Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-98

XCVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marez. 4. 1867.) 235 „Az elénk terjesztett adatokból meggyőződ­tünk, hogy ő fölségének összes seregei s a magyar sereg is, ámbár a háború előtt sem haladták meg számban az állam biztos megvédésének igényeit, részint a háború eseményei és fáradalmai által, részint az által, hogy azok, kik a capitulátiót ki­szolgálták , időnkint folyvást elbocsáttatnak és el is bocsátandók, számban megfogyott annyira, hogy a hiánynak mulhatlan pótlására Magyarország és Erdély részéről a kívánt 48,000 ujonez épen nem fölösleges, sőt mondhatjuk, elkerülhetlenül szük­séges. „A mi pedig a halasztást illeti, meggyőződ­tünk arról is, hogy az mindenesetre káros, sőt könnyen veszélyes is lehetne: mert ámbár jelen­leg, úgy látszik, háború nem fenyeget, de korunk­ban a háborúk oly rögtön támadnak, s oly gyor­san folynak le, hogy betanult harczkész sereg minden pillanatban szükséges lehet; s ha azon vé­delmi kötelezettséget, melylyel önmagunknak, s a sanctió pragmatieánál fogva ő fölsége egész biro­dalmának, különösen a többi országoknak és tar­tományoknak is tartozunk, elmulasztani nem akar­juk, a szükséges 48,000 ujoncznak megajánlását koronázás utánra elhalasztanunk nem lehet. „Ezek azok, miket alulírott bizottság, kikül­detéséhez képest eljárván, a t. képviselőháznak je­lentésképen előterjeszt. „Kelt Pesten, 1867-dik évi márczius 4-én. „Szentkirályi Mór, Hollán Ernő, Joannovics György, Somssich Pál, gr. Bethlen Farkas, Semsey Albert, Bezerédj László, Justh József, Horváth Lajos, Trifunácz Pál." Joannovics György jegyző.- Vállyi János! Vállyi JánOS : T. ház ! A bizottság vélemé­nyes jelentése kételyes aggodalmaimat egyátalá­ban el nem oszlatván, van szerencsém ezen ügy­ben egy indítványt előterjeszteni, melyet a t. ház engedelmével föl is olvasok. (Olvassa az indítványt:) „Az ujonczállitás iránti miniszteri előterjeszt­vény irányában határozatikig mondja ki a ház, hogy : „Az ország fönálló alaptörvényei szerint csak a koronás király és országgyűlés egyező akaratá­val keletkező különös törvény által lehet katona­állitást elrendelni s foganatosítani. „E törvényektőli eltérést csak az ország és királyi trón biztonságát fenyegető oly rendkívüli veszély indokolhatná, mely miatt a katonaállitás a siettethető koronázásig sem volna elhalasztható. „Ámbár a képviselőház kivánata folytán az általa kiküldött bizottság, megvizsgálva a kormá­nyi előterjesztés indokait, szükségesnek mondja is a kivánt mennyiségbem ujonczállitást; de mivel se a bizottság jelentése, se maga a kormány előterjesztvén.ye nem mondja határozottan, hogy oly fenyegető veszély forogna fen, mely a tör­vényellenes ujonczállitást koronázásig sem engedné halasztatni ;, sőt ellenkezőleg, mivel a veszély ily rendkívülisége iránt alapos kétséget támaszt azon körülmény, hogy a kormány még azon fölvilágo­sító adatokat sem terjesztette a ház elé, melyek a közérdek koczkáztatása nélkül közölhetők lenné­nek ; és e kétséget nagyon növeli azon másik kö­rülmény, hogy a kormány nem csatolta előter­jesztvényéhez a katonaállitás föltételeit és módo­zatait, sőt ezek előterjesztését határozatlan későbbi időre halasztotta, mit, ha rendkívüli veszély fen­forogna, annál kevésbbé tehetett volna, mivel e föl­tételek s módozatok rendes törvényszerű ujoncz­állitás alkalmával is mulhatlanul az ez iránti elő­terjesztvénynyel együtt bemutatandók: a képviselő­ház tehát — ha figyelmen kívül hagyhatná is, hogy a törvényellenes kormány által több évig folytatott nagymérvű ujonczállitás a múlt évben nem csak az előbbi szokás szerint egyszer, hanem. és pedig már az előterjesztvényben említett háború után, másodszor is végrehajtatott — komolyan mérlegelve a kettős felelősség súlyát, melyet e kér­dés eldöntésénél érez, nem tartja magát jog-ositva a törvényellenes katonaállitás foganatosítása végetti fölhatalmazás megadására. „Pesten, márczius hó 4-én 1867. „Beadják: Vállyi János, Csanády Sándor, László Imre, Bobory Károly, Vidacs János, Mada­rász József, Patay István, Böszörményi László, Pap Pál." "Véleményem szerint ezen indítvány önmaga által indokolva levén, a ház asztalára leteszem. Elnök: Napi renden van a miniszteri elő­terjesztés fölötti tanácskozás. A kik a miniszteri elq'terjesztés mellett kivannak szólani, azok neveit Joannovics György, a kik pedig netán ellene ki­vannak szólni, azokét Dimitrievics Milos fogja je­gyezni. Most a miniszteri előterjesztés föl fog ol­vastatni. Dimitrievics Milos jegyző (olvassa a mi­niszteri előterjesztést az ujonczállitás tárgyában.) Bobory Károly: T. ház ! Érzem a súly ne­hézségét, mely a jelenlegi átmeneti helyzetben a : felelős kormányra nehezül: azért, valamint min­denki e hazában és e házban, ugy én is hazfiui kö­telességemnek tartom nem neheziteni a kormány állását; de mint népképviselő szintén hazafi köte­lességemnek tartom ott, hol aggodalmak kelnek föl keblemben a nép és ország java iránt , ezen aggodalmaimat nyíltan és őszintén kifejezni. Föl­teszem a t. többségének loyalitásáról, hogy nem fogja a tiszta hazafi aggodalomnak szavait részem­ről (keblemre teszem kezemet!) és kevés párttár­saim részéről merev ellentállási vagy ellenzéki visz­ketegnek tulajdonítani. 30*

Next

/
Thumbnails
Contents