
Contents