Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

204 XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉ& (Marcz. 2. 1867.) a királyi táblát, minél több főrendi tagot, a királyi I városokat rögtön hivja egybe, és ezek ily rendki- i vüli esetben, midőn az ellenség már betört, együt- i tesen intézkedjenek. Nem kell emlitenem, mert úgy is emlékezetünkben van az, hogy mi történt 1848-ban, De 1 köteles vagyok figylmeztetni a t. házat, hogy midőn egy országgyűlés, eltérve a rendes úttól, úgy intézkedik, mint intézkedett 48-ban, oly sürgetős szükségre kell eljárása igazolására hivatkoznia, milyen például volt az, midőn betört az országba Jellasics serege. Előfordul-e ilyesmi most ? be van-e bizonyitva, hogy ki nem egészített országgyűlés által határozatikig megszavazott adó és ujoncz nélkül nem lehet tovább kormányozni, illetőleg a hazát megvédeni ? (Derültség.) Én úgy tudom, hogy a haza ily körülmények közt nincs. Miután tehát ily rendkívüli eseteket most nem látok, azt kívánom, hogy a minisztérium maradjon a törvényes téren; sürgesse ő felségénél, hogy egészítse ki az országgyűlést és koronáztassa meg magát; és mondja ki, hogy addig pedig se ő, se mi, semmiféle törvényhozási intézkedésre nem léphetünk, se adót, se katonát meg nem szavazhatunk. Segítsen magán az absolutismus, a hogy tud, ha nekünk törvényeinket vissza nem adja, mert mi addig rajta nem segíthetünk. A mi most azon országos kölcsönre vonatkozó indítványt illeti, melyet szerencsém volt indokolásával együtt hallani: megvallom, hogy azt én sem pártolhatom; nem pártolom pedig épen azért, a miért a minisztérium határozati javaslatát nem pártolom: azért t. i., mert országos kölcsönt is csak kiegészített országgyűlés és koronázott fejedelem vehet föl. A mi azon észrevételeket illeti, melyeket Deák Ferencz t. képviselőtársunk tett: engedje meg a t. ház, hogy azokra nézve észrevételeimet megtehessem. • Azt monda a t. képviselő úr, hogy kormányozni pénz nélkül nem lehet. Ez áll. De, hogy csak azért, hogy kormányozni lehessen, törvénytelen adókat hajthasson be a független felelős magyar minisztérium, azt nem fogadhatom el. Tessék szorgalmazni a t. minisztériumnak, hogy kiegészítés folytán törvényesen szavazhassunk meg adókat, azokat rögtön meg fogjuk szavazni: mert én azt hiszem, hogy 18 éves absolutismus és alkotmányszünetelés után nem fogunk ráérni tanácskozni a fölött, vajon kevés-e, sok-e a követelt adó; j hanem utólagos beszámitás föltétele mellett azon1 nal meg fogok szavazni én is annyit, mennyit a t. minisztérium kérni fog. És igy — törvényesen — megszavazott adó foghatja a minisztérium kormányzata szükségeit fedezni. Azt méltóztatott kérdezni a t. képviselő úr: van-e joga az országgyűlésnek adót szavazni meg, vagy nincs ? Én azt felelem neki erre, hogy a míg kiegészítve nem lesz, nincs. Különösen, mint Madarász képviselőtársam igen helyesen adta elő, nincs joga az adónak oly gyűlöletes nemeit, milyen a bélyegadó, a fogyasztási adó, a százaléki illeték, a doháuymonopolium, fentartani és behajtani : mert épen ezek azok, melyekről decz. 5-dikeí beszédemben bátor voltam közvéleményt csinálólag kijelenteni az én nézetemet, hogy a 15-ös bizottság javaslatának elfogadása által, melyet a minisztérium magáévá tett, mi a provisoriumot, habár csak 10 hónapra törvényesitenők. Méltóztatott a t. képviselő azt is mondani, hogy nincs a minisztérium szándékában az éhező nép szájából a kenyeret kivenni. Hiszem, hogy nincs szándékában; de szándéka ellenére mégis az történnék: mert a minisztérium kötelezni akarja a megyéket, hogy a törvénytelen adókat hajtsák be. Ha a nép szájából nem lehet kivenni a kenyeret, azt kellene tenni, a mi 1827-ben történt a restantiákra nézve, azaz, azokat mint behajthatlanokat elengedni. Ha nincs szándékában a nép szájából kivenni a kenyeret, akkor jóformán semmit sem hajthat be: mert a nép éhezik, mi pedig nélkülözünk (mert nem csak a nép, hanem mi birtokos osztály is szenvedünk, és kölcsönnel fedezzük mindennapi szükségeinket.) A mi a franczia forradalomra való hivatkozást illeti: nagy különbség van a mi helyzetünk és azon helyzet közt: mert a franczia forradalmat törvényes idő előzte meg (Ellenmondások, zaj), és igy az adó, melynek behajtását az országgyűlés elrendelte, törvényes adó volt. Ha mi most oly helyzetben volnánk, hogy az 1848-at megelőző időben törvényesen kivetett adók és hátralékok behajtásáról volna szó, azt mondanám : Addig is, mig ujabb törvényes intézkedés tétetnék, tessék azokat behajtani. A mi azt illeti, hogy kölcsönt meg nem szavazhat az országgyűlés: az iránt már nyilatkoztam ; de tagadom azt, mit erre nézve Deák Ferencz t. képviselő úr mondott, hogy a népre nézve nem kímélés, hanem megrontás volna az országos kölcsön. Bocsásson meg a t. képviselő úr, de ha jogosítva érezném magamat megszavazni e kölcsönt, bizonyosan megszavaznám, és nem tartanám a népre vonatkozólag tehernek vagy megrontásnak, azon okból: mert vagy képes volna azt boldogabb időkben megfizetni, vagy nem. Ha nem, én magam azt indítványoznám, hogy minden hátralék az olyannak, ki nem képes azt megfizetni, mint behajthatatlan elengedtessék, s a törlesztés a fizetni képesek által történjék. A mi már illeti ezen miniszteri javaslatot, átalánosságban ellene még némi észrevételeim vannak.