Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

XOVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 197 30 napi határidő fentartása mellett igazolandónak vé­leményezi.) Elnök: Méltóztatnak a bizottság véleményét elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva Perczel Béla a bizottság véleményéhez képest föltéletelesen iga­zoltatik. Torma Károly előadó (olvassa az igazoló bizottságnak véleményes jelentését Dékáni Károly, mint a beszterczei kerületben megválasztott képviselő megválasztását illetőleg. A bizottság Dékáni Károlyt a törvény szabta 30 napi határidő fentartása mellett igazolandónak véleményezi.) Elnök: Méltóztatnak a bizottság véleményét elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva Dékáni Ká­roly a szokásos föltétellel az igazolt képviselők so­rába igtattatik. Napirenden van a miniszteri javaslatok tár­gyalása. Mindenekelőtt az adó kérdésében tett elő­terjesztés fog tárgyalás alá vétetni. Ráday László gr. jegyző (olvassa a minisz­teri előterjesztési az 1867-dik évi közterhekről.) Elnök: Ezen tárgyra vonatkozó indítvány adatott be öt képviselő úr által. Ráday László gr. jegyző (olvassa az adóbe­hajtás ügyében tett miniszteri előterjesztés ellen beadott és László Imre, Madarász József, Csanády Sándor, Bobory Károly és Böszörményi László által aláirt határozati javaslatot, mely szerint az 1867-beli költsé­gek nem adó, hnnem kölcsön utján lennének fede­zendök.) Elnök: A minisztérium mellett szólni kivá­nókat Tóth Vilmos, az ellene szólókat pedig Di­mitrievics Milos jegyző urak fogják jegyezni. Halász Boldizsár: T. ház! a fölolvasott indítványra vonatkozólag méltóztassanak elhatá­rozni, hogy az kinyomassék és napirendre tűzes­sék ki. (Közbeszólások jobb felöl: Nem szükséges!) László Imre: T. ház! Van szerencsém be­adott indítványomat indokolni. Midőn annyi szen­vedés után jobbra fordult sorsunk meghozta az al­kotmányt és fölséges fejedelmünk atyai akarata után, Magyarország legnagyobb érdekeiről, a köz­terhek viseléséről itt e teremben szólhatunk, azt hiszem, a képviselőház — mert tagjainak vélemé­nyei, meg vagyok győződve, hogy egytől egyig mind e haza boldogságára irányulnak és csakis a módozatokban különböznek — türemes meghall­gatásban részesitend. Bátor vagyok indítványomat, a mennyire kor­látolt tehetségemhez képest a 48 órai idő rövidsége megengedte átgondolnom, indokolni. A történet mutatja, hogy a trónnak ugy, mint a törvényes kormányoknak éltető ereje a hozandó törvények és határozatok maradandósága iránti hit és bizalma. E bizalom pedig épen csak a népe jóllétéből és megnyugtatásából ered. A 18 évi sú­lyos absolut adózási rendszer megszüntetése iránti reménye csak ugy verhet gyökeret a nép szivé­ben, ha ezen gyűlölt adóztatási rendszer minden attribútumaival együtt eltöröltetik és helyébe al­kotmányos határoztatik. Midőn tehát e nehéz 18 évi absolut kormányzás után népünk, hogy ugy mondjam, szellemi börtönéből az önállás terére ál­líttatott , lehet-e valami ezen magyar népre meg­nyugtatóbb és jövőbeli áldozatkészségét inkább fölfokozóbb, mint a jelen törvényhozásnak oly ha­tározata, mely a népet megnyugtassa és jövőre néz­ve is áldozatra serkentse ? E czélból voltam bátor indítványozni, hogy a felelős minisztérium állami és közigazgatási költ­ségeit kölcsön utján födözze. Indítványoztam pe­dig azért, mert tudom azt, hogy Magyarországon a magyar népnek egyenkint ereiben és lelkében van az, hogy ő csak azon adót fizeti és fizetheti, bár­mily erőfeszítéssel is, melyet az országgyűlés törvé­nyes királyával együtt vetett ki rá; tudom azt, hogy az 186 7-diki adózási terhet már a nép nem bírhatja; tudom, hogy ha az absolut rendszerből fönmaradt adóztatás továbbra is folytattatnék, ez által az mint­egy általunk törvényesíttetnék; tudom azt, hogy a magyar minisztériumnak hazaszeretetéből folyó azon tétel, miszerint az országban az alkotmányt teljesen mielőbb visszaállítsa, a nép szivében csak itgy gyökerezik meg, ha a nép vállairól rögtön le­emeli az óriási terhek egy részét. Tisztelt ház! A népek nyugalmának és bol­dogságának fő alapja az, ha az adó a jövedelmet egészen föl nem emészti, ha a jövedelemből fönmarad még annyi, hogy a család fentartásáról is lehessen a fölöslegesből gondoskodni és ezenfelül még némi kényelemre is maradjon fen valami. De ha a kive­tett adó a jövedelmet egészen fönemésztvén, magát a tőkét is megtámadja, a polgári nyugalom fölza­vartatik. Tisztelt ház! lehet-e erre nézve kiáltóbb példa, mint az, a mint ez idő szerint Magyarország és az örökös tartományok állanak? Hová lettek a 18 évi absolut rendszer alatt bevett ezer milliók? Idézték-e elő Magyarország jóllétét, a magyar nép szellemi és anyagi erejét? Bizonyára nem, csakis azon tanulságot nyújtották nekünk és a történe­lemnek, hogy az adó , mely a népnek nem csak jövedelmét, hanem tőkéjét is fölemészti, aláássa a népek nyugalmát és jóllétét. Mindezek után ajánlom indítványomat a t. háznak. Elnök: Bátor vagyok a t. ház figyelmét föl­kérni a ház szabályai 56-dik szakaszára, mely ezt mondja: „A módositványokat az elnöknek Írásban kell benyújtani. Ha uj indítvány adatik elő, az eredeti indítvány iránti tárgyalás és szavazás előre bocsáttatik; ezután az uj indítványnak elsősége van az elesett első indítvány módosítása fölött. 4 '

Next

/
Thumbnails
Contents