Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 209* miniszter úr igérte, és a mint kötelessége is: nem tartom szükségesnek,hogy ez, mint kezelési dolog, külön megemlittessék. (Maradjon a szerkezet!) Bernáth Zsigmond: Én igen méltánylom, a mit Pest belvárosáig en érdemes követe mondott, hogy t. i. ben van az ezen előterjesztésben foglal­va mind, a mi ily különböző forrásokból eredő hátralékokra vonatkozólag értetik, hogy t. i. le­hető kiméletességgel fognak ezekre nézve eljárni; de épen azért, mert benne van, és mert nem oly vi­lágosan, minta hogy azt itt Debreczen városa kép­viselője előterjesztette : annálfogva azon elvből, hogy „expressa docent," kívánom, hogy azon egész paragrafus behozassák ugy, a mint inditványozta­tott. (Maradjon!) Elnök: Nem lévén többen szólásra följegyez­ve, fölkérem azon képviselő urakat, kik ezen nió­dositvány ellenében az eredeti szerkezetet kíván­ják megtartani, méltóztassanak fölállni. (Megtörté­nik.) Az eredeti szerkezet megtartatik. Báday LáSZlÓ gr. jegyző (olvassa Tisza Kál­mán mődositványát, mely szerint a határozati javaslat 1-sö pontjának 9-dik sorában foglalt ezen sző: „pén­zeket" után kihagyatván ezen szavak: „az ország köz­igazgatási kiadásaira és az országgyülésileg megáUa­pitandó közös költségekre" tétessék ez: „az ország ál­lami szükségeinek fedezésére.") TiSZa Kálmán: T. ház! Ezen módositvá­nyok közt egy vagy kettő lesz talán még olyan természetű, a melyeket azért óhajtottam beadni, minthogy, a mint beszédemben érinteni szerencsém volt, azt hiszem, hogy itten kimondatván az, hogy „a közös költségekre fordíttassák, íc oly eszme mon­datik ki, melyet a t. ház még meg nem állapított: mert azt, hogy vannak a 48-diki törvények értel­mében közösen érdeklő viszonyok, s hogy az azok­ra járuló költségeket viselni tartozunk, az termé­szetes, az mindnyájunk által tudva van; de hogy ezen költségek viseléseh ogyan történjék, közösen-e, együttesen-e, ez még az országgyűlés által eldönt­ve nincs. Én tehát óhajtanám azt kihagyatni, s he­lyette ezen kifejezést tétetni: „Magyarország ál­lamszükségére nézve" a mely mindent magában foglal. (Maradjon a szerkezet!) BÓnis Sámuel: T. ház! Én pártolom Tisza Kálmán képviselő társam módositványát, mert én nem látom se a méltányosságnál fogva, se a par­lamentalis szokásokkal összeférhetó'nek , hogy egyelőre oly munkálat alapelvét állapítsuk meg itt mellékesen, a mely munkálat még a ház elé nem hozatott. Deák Ferencz: T. ház! Én nem látom azt a nehézséget, melyet a módosítást kívánó képvi­selő társam fölemiitett, hogy t. i. mellesleg oly mun­kálat fölött határozna a ház ennek elfogadásával, a mely a ház elé még nem vala terjesztve. Itt a KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 7 m. szerkezetben világosan azon kifejezés van, hogy Magyar- és Erdélyország területén sfb. a be­gyült pénzeket az ország közigazgatási kiadásaira és az országgyülésileg megállapítandó közös költ­ségekre fordíthassa. Itt előzetesen semmi sincs meg­állapítva : mert ha az országgyűlés nem állapítja meg a közös költségeket, ezen költségekre semmi sem fog fordíttatni; az elv pedig, melyből ez foly, igen is sokszor meg van állapitva, mert ki van mondva a föliratokban, hogy többet ne említsek, hogy nem vagyunk idegenek az államadósságokra nézvealku szerintmegegyezni.Hogyankezeljük azon fizetést, miként fizessük azt le, ez az országgyűlés megállapításától függ; de a költség, és pedig közös czélokra forditandó költség létezik. Számtalanszor kimondottuk, hogy védelemmel tartozunk nem csak az országnak, hanem a birodalomnak is. Egyik ta­lán azt mondja, közös, a másik azt, hogy kölcsönös a védelem; de mindenesetre közös a költség, mely majd országgyülésileg megállapítandó; s minthogy megállapítandó, e kifejezés semmit sem praeoccupáL Nem először történik, hogy a törvényhozás, midőn valamit megállapított, azt mondotta, hogy ez majd ekkor vagy akkor elhatározandó, ezen vagy azon mód szerint. Én tehát ebben nehézséget nem látok. Előre meg vagyok győződve, hogy az országgyű­lés azon elvi kérdést, állapíttassanak-e meg közös költségek, a mely már a multakban, nem csak most, hanem az 1861-ki évben is el volt fogadva, bizonyo­san meg fogja állapítani, ha csak el nem akar térni azoktól,a miket 1861-ben kimondott. Az pedig, mi legyen közös, ezután fog megállapittatni. Én tehát aggályra okot nem látok, mert nem praeoccupálunk semminek és kezünkben van ez iránt majd határo­zatot hozni. Atalában igen furcsa dolog az, ha a ház vagy valaki azt gondolja, hogy a házat ily ki­fejezés, mely a dolog természetéből foly, annyira köti, hogy utóbb szabadon nem határozhat. Higye el a t. ház, hogy akkor, midőn a 67-es bizottság munkálatát tárgyalni fogja, ha a többségnek komoly határozott akarata lesz elvetni — bár mi mondas­sák e szakaszban — azt el fogja vetni, és semmiként sem fogja nehezíteni annak elvetését az, ha benn­marad e kifejezés: mert azok, kik azt elvetni óhajt­ják, azt fogják mondani: Igen azt mondottuk: „meg­állapítandó ;" de mi nem akarunk semmit megál­lapítani. Azzal tehát, hogye kifejezést benne hagy­juk, nem vállalunk magunkra semmi kötelezettsé­get. Ha pedig a többség ezt megállapítja, akkor e kifejezésből se előny, se hátrány nem ered. A háznak keze teljesen szabad, akár megtartjuk a ki­fejezést, akár kihagyjuk. Én tehát aggályra okot nem látok. (Fölkiáltások: Maradjon !) KegleViCh Béla gr.: Az előttem szóló igen tisztelt képviselő ár részemről engem nem nyugtat meg az iránt, hogy a módositvány, melyet Tisza 27

Next

/
Thumbnails
Contents