Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-97

230 XCVI1. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) vazni átalánosságban, hogy elfogadja-e a ház a bi- j zottság eszméjét ? lehet azután szavazni arra, hogy , elfogadja-e ugy, mint fogalmazva van, vagy némely módositással ? (Helyeslés.) KlirCZ György: A beadott indítványnak épen ugy, mint a miniszteri javaslatnak,két tárgya van: az első az, vajon szükségesnek találja-e a ház a minisztérium által ajánlott küldöttségnek elfogadását és kiküldetését. Nézetem szerint először az volna szavazattal eldöntendő, vajon a kiküldetés szükségesnek tartatik-é ? a másik kérdés pedig az volna, azon utasítási móddal kivánja-e a ház a küldöttséget kiküldeni, melyet Ghyczy képviselő társunk indítványozott, \ágy pedig esak azon utasítással, melyeta miniszteri elő'terjesztvény ajánl? és akkor a szavazás azon sorban mehetne, a mint azt elnök úr kijelentette. Szentkirályi Mór: A fenforgó kérdéshez akarok szólani. Azt gondolom, a miniszteri javaslatnak 4-ik pontja nem motivátio, hanem esak ajánlat: mert az, hogy a minisztérium az ujonczállitás szükségének fölfedezésére kész , midőn azt a ház szükségesnek látja egy régi szokás szerint kiküldendő bizottság előtt, az nem motiválja azt, hogy 48,000 ember ajánltassék-e meg, vagy több vagy kevesebb; ez bizonyos eljárási modor, melyet javasol a minisztérium, és a mely nem motívuma azon 4-ik pontnak, mely a határozati javaslatban foglaltatik. De van ezen javaslat irányában, melyet indítványnak lehet tekinteni, az eljárás módjára nézve egy elleninditvány. Ezen elleninditvány Ghyczy Kálmán képviselő társunk által adatott be. Itt tehát két indítvány áll egymás ellenében, mely mindkettő ugyanazon egy tárgyra, t. i. az eljárás módjára vonatkozik. A ház szabályaimit rendelnek e részben, a t. elnök úr jobban tudja, Én tehát tígy tartom, hogy az első inditványra nézve először szavazzunk, és ha az elvettetnék, akkor vegyük elő a második indítványt. (Helyes!) Elnök: Bocsánatot kérek. Igen természetes, hogy mindenekelőtt arra kellett volna szavazni, hogy a bizottságot elfogadja-e a t. ház vagy nem ; de miután látom, hogy erre közakarat van ... (Közbeszólások : A kérdés nincs jól föltéve ! Zaj.) Gorove István közgazdasági miniszter: A kérdést először és mindenekelőtt azon értelemben óhajtanám föltétetni, mint az a miniszteri előterjesztésben foglaltatik. E kérdés lényegében igen eltér attól, melyet Komárom városa érdemes képviselője formulázott, és ezt nem tekinthetjük egyéb- [ nek, mint módositványt épen a minisztérium által formulázott paragraphus ellenében. Ennélfogva a ház szabályainak értelmében kívánom a kérdést föltétetni, ugy a mint eredetileg és eló'ször a háznak benyujtatott. A kérdés így lenne fölteendő: Elfogadtatik-e azon kívánat, hogy ő felsége kormánya a hadkiegészítés szükségére vonatkozó ada tokát egy e czélra a múlt törvényhozások példájára kiküldött bizottsággal közölje ? Erre lehet igennel és nemmel felelni. Ha ezen kérdés el találna esni, következnék Komárom városa érdemes képviselőjének módositványa. (Helyeslés.) Böszörményi László: T. ház! A kérdéshez akarok egy pár szóval járulni. Valóbarfnem értem, miért nem helyesli a t. ház az elnök úr által föltett kérdést: mert az ellen csakugyan nem volt itt egy ellenszó se, hogy bizottságot kell kiküldeni. s igy magára a kérdésre szavazni egészen fölösleges. A miniszteri előtérj esztvényben az áll, hogy ha a ház kívánja bizottság kiküldését, ez előtt számolni fog. Erre nézve, ha a ház kívánja, maga tette meg az ajánlatot s a miniszterelnök úr nyilvánította, hogy bele nyugszik: tehát ez sem lehet szavazás tárgya, miután ellenvélemény nem adatott be, s maga a minisztérium nem ellenzi. Szavazás tárgya lehet csak az, hogy azon részletezés szerint történjék-e a bizottság eljárása, tulajdonképen jelentéstétele, és hogy a minisztérium, ugyanezen jelentése alkalmával, a föltételeket is bejelentse-e a háznak, vagy ne ? Csupán azon mellék kérdésekre történhetik tehát a szavazás. Azért az első kérdésre fölöslegesnek tartom a szavazást; hanem azt óhajtom, hogy tétessék föl azon mellékkérdés, vajon a küldöttség olyan részletes jelentést tegyen-e a házhoz. mint indítványozva van, vagy pedig ne ? Másodszor, hogy a minisztérium az ujonczozás föltételeit ugyanazzal terjeszsze-é elő, vagy pedig ne? Szentiványi Adolf: Épeu azon körülmény, . hogy az indítvány a miniszteri eíőterjesztvénynyel találkozott a bizottság kiküldésére, egyszerűsíti a kérdést. Az én fölfogásom szerint a kérdés ugy tehető föl, vajon azon bizottság kiküldendő-e a miniszteri előterjeszímény értelmében, vagy pedig az itt tett indítvány értelmében? (Jobb felöl: Nem helyes! Zaj.) Elnök: Én most sem tudom a kérdést másként föltenni, mint ugy, hogy fölkérem a t. házat, hogy azok, a kik a bizottságot a miniszteri elő'terjesztvény szerint kívánják kiküldeni, azok keljenek föl. (Megtörténik.) A többség a bizottságot a miniszteri előterjesztés szerint kívánja kiküldeni. Most véleménykülönbség van még arra nézve, hogy 15- vagy 10 tagból álljon-e a bizottság? Bónis Sámuel: T. ház! Miután énszerintem a Komárom városa képviselője által előadott módositvány és a miniszteri javaslat közt az a különbség, hogy az egyik szól csak a hadkiegészítési adatok előterjesztéséről, a másik pedig arról, hogy mutattassák ki azon szükség, hogy a koronázást megelőzőleg kell a háznak az önvédelemről gondoskodni; miután ezen miniszteri javaslatot csak imént Pest városa egyik 'érdemes képviselője