Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-97

XCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 227 lyozhatja meg az indítványnak elfogadását. Részemről azt nyilvánítom, hogy az ujonczállitás megadásának föltételéül tekintem mindazokat, a miket t. Bónis Sámuel képviselő társunk fölemiit. Ha a minisztérium, midőn a bizottság jelentése a ház elé kerül, el fogja mondani mindazokat, a mik bennünket megnyugtathatnak az iránt, hogy a törvény értelmében fog az ujonezkiállitás történni, ha szinte a legutolsó részletekig nem megy is, indokolni fogja, hogy addig nem mehet: én azt hiszem, hogy azon biztositásokkal be fogom érni; de most részemről ragaszkodom az indítvány azon részéhez, és kérem a t. házat, hogy azt, a mint van, fogadja el. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy mindnyájan érezzük azt, miszerint nekünk az ország és a trón védelméről gondoskodnunk kell. És azt hiszem másfelől, hogy mindnyájunknak éreznünk kell azt is, hogy ily irányban gondoskodni addig. míg azt pár hónap múlva teljes törvényes úton nem tehetjük, csak ugy érezhetjük hivatva magunkat, ha a szükség oly természetű, hogy annak teljesítése rövid haladékot sem szenvedhet, és nagyon sajnálnám , ha bárki akár arra magyarázná, hogy én nem óhajtok az ország kötelezettségének eleget tenni, akár arra, hogy nem viseltetem bizalommal a magyar felelős kormány jó indulata iránt. De ha megtagadtatnék tőlünk , hogy törvényes módon bizottságilag meggyőződést szerezzen magának az országgyűlés mindazon irányban, kénytelen volnék ellene szavazni: kénytelen, mert az én meggyőződésem szerint e fontos kérdésben nekem, mint képviselőnek, nem szabad csak személyes bizalmamat kérdezni, hanem kötelességem, mielőtt terheket rónak a népre, meggyőződnöm, hogy az szükséges. (Helyeslés a bal oldalon.) SzaplOnCZay József : Szentkirályi Mór Pest Józsefvárosa érdemes képviselője, ugy látszik, hogy — midőn az 1839—40-ki eljárást öszszehasonlitotta a mostani miniszteri előterjesztvényben foglalt azon ajánlattal, hogy a küldöttség kibocsátásába vagyis kiküldésébe maga is beleegyezik, s ennélfogva az indítványt egészen mellőzendőnek véli — ugy látszik, mondom, a képviselő úr feledé azon különbséget, mely létezik a fölhívott múlt viszonyok és a mostani országgyűlés közt. Akkor az országgyűlés oly törvényes alakzatú volt, hogy hozhatott törvényeket; most pedig azon kívül áll, t. i. nincs koronás fejedelme. Én tehát ezen okból látom szükségesnek, hogy a motivatio épen ugy, a mint az indítványban van, vétessék be a jegyzőkönyvbe : igazolni akarom a házat mind jövőre, mind a jelenre az iránt, hogy miért kénytelenittetett a ház — be nem várva azon időt, midőn törvényhozás utján hozhatta volna meg ezen törvényjavaslatot, hanem azt meg kellett előznie — miért kénytelenittetett az ujonczokat megígérni. A mi Szentkirályi képviselő által fölhozott azon indokot illeti, hogy t. i. ki van fejezve azon előterjesztvényben, miszerint a most megajánlandó ujonczok azon kategóriákba fognak esni, s azon jótéteményekben s terhekben kell részesülniük, melyeket utóbb a védrendszer fog megállapítani : e szerint fölösleges most előre kimondani a kiállítási föltételeket: én részemről megkülönböztetem a kiállítási föltételektől a szolgálati föltételeket : mert a szolgálatra nézve, hogy t. i. hány esztendeig és minő föltételek alatt lesznek kötelesek szolgálni, az igen is a majdan megállapítandó védrendszer szerint lesz alkalmazandó; de mikép lesznek ezen ujonczok jelenleg kiállitandók, az most előre meghatározandó. Én tehát nem tartom azt fölöslegesnek, hogy a képviselőház előre értesítve legyen a felől, mikép lesznek ezen ujonczok kiállítva ; és csak is a kiállítás módjára terjeszkedem ki, nem pedig a szolgálati időre és magára a szolgálatra. Ennélfogva ragaszkodom Grhyczy Kálmán indítványához. Patay István : Nagyon rövid leszek. (Helyeslés.) T. ház ! Ha a 48-iki törvények volnának megtámadva, azoknak ótalmazására nem csak 48 ezret, (Zajos derültség,) hanem többet is ajánlanék. és ugy hiszem, a honnak minden fia önként is fölállana azoknak védelmére; de most nem aka| rok ajánlani, mert meg akarom tudni, a magyar | hon van-e megtámadva, vagy annak megkoronáj zandó királya? Ha ez van megtámadva, akkor I adok ; (Zaj) különben hozzák vissza a magyar ezredeket a hon határai közé, adjanak a szegény be'•• sorozott magyar katonaságnak magyar tiszteket, és akkor azok meg fogják menteni a magyar hazát a pokol kapuja előtt is. (Zajos derültség.) Epén ezért tehát, mei-t ezt tudni akarom, (Derültség) szavazok Grhyczy Kálmán indítványa mellett. (Szavazzunk !) Böszörményi László : T, ház! A közel múlt idő. fájdalom, nagyon szomorúan igazolta, hogy a haderő csak akkor felel meg kellően hiva| tásának, ha azt a lelkesedés vezeti a csatatéren. | Kell, hogy Magyarország és a király védelme lel\ kesedett hadsereg által teljesíttessék. Kérdem a t. házat, vajon elérhető-e azon lelkesedés, ha az ujonczok megajánlása, besorozása nem közmegnyugvással teljesíttetik? Meg is felelek magam e kérdésre: hogy ez alig lesz különben elérhető, hanem csak úgy, ha ez ország lakossága és magok azon besorozandó ujonczok tudni fogják, hogy az országgyűlés bizonyosan minden körülményt számba vett annak megbirálása körül, van-e szükség az ' ország lakosai vérének föláldozására. Fölkérem a 29*