Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-77

98 LXXVII. OBSZÁGOS ÜLÉS. (Deez. 5. 1866) mitás elve, mely alapja volt a trónnak, és ezen birodalom keletkezésének, állíttatik föl annak megmentésére ; de eseménynek kellett közbejönni, mély belátásu, jó akaratú magyar államférfiaknak kellett hibázni emberismeretökben, hogy a régi alap újból letétele oly osztrák államférfi kezébe jusson, ki a birodalom fő ereje: Magyarország államjogai irányában épen a legitimitást, maga a sanctio pragmatica által biztosított legitimitást ignorálja. Bukott e rendszer is; más, a jelen következett be. A béke a külhatalmakkal, mely már 1859-ben meg volt törve, még inkább megzavarodott ; a birodalom nagyhatalmi állása alátörpülve, maga a trón megingatva. Itt áll Magyarország képviselete, ily zúgó átalános vihar közepett, mely mindent megbontani indul meg : s jelszava, vezéreszméje most is az, mi mindig, mi századok alatt eldődeinké, mi adynastiát Magyarország trónjára helyezte és megtartotta: legitimitás, és a szerződések, a törvények szentsége. És e jelszó nem egy párté; ez mindeniké, a nemzet képviselőié, az országé átalánosan. Ha még most is tömkeleg alakul, vagy fenmaradhat, mely Magyarország megkoronázandó királyától e jelszót elzárja; ha a felség a nemzet átalános ragaszkodását annak alkotmányos állásában trónjának védelmére igénybe nem veszi; ha ezen alkotmányos állásunkat, melyben egyedül működhetünk, vissza nem adja: akkor itt Isten keze van, és mi egyebet nem tehetünk, csak egyet: teljesítjük kötelességünket hazánk, alkotmánya és a trón iránt, akár legyen sikere, akár nem. Pártolom Pest belvárosa érdemdús követe indítványát. (Helyeslés a jobb oldalon. Szavazzunk! Szavazzunk !) Ráday László gr. jegyző: Ivánka Imre! Ivánka Imre: Én ugyan kivántam volna néhány észrevételt tenni; de mivel attól tartok, mint az előttem szóló, ki azt ígérte, hogy rövid lesz, s^ nem tévé: inkább föltétlenül elállók a szótól. (Éljenzés.) Tóth Vilmos jegyző : Berzeviczy Tivadar! Berzeviczy Tivadar: Elállók. Ráday László gr. jegyző: Szontagh Pál! Szontagh Pál: Elállók. Tóth VillllOS jegyző: Rudnyánszky Flórián ! Rudnyánszky Flórián: Elállók. Ráday László gr. jegyző: Perczel István! Perczel István: Én ugyan el nem állok, hanem azért a lehetségig rövid leszek. (Helyeslés.) Ugyanazért legelőször is a leiratra mondom el véleményemet. Fájdalommal tapasztalom, hogy e leirat Magyarország törvényes állapotának visszaállítását még folyvást alku tárgyává teszi. Én hazánk alkotmányának visszaállítását minden alkun kivül állónak tartom: mert valamint Magyar országnak alkotmányához elidegeníthetlen joga van, úgy szintén viszonyos kötelessége, elmulaszthatlan kötelessége annak, ki Magyarországnak törvényes királya akar lenni, hogy Magyarország alkotmányát visszaállítsa. Ezt a leiratra nézve. Áttérek az indítványokra, és itt ismét rövid leszek. Én nem pártolhatom Deák Ferencz érdemes képviselőtársunk indítványát, a mennyiben az a 67-es bizottságot oda kívánja utasíttatni, hogy a 15-ös bizottság munkálatát folytassa: nem pártolhatom azért, mert nekem a 15-ös bizottság munkálata nem tetszik, nem kell; (Helyeslés balról) nem tetszik, nem kell pedig azért, mert ón abban hazánk érdekeire nézve nagy veszélyt látok: nem akarom tehát, hogy ezen javaslat hivatalos alakot nyerjen és hivatalos alakjában tán még nagyobb veszélyt hozzon a hazára. Minthogy pedig Tisza Kálmán érdemes képviselőtársam indítványa által a czélboz szintén eljutunk, pártolom Tisza Kálmán indítványát, mely szerint a 6 7-es bizottság munkálkodása szüntettessék meg. Ez, azt hiszem, elég rövid volt. (Éljenzés balról. Felkiáltások: Szavazzunk !) Tóth Vilmos jegyző : Zsámbokréthy Jó^ zsef! (Szavazzunk! Szavazzunk!) Zsámbokréthy József: A ház kívánságának megfelelni óhajtván, elállók a szótól. (Éljen!) Ráday László gr. jegyző: Ragályi Ferdinánd ! (Szavazzunk!) Ragályi Ferdinánd: Tisztelt ház! Azon leiratok közt, melyek 61-től fogva hozzánk érkeztek, eredményre nézve semmi különbség sincsen. Az eredmény az, hogy tényleg nincs alkotmány. Sőt mig a hatalom azt mondta, hogy: „Elvettem, mert szükségem volt rá, most tényleg az enyém," ezt megértettem; ez a siker joga; — de ha azt mondja, hogy elismeri jogunkat, és tettleg még sem adja vissza alkotmányunkat; ha azt mondja, hogy: „Egy részét visszaadom, de csak úgy és akkor, ha ti lemondtok Magyarország állami létének föltételéről," azalatt pedig folytatja a szerencsétlen gazdálkodást, ezt, uraim, nem értem; ez hybrid szülött, politikai szörny, melynek atyja a jogfolytonosság, anyja pedig a folytonos jogtalanság. (Helyeslés.) És, uraim, bár az eredmény ugyanaz, az nézetem szerint egyszersmind lealázó. Nem elég, hogy mindenünktől megfosztott bennünket a hatalom; most azt akarja, hogy megfosztatásunkat magunk sanctionáljuk. (Helyeslés a, bal oldalon) Nem elég-, hogy anyagilag tönkre tett bennünket — bár önmagát is: most egyetlen vagyonúnkra, nemzeti becsületességünkre alkuszik. (Úgy van! a bal oldalon.) Ez, uraim, a hatalom paritástheoriája, hogy mindenekben egyformák legyünk. A hatalom, úgy látszik, most sem látja át, hogy azon út, melyen eddig rohant, a föloszlás és enyé-