Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-51

LL"ORSZÁGOS ÜLÉS. 39 gát a következéseknek: s akkor viselje a költséget. ! Hogy azonban egy harmadikra, a kit bűnrészesnek nem is állíthatni, lehessen a költségeket róvni, azt sem a törvényből, sem az osztó igazságnál fogva következtethetőnek nem találom: s azért nagyon kívánnám, hogy az ily ítéletnek jövő're elejét vennők, és mondaná ki határozottan a ház, hogy egyedül a vesztes fél az (azon vesztes fél, kinek ügye szőnyegen forog), ki a költségeket megtéríteni tartozik. Tóth Vilmos jegyző: Következik Zichy Jenő gr. Zichy JenÖ gr.: Elállók a szótól. (Szavazzunk ! Zaj.) Elnök: Ha a t. ház kimeritettnek látja a tárgyat (Zaj. Halljuk!) Engedelmet kérek, én senkinek praejudikálni nem akarok; épen azt akartam mondani, csak akkor, ha a tárgyat kimeritettnek látják, és azon képviselő urak, kik föl vannak jegyezve, önkényt elállanak a szótól, akkor lehet a kérdést szavazásra bocsátani. (Halljuk!) Tóth VilniOS jegyző: Németh Károly! Németh Károly: Ha a többi eláll, én is elállók. Tóth Vilmos jegyző: Ürményi József! Ürniényi József: Én nem állok el. (Sza•vazzimk!) Tóth Vilmos jegyző: Akkor Németh Károly képviselő úron van a sor. Németh Károly: Azt tartom, a biró a törvények értelmén tul nem mehet; én legalább igen szeretem magamat a törvény betűihez tartani. A mi a kérdésben forgó tárgyat illeti: vajon ki volt a vétkes, ki nem ? azt hiszem, tökéletesen világos, hogy a központi bizottsági elnök volt a vétkes, kinek kötelessége volt volna nem csak a napot, hanem az órát is közhírré tétetni. Mert a bizottság maga szabván ki a határidőt, a törvény egyenesen azt mondja az 1848-diki26. §. szerint, hogy a választásra az elnök által az óra is kitűzessék. Ennélfogva én vétkesnek egyedül a központi bizottsági elnököt tartom ; és ha a törvény adott volna hatalmat a megbüntetésre, csakugyan ő volna büntetendő. De midőn a kérdés másik oldalát nézem, hogy kit érhet a törvény, e részben Széli képviselőtársammal kell egyet értenem, hogy t. i. azon felet, a kit a törvény nem is érint, bajos volna megbüntetni, minthogy erről nem is törvény, hanem tulajdonképen csak e ház rendszabályai szólnak. I)e minthogy a háznak ezen statútumát legalább is e hazának 10 millió embere egy szóval sem tudja, s azt merem állítani, hogy míg ide nem jöttem, magam sem tudtam, (Zaj) a háznak ezen szabályát egy harmadik személy irányában bajos lenne alkalmazásba venni', s ekként az, kit a két személy közül megbtintethetönek látok, csakis az lehet a házszabályok értelmében, ki kérvényt adott be. Előfordulhat még egy harmadik eset: midőn sem a megválasztott, sem a kérvényt beadott fél, sem más nem büntethető. Ha jól emlékszem, harmadnapja, a t. ház kimondta, hogy ily körülmények között sem az egyik, sem a másik felet megbüntetni nem lehet, hanem ilyenkor viselje az ország a vizsgálati költséget: s ugy hiszem, a törvény hiányossága mellett ez is volna a legigazsá gosabb eljárás, az országnak jogában állván minden oly tisztviselőt, a ki a maga hivatásának és kötelességének meg nem felel, felelősségre vonni s az által az országos pénztárból ekként tett kiadásokat megfizettetni azért, hogy a maga kötelességének a tisztviselő meg nem felelt. Ezeknél fogva én, bár a képviselőválasztás megsemmisítésére szavazok, mindamellett a költségeket illetőleg az igazoló bizottság véleménye ellen nyilatkozom. Ürményi József : Csaknem mind el volt már mondva abból, a mit előadni kívántam, és igen kevés maradt, a mit megjegyezni akarok hozzáadásul ahhoz, a mit az előttem szóló igen tisztelt képviselőtársam mondott, hogy azon tény, hogy az illető elnök a megvizsgálás alkalmával ki lett hallgatva, szintén mintegy indokul szolgált arra, hogy elitéltethessék. Bátor vagyok figyelmébe ajánlani a t. háznak, hogy nem mint vádlott hallgattatott ki, hanem mint tanú. (Fölkiáltások : De hivatalhói',) E kettő közt természetesen a törvénykezési eljárásnál fogva véghetetlen nagy a különbség : mert egészen más szempontból fogja magát védelmezni, mint vádlott, meg másból, ha mint tanú hallgattatik ki. Es átalában, ha tanúra valami vétkes tett a vizsgálat alatt sült ki, az még nem vonja maga után, hogy azon perben őt el lehessen marasztalni, hanem, hogy a tanú a vétkes tett miatt ujabban perbe idéztessék. Ezen átalános abcjét a törvénykezési eljárásnak kívánnám megtartatni. A másik az, t. ház, hogy előadattak olyan esetek, melyek a méltányosság ellen látszanak következtetést vonni abból, ha elitéltetik valaki, a kinek csakugyan nem volt hozzájárulása azon hibákhoz, például a kik távol vidéken választatnak meg. Igaz, hogy ezek hiányok; nem tagadom, hogy ez igen kellemetlenül esik, és igazságtalanságról is panaszkodhatnak; de most, az alkalmazásban, ezen törvényen nem segíthetünk : mert nem azért adatott a törvény, hogy tőle eltérjünk , hanem ha a törvény hibás és benne változások szükségesek, ez találó adat azon esetre, hogy javítsuk a törvényt. Ezt tehát inkább a törvényhozásra, mintsem a törvény alkalmazásának megakasztására venném indokul.