Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-97

XCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marez. 2. 1867.) 229 jogomat csak igen rövid nyilatkozattal fogom gyakorolni. Azon okokról, melyekkel az ujonczállitás sürgetőssége indokoltatik, nem kívánok szólani, mert ezek tárgyalása más időre és alkalomra tartozik. Az igen tisztelt miniszterelnök úr, illetőleg a minisztérium, midőn határozati javaslatát előterjesztette, kijelentette, hogy kész lesz a ház kívánatára adatokat közölni; a házat illeti tehát ez iránt kívánságát nyilvánítani: és ez oka annak, hogy ez iránt indítványt tenni kellett. Somogymegye egyik választó kerülete érdemes képviselője fölöslegesnek tartja mindemellett ezen indítványt azért, mert azt, a mi benne foglaltatik, a miniszterelnök úr már megajánlotta elébb. Ha ez így van, akkor indítványom elfogadását előre várhatom; ha pedig inditványom el nem fogadtatik, akkor csodálnom kell, hogy Somogymegye egyik választó kerületének érdemes képviselője a miniszterelnök úr indítványában indítványomat már előre elfogadottnak jelenti ki, és ő részéről ezen indítványt mégis el nem fogadja. A mit tisztelt képviselő barátom mondott, hogy nem helyes a parlamenti kormányrendszer mellett, hogy a kinevezendő bizottság dolgozza ki az ujonczállitás módját és föltételeit : ez indítványomban nem is foglaltatik. Indítványomban csupán az foglaltatik, hogy az ujonczállitás módja és föltételei a minisztérium által kiküldendő bizottság jelentésével egyidejűleg terjesztessenek elő. Zsarnay képviselő úr azt mondotta, hogy 1830-diki esztendő előtt nem volt példa arra, hogy I az ország a kormányt az ujonczállitás okainak fölfedezésére kényszeritette volna. Ebben igaza van a t. képviselő úrnak, mert minden előző esetekben a kormány fölszólitás nélkül megmondotta az okokat, melyek alapján neki az ujonczállitásra szüksége volt. 1790-ben történt az első ujonczállitás, 1830 előtt 1811-ben volt az utolsó ujonczállitás, és ezen idő alatt mindig háborúk, véres harczok voltak : nem volt szükség tehát soká az ujjonczállitás okait kutatni. Egészen más eset volt azonban 1830-ban, midőn az ujonczállitás békés időben először kéretett. Azon kérdésre, hogy inditványom nem egyezik meg az eddigi gyakorlattal, Tisza Kálmán barátom már megfelelt. Részemről is csak azt mondhatom, hogy ezen indítvány szövege azon utasításból van merítve, melylyel egy hasonló országos bizottság Í840-ben kiküldetett. A mennyiben pedig az mondatott, hogy a parlamentalis kormányrendszerrel nem egyez meg ezen eljárás, ei're nézve az alapeszme, melyből kiindulok, ez : alkotmányunk visszaállíttatott; ez azt jelenti, hogy visszaállíttattak törvényeink, visszaállíttattak törvényes erejű szokásaink is. Mindamellett tehát, hogy parlamentalis kormányunk van, ezen törvényeink most is teljes érvényben vannak és nekünk eljárásunkban zsinórmértékül szolgálnak. Ugyanezen tekintetből követendőnek tartom azon törvényes szokást is, mely az ujoczálíitásról eddig országgyülésileg mindig gyakorlatban volt, és ragaszkodom az indítvány utolsó pontjához, mely az ujonczállitás módját és föltételeit a minisztérium által a bizottságnak jelentésével egyidejűleg kívánja beadatni, ragaszkodom pedig azért, mert az ujonczállitás módjának és föltételeinek megálI lapitása mindig egyidejűleg tárgyaltatott s hatái roztatott el magával az ujonczállitás kérdésével. Mindezeknél fogva részemről tovább is ragaszkodom indítványomhoz. Elnök: Arra nézve nincs véleménykülönbség, hogy az ujonczállitás szüksége egy bizottság előtt födöztessék-e föl vagy ne ? A t. ház egyetértőleg kívánja ezt. (A jobb oldalról fölkiáltások: Nem!) Az eltérés ott van, vajon a miniszteri előterjesztés 4-ik pontja szerint küldessék-e ki a bizottság, vagy pedig Grhyezy Kálmán indítványa szerint? A miniszteri előterjesztés hamarább lévén beadva az indítványnál , úgy hiszem, mindenekelőtt arra kell szavazni, hogy a miniszteri előterjesztés 4-ik pontját elfogadja-e a ház vagy nem? (Zaj.) Bezerédj László: A kérdésre nézve vagyok bátor észrevételt tenni. Azt hiszem, itt átalában a miniszteri előterjesztés felett nem szavazhatunk, mert először szükséges megtudni azon bizottság- által, vajon előáll-e azon mulhatlan szükség, mely a katonaság megajánlását, igényli: mert ha elfogadnék az egész szerkezetet, akkor természetesen fölöslegessé válnék mind a bizottság kiküldése, mind a szükség megtudása. Úgy vagyok meggyőződve, hogy az elnök úr által előadott kérdés tökéletesen szabatosan van formulázva és csak arra szavazhatunk. TiSZa Kálmán: Én is csak a kérdéshez akarok szólni. Megvallom, a kérdésre így szavazni nem lehetne, a mint az ki van tűzve, mert legalább ma is azt tettük, midőn a másik tárgyban a miniszteri előterjesztés fölött tanácskozván, szavaztunk, hogy csak a határozati javaslatra szavaztunk. Es az országgyűlés elé vitatkozás és szavazás végett szerintem csak a határozati javaslat tartozik, nem pedig a minisztérium indokolása. Már pedig a minisztérium ajánlata nem a határozati javaslatban van. hanem az indokolásban. Én úgy fogom föl a dolarot, hogv a minisztérium az indokolásba úgy oda tesz egy eszmét, hogy kész lesz föl világosítást adni; ezen eszme itt fölkar oltatott, s arra nézve egy indítvány tétetett le a ház asztalára. Az én meggyőződésem szerint tehát itt ezen kérdésnél a szavazat alapját az e kérdésre nézve beadott indítványnak kell képezni. Lehet természetesen a felett is sza-