Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-81

LXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 15. 1866.) 143 dig csak a nyelv és nemzetiség* kérdéseit tolják előtérbe, s igy a helyett, hogy a nép nyomorán és bajain enyhítést eszközölni akarnának, azt saját titkos czéljokra és érdekeikre akarják fölhasználni és kizsákmányolni. Többek közt egész nyíltsággal vallják ezen nemzetiségi ál-előharczosok, hogy a haza puszta szó, üres edény tartalom nélkül, a hazafiság pedig köpönyeg a magán érdekek palástolására és megszűnt lenni kútfeje a politikai erényeknek. Ez ezen emberek jelszava. Ha tehát. t. ház, ezek a hazát puszta üres szónak veszik, ha ezek a hazafiságot csak palástul tekintik: akkor ezen urak csakugyan a nemzetiség harcza alatt is okvetlenül más czélokat forralnak, mint a melyeket nyiltan vallanak. Ezen czéljok pedig egyelőre is elszakadás, később meg egy nagy Szláviába való beolvadás. Egyébiránt nem akarom a dolgot feszegetni, mert nem is tartozik ide; csakis az ellen tiltakozom határozottan, hogy itt e hazában több nemzetet lehessen fölemlíteni: tiltakozom az ellen, hogy a szláv nemzetiség valaha mást akarna, mint a magyar nemzetnek kiegészitő része lenne. Ámbár tót nyelven, de hazáját forrón imádó és szerető ma- [ gyár honpolgár lesz és marad örökké. (Éljen!) Tóth Vilmos jegyző: G-ozsdu Manó! Gozsdu Manó: T. ház! Én napirenden látom azon kérdést, hogy a részletes tárgyalásnál egyik képviselő úr által tervezett módositást elfogadjuk-e vagy nem; de nem látom itt napirenden meghatározni azt, hogy mi a magyar nemzet? azaz. mi a magyar politikai nemzet? átalában, mi a politikai s mi a genetikus nemzetiség? Erre tán majd később jön a szó, akkor, mikor a nemzetiségek ügyét tüzetesen fogjuk tárgyalni. (Ugy van! Helyeslés.) Az én véleményem szerint ragaszkodjunk tehát csak azon kérdésekhez, melyek ezen vitatkozást előidézték. Megvallom, nem tartom jónak se a nemzetek vagy nemzetiségek azon tagjaitól, kik épen most hozták föl olyan nagy tűzzel és enthusiasmussal e kérdést, se azoktól, kik ez ellen ismét oly nagy, mondhatni fölösleges tűzzel, sőt — megbocsássanak —leezkézgetéssel is léptek föl, melynek helye pedig átalában a képviselőházban nem lehet. (Helyeslés,) Nem tartom pedig jónak azért, mert tudja az egész világ, hogy kis csatározások által nagy csatákat vívni nem lehet; ezek pedig csak csatározások, mert a döntő csata majd akkor lesz, ha tüzetesen fogunk erről szólaui. Itt azért mellőzni kellett volna az egész elkeseredett vitát és maradni a kérdésnél. Ennek következtében, miután Sztratimirovics képviselőtársam a fölírat ezen mondatának: „adja vissza tehát felséged mindenekelőtt alkotmányos szabadságát a magyarnemzetnek," eme szavában: „a magyar nemzetnek" ütközik meg: engedje meg a t. ház, hogy én egy kis módositványt ajánljak, mely az egésznek erejét absolute nem fogja gyöngíteni és minden aggodalmat elhárít. Ugyanis e helyett: „a magyar nemzetnek" mondjuk: „hazánknak." Ez a szó: haza, közönséges és átalános, és ezen kifejezéssel kikerüljük azon szót, mely okot adott ezen vitákra, a melyeknek — ismét mondom — talán máskor lesz helye, de most teljességgel nincs. (Zaj.) Bocsánatot kérek, hogy én az előbbi indítványozó úrnak kénytelen vagyok tolmácsa lenni, midőn nevében kijelentem, hogy azon esetre, ha e szó: „hazánknak" elfogadtatik, ő módosíványát visszavonja. Tóth Vilmos jegyző: Popovies Desseann János! Popovies Desseanu János: T. képviselőház ! Noha azon szilárd meggyőződésben vagyok, hogy hazánk törvényes alkotmányának helyreállítása s alkotmányos szabadságának s jövőjének megszilárdítása fő föltételül megkívánja azt, hog'y ezen hazának minden polgárai, tartozzanak azok bármely nemzetiséghez, hű egyetértésben legyenek egymással'; s noha szilárd meggyőződésem, hogy ezen hű egyetértés mindaddig, míg a nemzetiség kérdése olykép meg nemleend oldva,hogy mindenik nemzetiség a maga nemzeti esistentiáját, jóllétét, kifejlődését s egyenjogúságát biztosítva lássa, biztos alapra fektetni nem lehet: mindamellett elejétől kezdve több elvtársaimmal egyetemben föltettük magunkban, hogy — a fenforgó, nagyszerű közjogi kérdések megoldásának könnyítése tekintetéből — a mennyire lehetséges leend, tartózkodni fogunk ezen oi\szággyülés folyamában a nemzetiségi kérdést mintegy akadályul előhozni. E tekintetben egyik képviselőtársunk egy ülésben ki is jelentette, hogy a román képviselőknek ez a szándékuk, miután megnyugvást találtak a megoldandó nemzetiségi kérdésre nézve az első fölírat ama kifejezésében, hogy ezen kérdés az igazság és testvériség elve szerint fog megoldatni; s ugyanakkor kijelentetett részünkről az is, hogy mindamellett a legszigorúbban ragaszkodunk az általunk a 61iki országgyűlésen tett módosítványokhoz. Ugyanazért el voltam határozva, hogy e tekintetben a most szőnyegen lévő fölirathoz sem járulandok módosítványnyal; miután azonban az mégis szőnyegre került, bátorkodom kijelenteni, hogy én azon módositványt, melyet Sztratimirovics képviselőtársunk tett, elvileg pártolom, s azon alakban, a mint -Gozsdu Manó képviselőtársam kifejtette, szintén elfogadom s elfogadtatni ajánlom. T. képviselőház! épen az a baj itt, hogy két nemzetiségi fogalom uralkodik, t. i. genetikus és politikai: tehát épen azért, mert a föliratban nem