Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-97

228 XCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) t. házat, méltóztassanak ezt figyelembe venni, méltóztassanak oda működni, hogy e megnyugvás átalános legyen, hogy igy remélhető legyen azon lelkesedés, melyre rnulhatlan szükség van, hogy a védelem biztos és sikeres legyen. Hogy e megnyugvás megtörténhessék, valóban nélkülözhetetlen Grhyezy Kálmán indítványának elfogadása. De hiszen, t. képviselők, én úgy is azt vettem észre, hogy a t. miniszterelnök úr Bónis Sámuel képviselő társunk előadása folytán, ha nem is a részié- j tekben, de átalánosságban megnyugodni látszott abban, hogy az ujonczok kiállítása törvényes föltételek mellett történjék : épen ezért tán csak az időben lenne némi különbség, és azon egy pár napban,mely ezen föltételeknek formulázására szükséges volna; és azt hiszem, midőn az egész házban nyilvánul a készség, hogy szükség esetében megajánlja a szükséges védelmet, ugyanakkor semmi aggodalom nem lehet az iránt, hogy egy pár napi halasztás veszélyeket idézne elő Azért fölkérem a t. házat a közmegnyugtatás, a lelkesedés előidézhetése szempontjából az indítvány elfogadására. (Szavazzunk !) Somssích Pál : T. ház! Ha a miniszteri előterjesztésben föltétlenül kívántatnék, hogy a ház ajánlja meg* a 48 ezer ujonczot : érteném azon követelő fölszólalásokat, melyek e szükségnek kimutatását sürgetik; érteném t. indítványozó barátomnak előadását is, mert tökéletesen osztozom ama nézetben, mely szerint nem csak rendkívüli átmeneti állapotunkban, hanem bármi rendkívüli esetekben, valahányszor az alkotmányos kormány akár rendkívüli segélyt, akár rendkívüli megszavazást kíván a háztól, mindig okadatolását vagy nyíltan, ha lehetséges, vagy ha azt a körülmények meg nem engedik, zárt ülésben, vagy küldöttség előtt nyilvánítsa vagy fejezze ki. Ámde a miniszteri előterjesztésben és javaslatban világosan ki van mondva, hogy ha a t. ház kívánná, ő felsége kormánya kész a hadi kiegészítés szükségére vonatkozó adatokat egy e czélra a múlt törvényhozások példájára kiküldendő bizottsággal közölni. Ugyanabban olvassuk azt is, hogy az ujonczállitás közelebbi föltételei a miniszteri előterjesztés folytán később fognak megállapittatni. E szerint tehát a közlések sürgetését nem látom helyén; az indítványozónak kívánságát pedig fölöslegesnek tartom, mert a mit ő óhajt, az már előre is meg van adva, sőt a miniszterelnök úrnak magyarázata által még inkább világosan kifejezve. Az pedig, a mit indítványozó úr az eddigi szokás szerint követel most is, hogy t. i. azon bizottság, mely ez iránt ki lenne küldendő, vizsgálja meg a szükségnek valódiságát, és ez iránt nekünk jelentést tegyen, egyszersmind az állitásnak föltételeit dolgozza ki, vélekedésem szerint jelen viszonyunkhoz nem illik. Helyén volt az akkor, a mikor felelős kormányunk nem levén, mindenekről magunknak kellett gondoskodni, az initiativaróliígy, mint az ellenőrködésről ; holott most felelős kormány fogja előadni azon föltételeket, és mi leszünk az ellenőrködök, és ha azok nem felelnek meg a mi nézeteink szerint a jelen viszonyoknak, ^ikkor meg fogjuk tenni észrevételeinket. En a miniszteri előterjesztést tökéletesen eorrect és alkotmányos tekintetben minden aggodalmat eloszlatónak tartom. Pártolom mindazt érdemileg, a mit Grhyezy Kálmán képviselőtársam mondott, de fölöslegesnek tartom és magát az indítványt nem helyeselhetem. Pártolom a miniszteri előterjesztést. GajzágÓ Salamon: Több képviselő társamtól hallottam azon megjegyzést, hogy a Grhyezy Kálmán képviselőtársunk indítványozta bizottságot azért kivánják kiküldetni, hogy az meggyőződést szerezvén magának az ujonczállitás szükségességéről, az iránt a ház elé kimerítő, részletes jelentést terjeszszen, és ez által azon felelősségnek eleget tegyen, melyet érzenek akkor, midőn a nemzet legszentebb vagyonáról, t. i. a véréről való rendelkezésről van szó. Az ügy ezen fontosságát és felelősséget, t. ház , magam is érzem; de bajosan hiszem a beadott indítvány által a kívánt czélt elérhetőnek, különösen az indítvány azon része által, melyben az indítványozó maga is fölmentetni óhajtja a kiküldendő bizottságot oly tárgyak előterjesztésétől, melyeknek közlése az ország ér1 dekeit veszélyeztethetné. Ha ugyanis azon bizottsággal a szükséges adatok közöltetni fognak, az, természeténél fogva, nem lesz fölhatalmazva épen a legfontosabbakat elénk terjeszteni: és igy, ha a bizottság meg is győződik az elébe terjesztett fontos adatok folytán az ujonczállitás szükségességéről, ép azért, mert azon adatokat el kell hallgatnia, bennünket nem győzhet majd meg, és mi nem jöhetünk oly állapotba, hogy a szükségességet átlátva, hozzászólhassunk. Osztozom tehát a miniszteri előterjesztés azon részében, mely régibb törvényhozásaink példájára egy bizottságot kíván kiküldetni, mert én egy részről a minisztérium felelősségében, más részről majdan kiküldendő társaink hazaszeretetében és azonos érdekében bízva, tökéletesen meg vagyok nyugtatva. A mi pedig a beadott indítvány másik részét illeti, erre nézve egyetértek Somssich képviselőtársam azon nézetével, hogy most felelős kormányunk lévén, annak kötelessége az illető törvényjavaslatokat elénk terjeszteni, nem pedig — mint hajdan volt — a bizottságnak. Ghyczy Kálmán: Jogom lévén a vita bereI kesztése előtt néhány észrevételekre válaszolni, e