Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 211 mint eddig is voltak, ugy természetesen ezentúl is lesznek közös költségek, melyeket ép úgy kell fe­dezni, mint minden egyéb szükségletét a hazának és államnak: ilyen a sereg, ilyen az udvartartás; és ezeket a költségeket minden perczben födözni kell. Méltóztassanak tehát figyelembe venni a minisz­teri kormányzat főbb elvét: a felelősséget. A fele­lősség csak úgy jár, ha határozottan, ha őszintén szól a minisztérium mindenkor mind fel-, mind lefelé. (Elénk helyeslés.) Méltóztassanak egy pénz­ügyéi* állását fölvenni, a ki e szerint, ha ez kiha­gyatik, jó lelkiismerettel egy garast sem küldhet se az udvartartásra, se akármiféle néven nevezen­dő közös költségre, mert ez különben e szakasz­ban nem értethetik. Midőn a minisztérium egy részről kijelenti azt, hogy jövendőre semmiféle elvnek praejudicálni nem akar; más részről kén és elvárja azoktól, kiknek méltányos fölfogását most volt szerencséje tapasztalni, hogy azon lehe­tőséget megadni méltóztatnak a minisztériumnak, hogy ne látszassák saját akaratából tenni azt, mit a parancsoló szükség, a dolgok helyzete és termé­szete megkíván : méltóztassanak megnyugodni ezen szerkezetben. Ujolag kijelentem, hogy ez absolute nem akar praejudicálni jövendő kérdéseknek, me­lyek majd tüzetesen fognak tárgyaltatni, a mikor majd mindenki el fogja mondhatni azok iránt né­zeteit. (Helyeslés.) Patay István: Tisztelt ház! Nekem nem volt szándékom fölszólalni; de miután a miniszterelnök úr már a közös költségek közül némelyeket előho­zott, a hátam borsódzni kezd, mert minden közös túrós. (Zaj.) Eszembe jutott, vajon a muszkave­zető uraknak, s a múlt kormányzat hivatalnokai­nak nyugdijaira elfecsérlett százezerek oda fognak-e számittatni a közös költségekhez ? (Nagy zaj.) Én csak ezt akartam kérdeni, s ezért emeltem szót. Csiky Sándor: Tisztelt ház ! Ki kell jelen­tenem, hogy az előttem fölolvasott módosítását a pontnak, a mint azt Tisza Kálmán előadta, egész terjedelmében lelkem mélyéből pártolom, mivel ezen tétel alatt, hogy közös költségek fedezésére is fordíttassanak a behajtandó adók, oly valami mondatik, mit nem ismerünk. Magyarország tör­vényeiben, melyek ekkoráig ismeretesek, ily adók neme és közös teherviselés nem foglaltatik. Hal­lottam, hogy az udvartartás költségeit vagyunk kötelesek fedezni. Az udvartartás költségeit? Hát nem gondoskodott-e azokról a magyar törvény­hozás ? Hát nincsenek koronajószágok, hát bányák nincsenek a magyar király szükségeinek fedezé­sére? (Közbeszólás: A 48-diki törvények is szólnak az udvartartás költségeiről!) Tudom, hogy az 1848­diki törvényekben is tétetik erről említés; de hát akkor tartassanak meg a 48-diki törvények vilá­gosan és minden pontban, ugy a mint kell. Ennek í megtörténte után a nemzet gondoskodik arról, hogy az 1848-diki törvények második törvényczikkelyé­ben kijelölt három millió— mert annyi az évi bud­gete a magyar királynak — a ház által megajánl-' tassék. De az alkotmányos törvények eddig csak elméletileg vannak elismerve, tettleg még nem lé­teznek, ezeknek sorából semmi egyéb sincs életbe léptetve, mint a független felelős magyar minisztéri­um : ez ki van nevezve, ezt üdvözöljük; de törvé­nyeink közül még véghetetlen nagy azoknak száma, a melyek eddig végrehajtva és teljesítve nem lettek. A mi különösen a közös költségeket illeti, ezek alatt egyebet nem érthetünk, mint a melyeket a 67-es bizottság, munkálatában, közösek gyanánt mondott ki: ha tehát mi a közös költségeket itt elfogad­nék , ez által már előleg azon munkálatot is elfogadnék , azon munkálatot , a mely ekko­ráig itt tárgyalás alá sem vétetett és a mely iránt hogy mit fog a ház határozni, csak a jövendő fogja megmutatni. A miniszter urak azt méltóztatnak mondani, hogy ezen kitételtől: „közös költségekre fordítandó adókat" nem lehet tartani, minthogy az által se az alkotmány, se a törvények megsértve nincsenek, hanem inkább az alkotmány helyreál­littása czéloztatik, és csak ezen czél elérése végett kívánják ezen kitételt meghagyatni; miután azon­ban nekünk az iránt aggodalmunk van, hogy mi­képen fog ezen kitétel értelmeztetni: nagyon kér­ném, hogy a mi megnyugtatásunkra a módosit­ványt méltóztatnának elfogadni. Elnök: Nem lévén senki följegyezve, a t. képviselőházat szavazásra szólítom föl. Azok, kik a a beadott módositvány ellenében az eredeti szerke­zetet kívánják megtartani, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség a szerkezetet kívánja meg­tartani. Ráday László gr. jegyző (olvassa Tisza Kálmán módositványát, mely szerint a határozati ja­vaslat 1-sö pontjának 10-dik sorából e szavak: „és kölcsönös leszámítás," továbbá az ezen pont utolsósorá­ban foglalt ezen szavak: „a tényleg fenáttó gyakorlati szabályok szerint" hagyassanak, ki.) Az első módosit­vány tehát az, hogy azon szavak: „és kölcsönös leszámítás* hagyassanak ki. Elnök: Senki sem kivan hozzászólani? (Sen­ki sem jelentkezik) A kik tehát a szerkezetet meg akarják tartani, méltóztassanak fölállani. (Megtör­ténik.) A szerkezet marad. Ráday László gr. jegyző: A másik módo­sitvány, hogy e szavak: „a tényleg fenálló gya­korlati szabályok" hagyassanak ki. TiSZa Kálmán: T. ház! Igazság szerint re­ményemnek kellene lenni az iránt, hogy ezen mó­dositvány el fog fogadtatni; reményemnek kellene mondom lenni az iránt: mert az igen tisztelt pénzügy­miniszter úr is többek között az adóhátralékokra 27* /\B- 3> :-= lo

Next

/
Thumbnails
Contents