Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-95
XCV. OESZÁGOS ÜLÉS. (Febr. 28. 1867.) 193 be jelentését; és mivel a jelentés reformokra is vonatkozott, azt határozta az országgj^ülés, hogy akkor ezen jelentés érdemleges tárgyalás és elhatározás alá nem vétethetik, hanem előbb elküldetik a megyékhez, hogy az iránt utasításokat adjanak. (Derültség, zaj. Fölkiáltások: Hol az analógia f) Most, t. képviselők, nem küldetnek le az ily jelentések utasítás végett a megyékhez — ez természetes dolog — hanem épen azért szükséges tért nyitni a közvélemény alakulásának (Zaj), mert a közvélemény alakulása épen az utasítások helyét pótolja. íme, t. ház ! előadtam azon körülményfon tosságát, hogy mennyire szükséges a fenforgó nagy kérdések fölött egy másik országgyűlésnek elhatározása: mert — nem vizsgálva tovább, hogy a t. 67-es bizottság véleményem szerint előbbi nyilatkozataikkal ellentétben, de hinni akarom, hogy mindenesetre indokolt meggyőződésből és jó akaratból készítette ezen munkálatot — de azt engedjék meg nekem, ha nem birom fölfogni azon exigentiákat, melyek politikájok változását előidézték, s hogy kívánhassam az ország lakosai nevében. . . - (Zaj. Fölkiáltások: Mi joggal? Elnök csönget.) Csak egy szót kell cserélnem: kívánhassam helyett kérhessem az ország lakosai nevében.... (Heves fölk', állások: Maga nevében beszéljen! Elnök csönget.) Kérem, én az ország képviselője vagyok, én az ország lakosai nevében beszélek. (Zaj. Nincs joga hozzá! Halljuk! Elnök csönget.) Úgy hiszem, a ki e házban igazolva van, az országos képviselő, és az az ország nevében kér és szól. (Zaj. Elnök csönget.) Mondom, engedjék meg azon tisztelt férfiak a kérést, hogy ügyekezzenek alkalmat nyújtani arra, hogy az o politikájok megváltozásáról az ország lakosai kellő értesülést nyerhessenek. (Zaj.) Még egyre kérem föl a t. országgyűlés figyelmét , akármi legyen ez indítvány fölött a határozat. Hogy őseink mily kiváló figyelmet fordítottak az alaptörvények, a sarkalatos jogok védelmére, föl fogok olvasni egy törvényt a t. ház engedelmével, mely azt határozza, hogy a sarkalatos jogok, az alaptörvények még országgyűlés által se vétessenek hátrányos változtatások alá. Az 1741 : 2. törvénjrczikkben foglaltatik a királyi hitlevél (inaugurale diploma), melynek 3. §-sa igy szól: „Universas et singulas regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum libertates, immunitates, statuta, communia jura, leges et consvetudines haetenus concessas et confirmatas, in futurumque concedendas et eonfirmandas, in omnibus suis punetis, clausulis et artieulis, prout super eorum usu et intellectu regio et communi statnum consensu dietaliter conventum fuerit, firmiter et sanete observabimus." KÉPV. H. NAPLÓ. 180 B /_. Ili. Ugyanazon országgyűlés 8-dik t. ez. ezen diploma záradékáról szol, de clausula dipíomatis : „Prout super eorum usu et intellectu regio et communi statuum consensu dietaliter conventum fuerit, ad fundamentalia jura, libertates, immunitates nullatenus extendenda. Sanctitum est: fundamentalia jura, libertates, immunitates (cum alioquin etiam per articulum III: 1715. super eo, quod ad normám aliarum provinciarum non gubernabuntur, praecauti et assecurati existant) sub sensum diplomati insertae de usu et intellectu sonautis elausulae nullatenus sumi posse. ££ Az 1836-diki diploma is hivatkozik ezen 8-dik törvényezikkelyre : „salvatamen semper quoad ea, quae per articulum 8. 174l.excepta sünt, ejusdem legis dispositione." Ezen törvények szerint az uralkodó megerősítette az ország minden törvényét, a közjogiakat úgy, mint a magántörvényeket; de azon záradék hozatott be, miszerint úgy fogja azokat megtartani az uralkodó, a mint jövőben uralkodó és országgyűlés egyező akaratával értelmeztetni vagy változtattatni fognak. Ezen záradékra nézve látták szükségesnek őseink az alaptörvényekre nézve kimondani, hogy ezen változtatás lehetősége azokra nem terjed ki. Ezen záradék ismételteit későbbi királyi hitlevelekben s különösen az 1836-ikiban is. Igaz, tisztelt ház, hogy akkor arístokratikus alkotmányunk volt; ámde az nem tesz különbséget az alapjogok, az alkotmány védelmére nézve. Mint akkor, rígy most is szükség- azokra fontos figyelmet fordítani az országnak és országgyűlésnek. Azon kéréssel köszönöm meg a tisztelt ház türelmét, hogy az idítványt érdemleg tárgyalni méltóztassék. Elnök: A házszabályok azt rendelik, hogy az indítványozó indítványát kifejtvén, azonnal szavazás történik a fölött, kivánja-e a ház az indítványt tárgyalás alá vétetni vagy nem ? Ennek következtében fölszólítom azon képviselő urakat, kik a beadott indítványt tárgyalás alá kívánják vétetni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház a beadott indítványt nem veszi tárgyalás alá, s ennélfogva a napirendre tér át. Madarász JÓSzef: Szót kérek! (Élénk fölkiáltások : Nem lehet!) A ház szabályaihoz kívánok szólani. (Nagy zaj.) ElnÖk: Ha t. képviselő lír a házszabályokhoz kivan szólani, nem pedig a tárgyalásra vonatkozólag, azt hiszem, nem lehet tőle a szót megvonni. Madarász József: A ház szabályaira vonat! kozólag kérek szót! Elnök: Tessék! Madarász József: Tisztelt ház! En nem az -25
