Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-51

38 LI. ORSZÁGOS ÜLÉS. lőt-e ? vagy a ki a kérvényt beadta ? Én részemről a kérvényezőket tartom vesztes félnek : mert, kérem, számtalan olyan eset fordulhat elő, raidőn egy képviselőjelöltnek hire , tudta nélkül foly le a választás. P. o. Pesten lakó egyén választatik vidéken a nélkül, hogy a távolság miatt befolyása volt volna a választásra, és mégis történhetnek olyan eljárások, melyek miatt a választás mégsem- j misítendő. Már kérdem, ha ily esetben megsemrnisítettik a választás, vajon az ártatlan, minden kifogás nélküli képviselő jó lélekkel elmarasztalható-e a költségekben ? Én ugy vélekedem, nem. Én részemről egymással szemben álló két félnek tekintem a megválasztott képviselő pártfelét szemben azzal, mely kérvényt ad be. És rám döntő az, melyik fél ügye jut érvényre. A választás meg levén semmisítve, azokat hiszem elmarasztalandóknak, kik a választást nem törvényesen hajtották végre. Nagy IgnáCZ : Tisztelt ház! Én is veszedelmesnek látnám azon elvet, melyet Zichy Antal barátom kifejtett : mert, mint Miskolezy képviselőtársunk mondotta, megeshetik, hogy valaki Amerikából választatnék meg követnek; az már nem viselhetné a költségeket. S az is megtörténhetnék, hogy valaki nem akar követ lenni, mégis megválasztják : az is fizesse a költségeket? Ez is baj volna. Az is megtörténhetnék, hogy abban a megyében, hol a föllépőnek vezérszónokai vannak,készakarva olyan elnököt választanak, ki mindent tenne, a mi törvénytelen volna : mégis ő bűnhődjék ? Egyébiránt ne keverjük össze a kérdéseket. Itt az első kérdés az volna : áll-e az igazoló bizottság véleménye vagy nem ? Erre csak azt akarom röviden válaszolni, hogy a bizottság véleményét tál szigorúnak találom : nem azért, mintha nem látnék ez esetben némi eltérést a törvényektől, ámbár csak némi eltérést, mert mint Perényi b. kifejtette, az ugyan benne van a törvényekben, hogy kikeli jelölni az órát, de az nincs,hogy mi módon, a én meglehetősen elegendőnek találom, hogy az elnök minden községben kimondja, hogy ezen órában kezdődik a választás; de azért látom túlszigorúnak az igazoló bizottság véleményét, mert 10 óráig" várakozott az elnök, s a ki meg akart jelenni, megjelenhetett volna. Azért csak azon szempontból indulok ki, hogy itt a házban ennél sokkal nagyobb visszaélések és törvénytelenségek mellett is — valljuk meg igazán — történtek igazolások. Én némi méltatlanságot látok abban, hogy ezen képviselőtársunk választása megsemmisíttetik. (Zaj. Ellenmondásoh. Szavazzunk!) Bezerédj László: T. ház! Igen óhajtanék a szőnyegen forgó igazolási kérdésről szólani; de meg kell vallanom, bármi feszült figyelemmel vigyáztam is, a fölolvasott okmányokat nem érthet- I tem meg: és igy kénytelen vagyok az utolsó ülés- ' ben Eötvös b. tisztelt képviselőbarátom által tett észrevételhez ragaszkodni s kinyilatkoztatni, hogy igen kényes dolog igazolási kérvényhez szólani akkor, mikor az ember nincs oly állapotban, hogy az adatokat kellően megértse. Egyet mégis hallottam, t. i. a költség fizetése kérdését. E részben kényszerítve érzem magamat Halász Boldizsár úr felszólalására észrevételt tenni, ö ugyanis azt állította, hogy a központi választmány elnökének volt volna kötelessége az órát meghatározni, s ezen mulasztás miatt ő levén felelős, a költségek megtérítésében elmarasztalandó. Én azonban erkölcsi testületnek elnökét attól a testülettől különválasztani sem a törvényben gyökerezettnek, sem pedig eddigi szokásainkból eredőnek nem tartom; sőt veszedelmes elvnek mondom azt, hogy egy erkölcsi testületnek elnöke felelősségre vonassák oly tettért, melyet a többség határozott el. Méltóztassanak figyelembe venni: a törvény azt mondja, hogy a központi választmány, kiküldetése után legfeljebb egy hét alatt, összeül s meghatározza a napot. É törvényben nincs az, hogy az elnök határozza meg az időt

r hanem igenis az, hogy az egész központi választmány együttvéve határozza meg azt: következésképen ha illet valakit a felelősség, egyenesen azegész testületet, nem pedig az elnököt illeti. Alkalmazzuk ez analógiát a municipális életre, a megyei gyűlésekre. Kérdem, lehet-e állítani, hogy a mi ott végeztetett, azért a felelősséget egyedül az elnök viselje ? Én e következtetést oly veszélyesnek tartom, hogy azt szó nélkül nem hagyhatom. De viszont a választási elnök meg a központi választmány elnöke között, a felelősségre nézve, nincs analógia: mert a választási elnökre egyedül magára bizza a törvény a működést; ő egyedül felelős, rá levén bízva a karhatalom alkalmazása s az egész választási ügynek vezetéke. Már ha ezt lehet is felelősségre vonni, mit nem tennék, nincs köztök hasonlatosság, mert háta mögött nem áll erkölcsi testület, melynek végzéseit csak kimondani s a tanácskozás menetére ügyelni köteles. Én részemről azon meggyőződésben vagyok,, hogy a ki ügyét a ház elé terjeszti, a következéseknek is alá kell magát vetnie. Mondatott itt, hogy, mint Széli képviselőtársunk monda, megtörténhetik, hogy a képviselő távol van s nincs is tudomása azokról.a mik a választás körül történtek.Az meglehet. De azt bizonyára fölteszem a megválasztott képviselőről, ha a választást elfogadja, hogy utána néz a körülményeknek és megvizsgálja a tényállást, ha pedig látja, hogy csakugyan oly kétes a választás, mely miatt a ház ítélete ellene fordulhat, bizonyára megelőzi azon rá nézve terhes ítéletet s lemond megválasztásáról és maga vonul vissza. Ha pedig ezt nem teszi, aláveti ma-