Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-100

C. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 7. 1867.) 265 nyék szerinti ó'sgyülések összehívása: azért e tekintetben részleteit az előterjesztett miniszteri javaslatnak nem pártolhatván, és egyebeket sem, mikre azonban a részleteknél adandóm elő nézeteimet: ezúttal Bónis képviselő társam beszédéhez csatlakozom, többi aggodalmaimat majd a részleteknél fogván előterjesztem. Tisza Kálmán: T. képviselőház! Én osztva t. képviselőtársunk Deák Ferencz azon kívánságát, hogy az itt fölmerült kérdéseket vagyis e kérdést ne vitassuk tovább; osztva azon nézetét is, miszerint itt bizonyosan a törvényekhez való ragaszkodás még nem elkeseredés és nem keserűség: ezen téren a discussiot fölvenni nem szándékozom, és csak egyszerűen kívánom kijelenteni Médán képviselő társunk előadására, miszerint az, hogy a bal oldal egy indítványt adott volna be, a melyben az állíttatnék, hogy ezen országgyűlés nem a 48diki törvények alapján választatott, nem helyes, mert az igazsággal nem egyezik meg. (Helyeslés.) Maga az úgynevezett bal oldal e tekintetben indítványt nem adott be; a bal oldalnak csak egyik árnyalata adott be inditványt; de nem emlékszem, hogy azt ez is azzal indokolta volna, hogy az országgyűlés nem a 48-diki törvények alapján választatott meg ; legalább a mint én emlékszem, a szélső baloldal ez indokolással nem élt; és igyMedán képviselőtársunk azon állítása a szélsőbal oldalra nézve sem egyezik meg az igazsággal. (Helyeslés.) Továbbá meg kell jegyeznem még azt, hogy azon állítás, mintha itt e teremben Erdélyországnak egy képviselője szólott volna, egyátalában nem correct: (Helyeslés) itt Erdélyországban levő választő kerületeknek és Magyarországban levő választó kerületeknek vannak választottai, kik mint országos képviselők vannak jelen; de se megyei, se valamely országi képviselők itt tudomásom szerint nincsenek és nem lehetnek. (Helyeslés.) Ezeknek elmondása után engedje még meg a t. képviselő úr, hogy — a nélkül, hogy emlékeztetném és részletezném, minő volt, mind kün, mind ben az általa oly nagyon szabadelvűnek dicsért, remélem, már ott is szűnni kezdő osztrák politika (Derültség) — kimondjam , miszerint mint e hazának fia nem csak magam, nem csak hogy úgy mondjam , mint Ők szokták a különböztetést tenni, a magyar nemzetiség, de minden nemzetiség érdekében kívánom, hogy azon szabadelvüség , melyet azon kormány követett (Atalános tetszés) és melyet a képviselő úr oly fennen dicsért, Magyarországban soha lábra ne kapjon: (Zajos helyeslés. Éljen!) mert akkor jótállok a t. képviselő úrnak , hogy nem csak ez országgyűlésen , de saját községében sem fog saját anyanyelvén szólani, hanem fog szólani, KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. III. j mint azon dicsért kormány idejében, ha ugyan nem lesz elég ereje ellentállni — mint^ volt elég ereje a magyarnak — német nyelven. (Atalános helyeslés.) Ezeknek kijelentése után Bónis képviselőtársunk nyilatkozatához csatlakozom. (Helyeslés. Éljenzés.) Markos István: Úgy veszem észre az eddigi tanácskozásokbői, hogy a minisztérium által előterjesztett , a köztörvényhatóságok visszaállítása tárgyában tett előterjesztést a ház nagy többsége átalánosságban elfogadni kész. Ehhez magam is hozzájárulok ; s csak azért szólaltam föl, hogy némi észrevételeket tegyek azon aggodalmakra nézve, melyek itt a nemzetiségek részéről előadattak. Ez aggodalmaknak jelen helyzetünkben helye nincs, mert ha fölütjük a magyar törvénykönyvet, I sehol egy czikket sem találunk arra nézve, hogy a magyar nemzet egy vagy más tekintetben magának a többi nemzetiségek kizárásával kiváltságos jogokat tartott volna. (Elénk helyeslés.) Igen bölcsen jegyezte meg Pest belvárosának nagy érdemű képviselője, hogy 1861-ben törl téntek ugyan olyanok, miknek történniök nem kellett volna. Ezt én elismerem. De kérdem, miért történtek ezek ? Történtek azért, mert akkor felelős kormányunk nem volt. A főispánok némileg visszaélve hatalmokkal, némileg pedig a megyék közönsége a hirtelen átalakulás által tulbátorodva, talán emberi gyöngeségüket bizonyították be , de nem roszakaratot. Forduljunk csak , uraim, kik a nemzetiségekhez tartozunk, egész bizodalommal ezen kormányhoz, mely kormány most, midőn oly nagy bűnnek tartják igen sokan a törvény átalakítását, átlátva a jelenlegi rendszerből való átmenet nehézségét, akkor midőn szükség rá nem volt, tehát a nélkül, hogy arra a szükség által lett volna kényszerítve, gondoskodott a nemzetiségek megnyugtatásáról is, és az előterjesztés 7-ik pontjában egy világos törvényt kivánt fölfüggesztetni, midőn azt indítványozta, hogy a közhatóságokban minden nemzetiség élhessen a maga nyelvével. En bizalommal viseltetem a jelenlegi felelős kormány irányában, és meg vagyok győződve , hogy a rendes törvényhozás utján a nemzetiségek — ugy a magamé, mint a többi — ki fognak elégíttetni és meg fogják kapni mindazt, mit méltányosan kívánnak és óhajtanak. Ennek kifejezése után átalánosságban párto! lom a miniszteri előterjesztvényt. (Helyeslés.) Faragó Ferencz: Tisztelt képviselőház ! ! Nyíltan megvallom, hogy a miniszteri javaslat ellen, mely az 1848-dik évi megyei bizottságot az 1861-dik évi bizottsággal javalja pótolni, akartam fölszólalni, mert azt nem látom törvényszerűnek, 34