Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-81

LXXXI. ORSZÁGOS 1 zése nagyon későn keletkezett: már előbb kellett volna azt megtenni, és ez által a kellemetlen vitatkozásoknak elejét venni. Én e hazában, a mint mondám, nem ismerek egyetlen egy^ hanem több nemzetiséget. Kifejtem ezt, már másszor, midőn mondám, hogy nemzetiség és politikai nemzet közt különbség van ; de tagadom azt, hogy a magyar nemzet legyen politikai nemzet; {Zaj) hanem állítom azt, és ezt mindenkinek el kell ismernie, hogy valamint a magyar nemzetiség, úgy a többi nemzetiségek együtt képezik a hazát, az államot, melynek összes lakossága nyelv- és valláskülönbség nélkül képezi a politikai nemzetet: tehát nem kivételesen a magyar nemzetiség, mely csak egy része az államnak, hanem egyetemleg mindnyájan, kik e hazában, ez államban lakunk. Több joga egynek, mint másnak, itt e hazában nem lehet; több eló'nynyel nem bírhat a magyar azért, mert őt magyarnak nevezik, mint a román azért, mert ő nem magyarnak született. Azt mondják magyar testvéreink, hogy ők megosztják a többi nemzetiségekkel az ő jogaikat, mert ők jó testvérek akarnak lenni. Nekem, uraim, ez nem kell, mert a 48-iki törvényekben a jogegyenlőség elvét látom kimondva, és igy oly jogosítottnak érzem magamat, mint akármely más magyar ember. Ezeket tartottam szükségeseknek rövid vázlatban előadni az eszmék tisztázása tekintetéből: és már most azt mondom, hogy nyugodjunk meg abban, a mi a föliratban meg van irva, mert abban hangsúlyozva van a hazában lakó minden nemzetiségű és vallású polgárok igazságos, méltányos és megnyugtató kielégítése. Azonban azon ünnepélyes kijelentés mellett nyugszom meg mind ezekben, hogy én úgy értem ezeket, hogy a fölirat a magyar név alatt nem a magyar nemzetiséget, hanem magát Magyarországot érti, melyet az összes nemzetiségek képeznek. (Szavazzunk!) Tóth Vilmos jegyző: Gozsdu Manó! GoZSdu Manó: Miután Papp Zsigmond képviselő úr engem személyemben támadt meg, (Zaj. Rendre!) én igen röviden fogom magamat igazolni. Papp Zsigmond képviselő úr azt vetette különösen szememre, hogyan léphetek most föl módosítási indítványnyal, holott én a 15-ös bizottságnak tagja voltam ? s hogy ott kellett volna mégtennem észrevételeimet. Ez engem, úgy látszik, terhel. De emlékeztetem a t. házat épen ezen ülésben ejtett szavaimra. Én a föliratot úgy, a mint van, a 15-ös bizottságban is, sőt ma az által, hogy ellene föl nem szólaltam, itt is magamévá, tettem. Engem nem aggaszt azon kitétel, hogy: „Adja vissza tehát felséged mindenekelőtt alkotmányos szabadságát a magyar nemzetnek," mert én fogalmamat politikai tekintetben ezen szóról itt már magyaráztam. JLÉS. (Decz. 15. 1866.) 149 (Helyeslés.) Engem tehát ez nem aggaszt. Miután azonban láttam, hogy vannak, a kiknek aggodalmat okoz; sőt láttam, hogy ezen kifejezés hosszabb vitatásra, sőt extravagáns vitatásokra adott alkalmat: mint közvetítő javasoltam azon kifejezést, j mely az egésznek nem árt, és, meggyőződésem szerint, a föliratot sem gyöngíti. Tehát csak mint közvetítő javasoltam.; s ezért ezen megrovást Papp Zsigmond képviselőre visszautasítom. Dimitrievics Milos jegyző: Perényi Zsigmond báró! (Szavazzunk !) Perényi Zsigmond b.: Elállók. „ Dimitrievics Milos jegyző: Borlea Zsigmond ! (Szavazzunk !) Borlea Zsigmond: Elállók, ha a többi is eláll. Dimitrievics Milos jegyző: Markos István! (Eláll!) Markos István: Nem állok el! Borlea Zsigmond: T. ház! Sajnálattal tapasztaltam, hogy valahányszor román vagy szerb képviselő saját meggyőződését és nemzetiségének óhajtását olyformán nyilvánítja e házban, hogy a t. ház többségének véleményével nem egyezik, még mindig találkoznak egyesek, kik ellenargumentumok helyett szemrehányásokat és gyanúsításokat hoznak föl. (Ellenmondás.) Meg vagyok győződve, ha az iménti szemrehányások nem hozattak volna elő, ezen, nem nagyon kellemes vita nem is keletkezett volna. (Fölkiáltások: Ki kezdte?) Nem akarom a keserűséget, melyet ezen gyanúsítások, valamint itt ben a házban , úgy e házon kívül előidéznek, fokozni, és csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy én, és úgy hiszem, követtársaim is, az ilyféle gyanúsítások és szemrehányások által magunkat soha el nem fogjuk riasztatni, hogy véleményünket elmondjuk, valahányszor az megnyugtatásunkra szolgál nekünk és küldőinknek is. Ezeknek rövid előadása után csak azt nyilvánítom, hogy én is pártolom Sztratimirovics, illetőleg Gozsdu képviselő úr módositvány át. (Szavazzvjnk!) Tóth VilmOS jegyző: Markos István ! MarkOS István : T. ház ! A jelen vita tárgyát a képviselőház elé terjesztett fölirati javaslat és a nemzetiségi szempontból ennek ellenében beadott módositvány képezi. Én tehát ezen tárgynál maradva, egyedül erre szorítkozva kívánom, mint szintén nem-magyar nemzetiségbeli, a magam nézetét nemzetiségem érdeke szerint előadni. Ezen vitánál, mint első kérdés, nézetem szerint az merül föl, szükséges-e a beadott fölirati javaslatot nemzetiségi szempontból akként módosítani , mint a beadott módositvány kívánja ? Erre én azt mondom, hogy nem. Nem látom a módosítás szükségét először is