Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

198 XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) Ezen szakasz értelme szerint, úgy hiszem, mindenekelőtt az első beadványnak, t. i. a minisz­ter urak beadványának kell tárgyalás alá vétetni. (Helyeslés.) Tóth Vilmos jegyző: Tisza Kálmán ! Tisza Kálmán: ügy hiszem, mindnyájan látjuk és érezzük helyzetünknek komoly, sőt mond­hatom, nyomasztó voltát akkor, midőn az alkotmá­nyosság viszaállitása iránt tett legfelsőbb nyilatko­zat és a független magyar felelős minisztérium ki­nevezése után legelsöbben is arra hivatunk föl, hogy az országgyűlés befolyása nélkül kivetett, mindnyájunkra nézve nyomasztó adók behajtá­sára, az országnak méltó panaszait annyiszor fel­költött közvetett adók és államegyedáruságok fen­tartására adjunk, habár csak tiz hónapnyi időre is, meghatalmazást. En részemről nagyon is érzem e helyzet súlyát, és növeli efölötti fájdalmamat, hogy meg vagyok arról győződve, hogy a körülmények kényszerűségének erejénél fogva e meghatalmazást megtagadnunk nem lehet. (Helyeslés.) Nem lehet megtagadnunk, mert kétségtelen, hogy így czélszerübb adórendszer kidolgozása, a közvetett adókra és állameg-vedáruság'okra nézve az ország kívánalmainak és érdekeinek megfelelő intézkedések tétele hosszas időt igényel. Nem le­het, mert kétségtelen az is. hogy az államgépezet­nek — mi pedig, ha e meghatalazást megtagadnék, meg kellene, hogy történjék — fenakadni nem sza­bad. Nem lehet, mert,meggyőződésem szerint leg­alább, magát anyagi terheink lehető könnyebbe­dését is csak úgy remélhetjük, ha lehetővé teszsztik azt. hogy a nemzeti kormány megszilárdulhasson (Helyeslés), ha lehetővé teszszük, hogy oly javasla­tokat készíthessen, melyek által, ha a ránk rótt terhek szám szerinti nagysága temetésen nem csök­kenhetne is, mindenesetre könnyebben lehessen azokat elviselnünk, és melyek által az állam anyagi ereje ne fogyotkozzék tovább is, hanem gyarapod­hassak. (Elénk helyeslés.) Bizonynyal igen örvendetes lenne mindnyá­junkra nézve mind saját érdekeink szempontjából, mind a hazának összes fiai érdekei iránt tartozó kö­telességünknél fogva, ha a jó siker reményében e meghatalmazását megtagadhatnék ; de kérdem: jelen viszonyok között mi lenne ennek a követke­zése? Bizonynyal nem az, hogy ezentúl kevesebb vagy semmi adót nem fognánk fizetni ,* de követke­zése lenne az, hogy a törvények alapjára helj-ez­kedett magyar kormány, nem bírván fedezni az állam szükségleteit, visszavonulni volna kénytelen, (Helyeslés) és mintegy magunk kény szeritőnek oda a hatalmat, hogy félbeszakítván az alkotmány­visszaállításának munkálatát, megakasztva a tör­vényhatóságok rendezését, ismét uj életre hivja a bomladozóbah levő provisoriumot, a mely ezután nem csak ez évben fogná, a nemzeti kormánytól vár­ható kíméletes jó tapintat nélkül, behajtani az adó­kat, nem csak ez évben fogná fentartani az ország érdekével sok tekintetben ellenkező közvetett adó­kat és egyedáruságokat, de azoknak uralmát, Is­ten tudja mennyi időre ismét állandósítaná. (He­lyeslés.) Ily körülmények között, kénytelen lévén en­gedni az elhárítani nem bírt szükségnek; óhajtva, hogy az adó fölötti határozás jogának gyakorla­tába, habár most ily kellemetlen módon, tettleg­belépjünk, mely jognak átalános alkotmányosság­szempontjából is, nagy fontosságát, úgy hiszem, bővebben fejtegetni nem szükséges: én átalános­ságban a meghatalmazást megadni kész vagyok, azon reményben, hogy, mint fönebb is érintem, a magyar felelős kormány ezen időt oly javaslatok í készítésére fogja használni, melyek folytán az adó­nak czélszerü, igazságosabb kivetése, a más adó­nemek és állami egyedáruságok isányában az or­szág érdekeivel megegyező intézkedések tétele foly­tán, ha szinte nem engednék is a viszonyok az ál­lam költségeinek tetemes lejebbszálitását. mégis könyebbülne rajtunk a teher, az államjövedelmek pedig ugy használtatnának, hogy az ország anya­gi emelése lehessen eszközölhető. A részletekre nézve, melyek a határozati ja­vaslatban foglaltatnak, vannak több észrevételeim. Ezen észrevételek az által okoztattak egyfelől, hogy némely kifeiezései ezen javaslatnak, saját fölfogásom szerint legalább, oly elveket látszanak már előre kimondani, melyek fölött még az ország­gyűlés nem határozott. (Balról: Igaz!) Vonatkoz­nak továbbá némely oly kifejezésekre, melyek sze­rint ismét, az én meggyőződésem folytán, a tör­vényhatóságok jogköre látszik érintve. Továbbá vonatkoznak a hátralékok kérdésére, s a szab. kir. s más városok érdekére. Ezen észrevételeimet több pontú módositványban lesz szerencsém a ház asz­talára letenni. Fentartom magamnak, hogy adandó alkalommal, midőn a sor rajok kerül, azokat indo­kolnom lehessen. Most ismétlem, hogy átalánosságban a meg­hatalmazást részemről megadom: (Helyeslés) mert szükségesnek látom azt alkotmányunk visszaál­litásának lehetővé tétele szempontjából; szüksé­gesnek látom azt magáért azért is, hogy anyagi terheink is a közel jövőben könyebbedhessenek; és megadom, mert végre is, mig soha sem tudnék beleegyezni abba, hogy anyagi könnyebbülés, vagy helyzetünk javítása czéljábólaz ország jogai­ból engedjünk valamit, addig, ha a körülmények kényszerűsége kívánja, arra igenis kész vagyok, hogy jogaink visszaszerzése czéljából anyagi ál­dozatokat tegyünk. (Ilénk helyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents