Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-81
LXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 15. 1866.) 145 De más törvényre is hivatkozhatom én, t. ház , (Felkiáltások: Maradjon a szerkezet!) t. i. azon törvényre, mely egyenesen kimondja, hogy egy magyarországi nemzet sincs hivatva politikai tényezőként szerepelni, hanem hivatva van erre kirekesztcfíeg csak az ország lakossága, a populus. Erre világos törvényünk van. Semmi politikai nemzetet a törvénv nem ismer, és nem ismert soha, hanem igenis a populust. (Ellenmondás.) Méltóztassék a hármas könyv 2-dik részének 4. ezikkét megtekinteni, hol világosan csak a populus áll. Ezen pedig, t. ház, ujabb törvényeink semmit sem változtattak, kivéve, hogy a populus ezen ujabb törvények értelmében már nem egyedül a papi, nemesi és városi polgárosztályt foglalja magában, hanem magában foglalja, bizonyos census mellett, az ország összes lakosságát, tehát a populust, vagyis az ország lakosságát valódi értelmében. Igénytelen nézetem szerint tehát nem a nemzetet, vagyis, mint mondatik, a politikai nemzetet kellene hangoztatnunk, mely törvényeinkben sehol világosan nincs megérintve, legkevésbbé pedig mint politikai tényező ; hanem a populust, vagyis ' a lakosságot, a hazát, az országot, mint ezt hajdani repraesentatióiban tette az ország, s ez ellen bizonyosan senkisem fog soha szót em«lni. Egyébiránt a mi Stefanidesz képviselő urnák azon állítását illeti, miszerint ő nem ismer több nemzetet az országban, ezt szerintem már ő maga is megczáfolta, a mennyiben több létező nemzetiségeket említett: már pedig az etymologia szabályai szerint is csak nemzetnek lehet nemzetisége, (Zaj), fajt vagy népfajt legfölebb fajiság illethetvén , de soha nemzetiség. (Derültség.) Ez szerintem annyira világos, hogy én valóban meg nem foghatom, miért használnánk föliratainkban oly kitételeket, melyeket törvényeink nem ismernek, és miért ne használnék inkább a törvényszerű „populus (lakosság) a kifejezést, kivált ha megfontoljuk, hogy nem nemzettel, egyedül a populussal, mint ezt a hármas törvénykönyvben körülírva találjuk, köttetett a sanctio pragmatica, melyre minden föliratainkban hivatkoztunk s melyre épen a jelen fölirati tervezetben is történik hivatkozás. Ezekhez képest, fenálló törvényeink értelmében, de az ország nem magyar nemzeteinek megnyugtatása tekintetéből is, Gozsdu Manó indítványát, mely senkit sem sért, senki jogaiba nem vág, pártolom. (Maradjon!) Tóth Vilmos jegyző : Szentkirályi Mór! Szentkirályi Mór: Gozsdu Manó képviselő úr indítványát el lehetne fogadni, t. ház — mert körülbelül ugyanannyit tesz az általa használt kifejezés, mint a mely a föliratban foglaltatik — ha Gozsdu Manö képviselő úr indítványának háta KÉPV. H. -NAPLÓ 186 S / 6 . ni. mögött nem állnának azon motivatiók, melyeket itt hallottunk; (Helyeslés) de igy állván a dolog, Gozsdu Manó képviselő úr indítványának elfogadásával egyszersmind elismernök azon motivatiók helyességét, melyeknek helyességét én részemről soha elösmerni nem fogom. (Helyeslés.) Figyelmeztetnem kell a t. házat a stylusra, mely a nemzetiségi kérdés tárgyában köztünk használtatik. Annak előtte — a mint emlékezni fognak — az a kifejezés volt napirenden: „az országban élő .nemzetiségek." Most már megváltozott a styíus, s azt a kifejezést használják: „az országban élő nemzetek." Pedig e kettő nagyon különbözik. Az országban élő nemzetiségek képezhetik Magyarországot; az országban élő nemzetek pedig, mint nemzetek, egy Magyarországot nem képezhetnek. (Helyeslés.) • Ez az oka, t. ház, miért én az előttünk fekvő indítványt elfogadni nem akarom. Egyébiránt, minthogy már azon az utón vagyunk , hogy egymás előadására észrevételeket teszünk, én is kívánok két megjegyzésre észrevételt tenni: egyik megjegyzés az, melyet Miletics Szvetozár képviselőtársunk terjesztett elő, figyelmeztetve bennünket, hogy majdan Lengyelország sorsára fogunk jutni; a másik pedig az, melyet a königgrStzi csatának eseményeire vonatkozólag egy másik képviselő tett, megjegyezve, hogy valamint ott a ki nem elégített nemzetiségek karezoltak s a szerencsétlenség azért következett be, majd jöhet — úgymond — alkalom, midőn Magyarországot is a ki nem elégített nemzetiségek nem fognák jobban védelmezni. Én ezen megjegyzést csak egy eseményre vihetem vissza: mert ha mi Lengyelország sorsára emlékeztetve vagyunk, ha emlékeztetve vagyunk, hogy a hazát a ki nem elégített nemzetiségek roszúl fogják védelmezni: ez csak azon hatalom irányában történhetik, mely hatalom által Lengyelország eltiportatott, mely hatalom a legközelebbi szomszédunk és legközelebbi ellenségünk lesz. (Helyeslés.) Én, t. ház, nem hiszem, hogy akárki is közülünk, bár ki nem elégített vágyai közt — legyenek azok akár Bécs felé, akár Pest felé irányozva — ezen hatalom felé valaha csak egy lépést is tegyen, csak egy gondolattal is tehessen; nem hiszem, hogy Lengyelország sorsa Magyarországra következzék, vagy hogy támadás esetében Magyarországot ne védelmezné meg minden polgár egész erejével, hazafiságával és minden csepp vérével. (Helyeslés.) Azért én ezen két észrevételt, mint e házba egyátalában nem tartozót, megrovandónak tartom és meg is rovom. (Átalános helyeslés.) Tóth Vilmos jegyző: Makray László '.(Szavazzunk !) Makray László: A magyar nemzet állam19
