Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-96
XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 209* miniszter úr igérte, és a mint kötelessége is: nem tartom szükségesnek,hogy ez, mint kezelési dolog, külön megemlittessék. (Maradjon a szerkezet!) Bernáth Zsigmond: Én igen méltánylom, a mit Pest belvárosáig en érdemes követe mondott, hogy t. i. ben van az ezen előterjesztésben foglalva mind, a mi ily különböző forrásokból eredő hátralékokra vonatkozólag értetik, hogy t. i. lehető kiméletességgel fognak ezekre nézve eljárni; de épen azért, mert benne van, és mert nem oly világosan, minta hogy azt itt Debreczen városa képviselője előterjesztette : annálfogva azon elvből, hogy „expressa docent," kívánom, hogy azon egész paragrafus behozassák ugy, a mint inditványoztatott. (Maradjon!) Elnök: Nem lévén többen szólásra följegyezve, fölkérem azon képviselő urakat, kik ezen niódositvány ellenében az eredeti szerkezetet kívánják megtartani, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) Az eredeti szerkezet megtartatik. Báday LáSZlÓ gr. jegyző (olvassa Tisza Kálmán mődositványát, mely szerint a határozati javaslat 1-sö pontjának 9-dik sorában foglalt ezen sző: „pénzeket" után kihagyatván ezen szavak: „az ország közigazgatási kiadásaira és az országgyülésileg megáUapitandó közös költségekre" tétessék ez: „az ország állami szükségeinek fedezésére.") TiSZa Kálmán: T. ház! Ezen módositványok közt egy vagy kettő lesz talán még olyan természetű, a melyeket azért óhajtottam beadni, minthogy, a mint beszédemben érinteni szerencsém volt, azt hiszem, hogy itten kimondatván az, hogy „a közös költségekre fordíttassák, íc oly eszme mondatik ki, melyet a t. ház még meg nem állapított: mert azt, hogy vannak a 48-diki törvények értelmében közösen érdeklő viszonyok, s hogy az azokra járuló költségeket viselni tartozunk, az természetes, az mindnyájunk által tudva van; de hogy ezen költségek viseléseh ogyan történjék, közösen-e, együttesen-e, ez még az országgyűlés által eldöntve nincs. Én tehát óhajtanám azt kihagyatni, s helyette ezen kifejezést tétetni: „Magyarország államszükségére nézve" a mely mindent magában foglal. (Maradjon a szerkezet!) BÓnis Sámuel: T. ház! Én pártolom Tisza Kálmán képviselő társam módositványát, mert én nem látom se a méltányosságnál fogva, se a parlamentalis szokásokkal összeférhetó'nek , hogy egyelőre oly munkálat alapelvét állapítsuk meg itt mellékesen, a mely munkálat még a ház elé nem hozatott. Deák Ferencz: T. ház! Én nem látom azt a nehézséget, melyet a módosítást kívánó képviselő társam fölemiitett, hogy t. i. mellesleg oly munkálat fölött határozna a ház ennek elfogadásával, a mely a ház elé még nem vala terjesztve. Itt a KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 7 m. szerkezetben világosan azon kifejezés van, hogy Magyar- és Erdélyország területén sfb. a begyült pénzeket az ország közigazgatási kiadásaira és az országgyülésileg megállapítandó közös költségekre fordíthassa. Itt előzetesen semmi sincs megállapítva : mert ha az országgyűlés nem állapítja meg a közös költségeket, ezen költségekre semmi sem fog fordíttatni; az elv pedig, melyből ez foly, igen is sokszor meg van állapitva, mert ki van mondva a föliratokban, hogy többet ne említsek, hogy nem vagyunk idegenek az államadósságokra nézvealku szerintmegegyezni.Hogyankezeljük azon fizetést, miként fizessük azt le, ez az országgyűlés megállapításától függ; de a költség, és pedig közös czélokra forditandó költség létezik. Számtalanszor kimondottuk, hogy védelemmel tartozunk nem csak az országnak, hanem a birodalomnak is. Egyik talán azt mondja, közös, a másik azt, hogy kölcsönös a védelem; de mindenesetre közös a költség, mely majd országgyülésileg megállapítandó; s minthogy megállapítandó, e kifejezés semmit sem praeoccupáL Nem először történik, hogy a törvényhozás, midőn valamit megállapított, azt mondotta, hogy ez majd ekkor vagy akkor elhatározandó, ezen vagy azon mód szerint. Én tehát ebben nehézséget nem látok. Előre meg vagyok győződve, hogy az országgyűlés azon elvi kérdést, állapíttassanak-e meg közös költségek, a mely már a multakban, nem csak most, hanem az 1861-ki évben is el volt fogadva, bizonyosan meg fogja állapítani, ha csak el nem akar térni azoktól,a miket 1861-ben kimondott. Az pedig, mi legyen közös, ezután fog megállapittatni. Én tehát aggályra okot nem látok, mert nem praeoccupálunk semminek és kezünkben van ez iránt majd határozatot hozni. Atalában igen furcsa dolog az, ha a ház vagy valaki azt gondolja, hogy a házat ily kifejezés, mely a dolog természetéből foly, annyira köti, hogy utóbb szabadon nem határozhat. Higye el a t. ház, hogy akkor, midőn a 67-es bizottság munkálatát tárgyalni fogja, ha a többségnek komoly határozott akarata lesz elvetni — bár mi mondassák e szakaszban — azt el fogja vetni, és semmiként sem fogja nehezíteni annak elvetését az, ha bennmarad e kifejezés: mert azok, kik azt elvetni óhajtják, azt fogják mondani: Igen azt mondottuk: „megállapítandó ;" de mi nem akarunk semmit megállapítani. Azzal tehát, hogye kifejezést benne hagyjuk, nem vállalunk magunkra semmi kötelezettséget. Ha pedig a többség ezt megállapítja, akkor e kifejezésből se előny, se hátrány nem ered. A háznak keze teljesen szabad, akár megtartjuk a kifejezést, akár kihagyjuk. Én tehát aggályra okot nem látok. (Fölkiáltások: Maradjon !) KegleViCh Béla gr.: Az előttem szóló igen tisztelt képviselő ár részemről engem nem nyugtat meg az iránt, hogy a módositvány, melyet Tisza 27
