Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) . 201 lyek a nép valódi érdekeinek megfelelnek, annak valódi szükségein segítenek. Én azt hiszem, a nép szükségeinek segítése és a nép érdekeinek valódi kielégítése azon drága kincs, melyet a trónokon ülő királyoknak és kormányoknak épen ugy kötelességük tekintetbe venni és tisztelni, mikép én, az alkotmány szabad élvezetéhez szokott polgár, kötelességemnek tartom tisztelni a törvényes törvényeket; de hogy belső odaadással tisztelhessük azt, épen oly kötelessége a t. háznak határozatait a nép segélye nélkül és a nép netáni érdekei ellen meg nem hozni: mert csak akkor lesz kész vérével és életével áldozni a nép az alkotmány fentartásaért, ha látja, hogy a képviselők határozatával egyúttal anyagi jólléte és addig élvezett szabadsága is biztosíttatik. Bezárom beszédemet, t. ház, (Éljenzés) egy jeles menekült hazánkfiának erre vonatkozó szavaival : „A parliamentek vagyis az országggyüléseknek kötelessógök határozataikat a nép jelleméhez, szokásaihoz és természetéhez alkalmazni. Azon parliament, a mely nem ehhez alkalmazná határozatát, szabadságával él; de nem venné elejét azon küzdelmeknek, sőt mag-a a nép érdekével, szokásával és természetével ellenkező határozata önmagától következtetné, hogy a nemzet továbbra is kénytelen volna azon küzdelemre, melyet Isten és a természet írt be minden szívbe: az önfentartás, az életfentartás és az ezredéves alkotmány megmentésének küzdelmére. (A szélső bal oldalon élénk helyeslés.) Tóth Vilmos jegyző: Deák Fer enez! (Halljuk! Halljitk!} Deák FerenCZ: Midőn valamely nagyfontosságú kérdés fölött kell vitatkozni, szeretem mindenekelőtt tisztába hozni azt, hogy a különböző véleménynek megegyeznek-e valamely alapeszme* ben, mely a vita kiindulási pontjául szolgálhat, és hogy mi az, naáben egyetértenek: mert ha egy közösen elimert igazságból indul ki mindkét fél, a vitatkozás könnyebb s gyakran a kiegyenlítés hamarább sikerül. A most fenforgó nagyfontosságú tárgyra nézve, úgy látom, elismeri mindenki azon igazságot, hogy a közadók csak úgy és csak addig törvényesek, ha és a meddig azokat az országgyűlés megajánlotta; hogy továbbá, helyzetünkben, az adórendszert megállapítani s rendes költségvetést készíteni hosszabb időt veend igénybe; végre, hogy az állam kormányzatát költség nélkül egyátalában folytatni nem lehet. Miután ezek azon igazságok, melyeket valamennyien egyiránt vallunk és elismerünk, azokból kell kiindulni a vélemények eltérő pontjainak megítélésében. Ha költség nélkül az államot kormányozni \ KÉPV. n. NAPLÓ. 186%. m. nem lehet, kormányozni pedig kell: kötelességünk gondoskodni, hogy a szükséges költséget előteremtsük. Ha az eddigi adók, mert nem az országgyűlés által voltak ajánlva, nem törvényesek, következve alkotmányunk szerint joggal be sem hajthatók: intézkednünk kell, hogy e hiányon is segítve legyen. Kétféle javaslat fekszik előttünk e részben. Egyik a felelős minisztérium javaslata, melyben fölhatalmazást kér, hogy addig is, mig egy adórendszer állapittathatik meg, egy uj költségvetés terjesztethetik a ház elé, s annak folytán a ház az adót megszavazhatja: hatalmaztassék föl a felelős minisztérium az eddigi adóknak ezen év végéig leendő beszedésére és a kitűzött czélokra leendő forditására. A másik azon javaslat, a melyet Madarász képviselő úr és elvtársai adtak elő, és mely abból áll, hogy a most folyamatban levő minden adók, minthogy nem törvényesen voltak ajánlva, azonnal szűnjenek meg, az ország lakossága se közvetett, se közvetlen adókat ezen év folytán ne fizessen, hanem az állam minden költségei kölcsön vett pénzből fedeztessenek. Madarász képviselő ur a minisztérium javaslata ellen azt hozza föl, hogy az eddigi adók alkotmány-ellenesek és törvénytelenek. Ez kétséget nem szenved; de ha az országgyűlés ideiglen megszavazza azokat, azon időre, meddig e megszavazás terjed, nem lesznek többé alkotmányellenesek s törvénytelenek. Kérdezem, van-e joga az országgyűlésnek az adót megszavazni ? Erre, ugy hiszem, csak egy lehet a felelet, mert az országgyűlésnek e jogát senki nem tagadja. Épen azért akarja a minisztérium az országgyűlésnek adószavazási jogát igénybe venni, hogy kénytelen ne legyen vagy törvénytelen adókat hajtani be, mit tennie szabad nem volna, vagy jövedelem hiányában a kormányzat folyamát megakasztani. Az tehát, hogy az eddigi adók nem alkotmányosak, nem szól a miniszteri előterjesztés ellen, mert hiszen a minisztérium is azt akarja, hogy azon adók, melyek nélkül kormányozni nem lehet, még ideiglen is alkotmányosak és törvényesek legyenek. A másik tekintet, melyet Madarász képviselő úr kiemelt s melyet minden adóajánlásnál meg kell fontolni, az, hogy az eddigi törvénytelen adók mennyiségre nézve fölötte súlyosak, minőségre nézve helytelenek, károsak s gyűlöletesek, és behajtási módjok az adózó nép tetemes elnyomásával jár. Senki sem hozza kétségbe, hogy az eddigi törvénytelen adók mennyiségre nézve csakugyan nagyon súlyosak; lehet, hogy az adózás némely nemeihez is sok szó férne; a behajtásnak eddig gyakorolt némely módja pedig sok részben nem helyeselhető. De, mint Tisza Kálmán képviselő barátom megjegyezte, nem is azért vagyunk mi haj 2G