Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-97
XCVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 225 törvényhozás, melynek példájára a minisztérium javaslatában hivatkozott. Ennem láthatok t. Ghyczy képviselőtársam indítványában mást, mint a mit a minisztérium javaslatának bevezetésében megígért. Ennélfogva pártolom Ghyczy képviselő társam indítványát. Károlyi Ede gr: A mi az ujonczozás jogát és az ország részéről való rendelkezést illeti, arról szólni nem akarok; de hogy az sarkalatos jogunk, azt az egész haza tudja: és épen azért, mert sarkalatos jog, fő és kiváló kötelességet ruház reánk mint képviselőkre. Nem akarom tagadni a szükséget ; de más részről födözve akarok lenni küldőim irányában, hogy mi nem könnyedén, hanem valóságos és alapos meggyőződés után határoztunk országunk' legdrágább kincse fölött. Ennélfogva, t. ház, a mi az első részét illeti Ghyczy képviselő indítványának, ugy látom, hogy az t. miniszterelnökünk javaslata következtében kielégítő, mert kijelenti a kormány, reááll, hogy bizottság neveztessék ki, a mely bizottságnak azon meggyőződést fogja nyújtani, hogy csakugyan szükség van és valóban szükséges ezen igen fontos lépés. De a másik részre nézve nem vagyok megnyugtatva ; pedig uraim, midőn ezen kérdést megtekintjük, okvetlen két szempontból kell azt megitélni: először t. i., hogy a szükség valódi-e? és másodszor, miiven azon súly. azon teher, melyet a nemzetnek el kell vállalnia ? Ez pedig nem lehet másként, ha csak a rendszerről némi fölvilágositásokafc nem kapunk, vagy mi, vagy azon bizottság, mely ki fog neveztetni, mert épen attól füg-g, hogy 48,000 ember sok-e vagy kevés : mert 48,000 ember a védrendszer szerint a hosszabb capitulationalis időben igen sok; azon uj rendszer szerint pedig, melyet a világujság'ból, mint politikai hírt tudunk, nem épen sok volna. Azért ismét fölszólítom a t. minisztériumot, szíveskednék azon óhajtást, mely nem csak a magunk, de küldőink megnyugtatása tekintetéből is áll, teljesíteni. Pártolom Ghyczy Kálmán indítványát. Szentkirályi MÓr:T. ház! Ha Ghyczy Kálmán képviselőtársunk indítványa csak annyit foglal magában, mennyi eddig is hasonló alkalommal az országgyűlésnek gyakorlatában volt, akkor, azt hiszem, azon részletezés, mely ezen indítvány formájában benfoglaítatik, fölösleges : mert azt a gyakorlatot, melyet eddig az országgyűlés tartott, föl lehet találni az országgyűlési irományokban ; ha pedig mást foglalna magában, mint a a volt gyakorlatot, a mint az országgyűlés hasonló alkalommal cselekedett, akkor, ugy hiszem, most a régi gyakorlat változtatására annyival kevésbbé van alkalom és szükség, mert azok az országgyűlések, melyek ezek előtt, t. i. 1830-ban, 1839-ben ujonczokat ajánlottak, nem egy magyar KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. m. kormány, hanem a birodalmi kormánynyal állván szemben, annyival nagyobb óvatossággal kellett figyelni minden körülményre, midőn az ujonczállitás követelése előterjesztetett, minthogy nem volt előttök oly kormány, mely meggyőződhetett volna saját maga azon szükségről, mely szükségnek az ország kirekesztőieg engedhetett. A mi a régi szokást illeti, én azt gondolom, a minisztérium azon javaslatában, mely itt az 1, 2, 3, 4-ik alineában foglaltatik, a régi szokás tökéletesen benne van : mert azt mondja, hogy a múlt országgyűlések példájára kiküldendő választmány elé fogja terjeszteni azon adatokat, melyek a hadkiegészítés szükségét kimutatják. S e tekintetben nem az van mondva, a mit Bónis Sámuel képviselőtársunk mondott, hogy a hadkiegészítés szükségét akarja kimutatni, hanem az, hogy a hadkiegészítés szükgére vonatkozó adatokat fogja előterjeszteni : a mi pedig egészen különböző, mert ez adatok nem csu! pán az ujonczok számára, hanem a politikai constellatiók mi karban létezésére vonatkoznak, k övetkezőleg nem csupán azt foglalják magokban, a mit Bónis Sámuel képviselőtársunk bennök találni gondolt. A mi a föltételeket illeti: igaz, hogy a föltéj telek előre tudása az ajánlásra nézve befolyással j is lehet; de viszont az ajánlás maga, ha a föltéteI lek, melyeket a ház utólag megszavaz, el nem fo: gadtatnak, a föltételt is megsemisiti. Ezen két föltétel egymással oly összeköttetésben van, mint a eonditio és conditionatum; de az ujonczállitás számára e conditiók, úgy gondolom részemről, lényegesen nem folyhatnak be, a mennyiben pedig lényegesen befolynak, azok meg fognak állapíttatni későbben, ha majd a minisztérium törvényjavaslatot fog előterjeszteni, és akkor mindazon könnyebbj ség, melyet csak eszközölni lehet, az ujonczok kiállításánál alkalmazható lesz; én legalább azt hiszem, a ház nem csak megfogja szavazni, hanem ki is keresi, hogy azoknak, a kiket a teher érni fog, megszerezze azon vigasztalást, melyet meg lehet szerezni hasonló körülmények közt. Egyébiránt egy lényeges föltétel már magában ezen határozati javaslatban is foglaltatik, mert azt mondja a 3-dik pont: „A törvényhozási utón jövőre életbe léptetendő védrendszer minden kedvezményei szintúgy, mint terhei és kötelezettségei, a most kiállítandó ujonczokra is kiterjesztendők lesznek." Ez oly lényeges föltétel, a mely mindent magában foglal. Ha a védrendszer egyszer megállapíttatik, a minek pedig rövid időn meg kell állapíttatni, sekkor azon védrendszer föltételei ránk mindnyájunkra egyenlően terjesztetnek ki, ekkor ezen föltételek alól azokat sem lehet kivenni, a kiket most kiállítunk. Ha tehát ezek terhesebb föltételek állat állíttatnának most ki, mint a milyen föltételek megál29