Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

210 XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) Kálmán barátom ajánlott, nem volna helyén; sőt épen a tisztelt képviselő előadásából indokolom azt leginkább, hogy ezen előterjesztésből ama kitétel kihagyandó, s a módosítás szerint alkalmazandó: mert azt méltóztatott mondani, hogy habenne van is ezen kifejezés: „közös költség", ez egyátalában nem köti az országgyűlést, hogy lesz-e megállapítva jövőre ily közös költség, sőt ellenkezőleg. Miután tehát nem köti, nem látom át, hogy azok, kik az előterjesztést tették,- ahhoz szorosan miért kössék magokat ? En azt hiszem, épen ez okoskodásnál fogva sokkal egyszerűbb a módositványt elfogadni: mert mi aggodalmat látunk benne, ha fölemlittetik, mert törvényeinkben eddig közös költségről említés nincsen; ha pedig ez eló'terjesztvény elfogad tátik, mintegy tacite annak létezését fogadjuk el. Ennélfogva egyszerűen kihagyandó épen azon indokolásnál fogva, s Tisza Kálmán indítványát kérem elfogadni. (Zaj, ellenmondás.) Nyáry Pál: Engem sem nyugtat meg Pest belvárosa érdemes képviselőjének előadása. Mind nyájan tudjuk s ő bizonyosan legjobban tudja, micsoda kikötések mellett javasolta megajánlani a 67-es bizottság a közös költségekre és átalában a közös viszonyokból folyó közös ügyekre nézve létesítendő intézkedéséletbe léptét; mondom,mindnyájan tudjuk, de ő maga bizonyosan legjobban tudja alkotmányos szempontból előreboesátott azon axiómák legfontosabbikát, mely abból áll, hogy a közös ügyekre nézve jövőre teendő intézkedés tettleg életbe nem léphet mindaddig, mig az ország alkotmánya egész terjedelmében tettleg vissza nem állíttatik, és a teljes alkotmányosság 8 felsége többi országai- és tartományaiban is életbe nem lépett. Ha mi ezen czim alatt, t. i. közös költségek fejében már ezen határozatban fölhatalmazzuk a kormányt, végrehajtani azt, a mi még országgyűlés által megállapítva nincs és mi még aztán is csak akkor lép^ het életbe, ha a valóságos alkotmányosság itt is, amott is életbe lépend: azon föltételt, melyet önmagunk szabtunk, magunk semmisítjük meg. Mi azért határoztuk azt, hogy 10 hónapra a mostani kivetések megmaradjanak és behajtassanak, mert az uj költségvetést csak a jövő évre állapithatjuk meg. Mi módon jöhet be tehát ezen határozatba az, a minek a jövő költségvetésben is csak úgy adhatunk helyet, ha az előbb és igj már akkor törvény által meg lesz határozva ? részemről legalább igazolhatónak nem látom. Ennélfogva azt gondolom, hogy a jövőben megállapítandó közös ügyekre vonatkozás kihagyatása iránt benyújtott módosítvány elfogadása nem csak méltányos, de szükséges is. annál inkább, mivel, ha a 67-es bizottság munkálata el fogna is fogadtatni az országgyűlés által, és törvénynyé lenne: ez foganasitiiató nem leend, csak majd a jövő költségvetés alkalmával. Én legalább azokat, a miket most elmondottam, olyan érveknek tartom, melyeknek nem méltánylása esetében önmagunkkal jönnénk ellenkezésbe, ha t.i. itt már előre, és épen akkor, midőn azt mondjuk, költségvetést nem készíthetünk, azt, a mi legjobb esetben csak a jövő költségvetésbe juthat bele, határozatunkba mint már megállapított kiadási tételt betennők. Ennélfogva pártolom Tisza Kálmán indítványát. Szontagh Pál: Tisztelt ház! Igen gyakran volt alkalmam hallani azon megkülönböztetést, midőn némelyeknek kételye támadna a jogfolytonosság magyarázata felől, hogy elébb szükséges a törvényes jogfolytonosságot elméletileg és gyakorlatilag is keresztülvinni, azután marad pedig föladata a kormánynak és országgyűlésnek a reeonstructió, az uj dolgok behozataláról, uj szerződések kötéséről, szóval az uj alapok körvonalozásáról gondoskodni. Ez az egyik ok, a mely engem arra ösztönöz, hogy e szót: „közös* e helyen kihagyatni — ne indítványozzam, mert hisz az már inditványoztatott — hanem, hogy Tisza Kálmánnak erre vonatkozó indítványát pártoljam, mert ennek azzal semmi összeköttetése nincs. A minisztérium által előterjesztett határozati javaslatban nem látok egyebet, mint hogy eszközök adassanak neki a törvények visszaállítására. Most még azon phasisban vagyunk, hogy visszaállittassék, a mi volt: tehát összekötő kapcsolatra nincs szükség. Épen az, a mi netalán történendő lesz, ébresztette bennem azon aggályt, melyet a kir. leirat ébresztett, midőn hivatkozott a 15-ös bizottság munkálatára, mielőtt még diplomatikus tudomása lehetett volna róla, s mikor arról még a háznak sem lehetett diplomaticus tudomása. Épen azért tehát, mivel a háznak nincs tudomása arról, mi fog történni, nekünk pedig megnyugtatásunkra szolgál, ha azon szócska „közös

0 elmarad: azért pártolom Tisza Kálmán indítványát. (Szavazzunk !) Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! Igen megfoghatom azon t. képviselő urak aggodalmait, kik ugy értik a minisztérium előterjesztésének szavait, mintha az által, mert e szócska benne van, már a jövendőre egy elvnek volna praejudicálva. Ezt,t. ház, a minisztérium épen nem czélozta; és ebben a tekintetben bátor vagyok hivatkozni arra, a mit, midőn a minisztérium magát a t. háznak bemutatta, és álláspontját a minisztérium nevében szerencsés valók jelezni, mondottam, azt t.i., hogy a minisztérium a teljes törvényes jog terén állván, minden szükséges módosítást csak magától a törvényhozástól és csak alkotmányos utón vár. Itt sem lehetett tehát szándéka a minisztériumnak oly elvet becsúsztatni akarni, mely a törvényhozás által még megállapítva nincs. De más részről méltóztassanak egyszersmind elismerni azt is, hogy,